Sok tízmilliárdot már felemésztett, mégis milliárdos veszteséget termel a zalai tesztpálya

Publikálás dátuma
2020.06.22. 21:41

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A koronavírus-járvány miatti gazdaságélénkítésre hivatkozva, még tovább tömnék állami pénzekkel a kihasználatlan létesítményt.
Ötvenkétmilliárd állami befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone nevű autós tesztpálya – írta a G7.hu arról a zalaegerszegi létesítményről, amelynek első ütemét 2019 májusában adták át. Mint kiderült, a pálya abban az évben alig 109 millió forint árbevételt ért el. – Ez európai összehasonlításban is nagyon gyenge eredmény, a sokkal kisebb, alig néhány milliárd forintból épült pályák is ennek sokszorosát érték el az elmúlt években – foglalta össze a portál a helyzetet.  A fellelhető adatok szerint a tavaly szeptemberben még 112 fős cég ma már alig 53 főnek ad munkát, és a portál szerint a gazdálkodás fenntarthatatlanságát mutatja, hogy a 109 milliós árbevétel tavaly a bérköltségek ötödét sem fedezte. De az igénybe vett szolgáltatásokért is közel kétszer annyit fizettek, mint a bevétel volt. – A ZalaZone sosem fogja megtermelni a beleöntött tízmilliárdokat, egy túlméretezett és reménytelenül veszteséges állami beruházásnak tűnik – jósolta a G7.hu, hozzátéve:
„Ha azt szeretnék, hogy 30 év alatt hozza vissza a pálya a befektetett összeget, legalább évi 1,7 milliárdot kellene visszatermelnie”

Koronavírus ellen baráti megbízás?

Kiemelték, hogy „a megkötött szerződések 96 százaléka Fidesz-közeli építőipari cégeknél landolt”. A Duna Aszfalt, a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV örülhetett összesen 49,5 milliárd forintnyi megbízásnak, amiért alapvetően utakat és épületeket kellett felhúzni. A beruházást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a külföldi befektetőknek szóló prezentációjában nemrég a kormány egyik a koronavírusra adott gazdaságélénkítési intézkedéseként mutatta be. – Idén június 10-én írták alá az utolsó, 11,4 milliárdos szerződést a Duna Aszfalttal a tesztpálya második fázisának kivitelezésére. A harmadik fázis még véglegesítés alatt van ám nem lenne meglepő, ha az a szakasz is tízmilliárdos költséggel járna – összegezte a G7.hu.
Szerző
Témák
Zalaegerszeg

Kedvezmény a taxisoknak, pluszidő az ovisoknak - budapesti kármentés

Publikálás dátuma
2020.06.22. 20:14

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A fővárosi önkormányzat egyenként 10 ezer forint támogatást ígér tízezer 14 év alatti budapesti gyerek táboroztatásához.
A főváros és a kerületi önkormányzatok - elfogadva a munkáltatói és a munkavállalói oldal javaslatát – ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják az óvodák és a bölcsődék nyári nyitvatartási idejének meghosszabbítását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy elmaradnának a szokásos nyári szünetek, amikor a gyerekeknek egy kijelölt óvodában, illetve bölcsődében összevont ügyeletet szerveznek kettő-négy hétre. A válsághelyzetben ugyanis nagyon sok munkaadó kiadta a munkavállalók szabadságát, így az elkövetkező két hónapban csak kevesen tudják megoldani a gyerekfelügyeletet. A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) hétfői ülésén arról is megállapodtak, hogy a főváros egyenként 10 ezer forint támogatást nyújt 10 ezer fővárosi gyereknek a nyári táboroztatáshoz. A támogatást a táborszervező és szülők együtt igényelhetik, feltéve, hogy a tábor heti díja nem haladja meg a 35 ezer forintot. A szakszervezeti és a munkaadói szövetségeket, valamint a fővárosi önkormányzat képviselőit tömörítő fórum ezenfelül arról is megegyezett, hogy a Budapesten dolgozó taxisoknak kedvezményt adjon a fővárosi önkormányzat. A bajba jutott mikro- és kisvállalkozásokhoz hasonlóan a főváros a válsághelyzet idejére térítse vissza a drosztdíjakat a jelentős bevételkiesés miatt. Ezenfelül felkérik a fővárosi önkormányzatot, hogy kezdeményezze a kormánynál a 10 évesnél öregebb taxik cseréjének elhalasztását 2021 végéig. A mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint a civil szervezeteknek elengedik az önkormányzati helyiségbérleti díjak 25 százalékát az érintett időszakra. A FŐÉT tagjai támogatják a fővárosi önkormányzatot abban is, hogy saját cégei és intézményei közül néhányban kísérletképpen elkezdi egy olyan rendszer kialakítását, amely például a beszerzéseknél a kis- és közepes vállalkozásokat részesíti előnyben. Mintaként szolgálhat mindez az országos érdekegyeztető fórumoknak is, mert sok munkával jár ugyan, de lám, lehet olyan kompromisszumos megoldást találni, amely mindhárom fél számára elfogadható – summázta a Népszavának a hétfői fórumon aláírt megállapodást Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.  
Szerző

Töröcskeit csak most mentették fel a hazai áramrendszer éléről

Publikálás dátuma
2020.06.22. 19:24
Töröcskei István
Fotó: Kovács Attila / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A magyar áramellátást biztosító, állami Mavirnál hemzsegnek az egykoron Simicska Lajossal, majd azóta Mészáros Lőrinccel kapcsolatba hozható vezetők. Tegnap az elnöki posztról az a felügyelőbizottság váltotta le a bankügyei miatt a múlt héten letartóztatott Töröcskei Istvánt, amelynek elnöke az ügyben szintén gyanúsított.
A Mavir Zrt. felügyelőbizottsága június 22-i határozatával Töröcskei István urat, a Mavir igazgatóságának elnökét e megbízatásából visszahívta - közölte tegnap a villamosenergia-rendszer állami irányítója honlapján. Az Igazgatóság új tagjának megválasztásáig a testület működése zavartalan. Az elnöki feladatokat a helyettes, Stumpf János látja el - zárul a közlemény. Bár a közlés az okokat nem taglalja, az utóbbi napok során számos sajtóinformáció jelent meg arról, hogy a múlt héten a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Töröcskei Istvánt is elfogta az áttételes résztulajdonában álló Széchenyi Kereskedelmi Bank öt évvel ezelőtti csődje kapcsán indult eljárás során. Töröcskei István a 2010-es választások után került a Mavir élére, mint úgymond Simicska Lajos embere. A Fidesz-hátország akkori főalakjának számító egykori oligarcha ugyanis szóbeszédek szerint a Mavirt is magába foglaló MVM-csoportot a választások után egy fajta hűbéri adományként kapta meg Orbán Viktortól. A hazai villamosenergia-rendszert irányító, a központi vezetékeket tulajdonló Mavir ugyanakkor gyakorlatilag a hazai áramrendszer legfontosabb tagja, amely a Paksi Atomerőműhöz hasonló védelmet élvez. A hazai energetika átláthatatlan belviszonyaira jellemző módon ugyanakkor Töröcskei Istvánt, aki kinevezése előtt saját bevallása szerint sem értett az energetikához, sem bankjának 2015-ös csődje, sem a Simicska Lajos-féle "g-nap" nem tudta letaszítani e kiemelt vállalat elnöki posztjáról. Olyannyira, hogy az Opten céginformációs adatbázis szerint Mavir-béli igazgatósági tagságát elfogása előtt öt nappal még meg is újították. Mind ez idő alatt a Mavirnál négyszer cserélődött a vezérigazgató. De - a megbízottakat leszámítva - a társaság vezetőinek kinevezéséért és leváltásáért felelős, tulajdonos MVM-nél is három elnök- és két vezérigazgató-váltást értek meg. Eszerint az elmúlt öt és fél év során, amióta az MNB felfüggesztette a Széchenyi Bank tevékenységét, az MVM egy vezetőjének sem rendült meg a Töröcskei Istvánba vetett bizalma. Arra nézvést nem került napvilágra adat, hogy a bankár bármilyen hatást is gyakorolt volna a társaság életére, így az áramellátás is zavartalan maradt. A Mavir átláthatósági iratai szerint Töröcskei István elnöki megbízatása után havonta 300 ezer forint díjban részesült. A Töröcskei István feladatait átvevő Stumpf János, Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, későbbi alkotmánybíró jogászként ismert testvére 2010-ben, Töröcskei Istvánnal együtt került a Mavirhoz. Még tovább bonyolítja a képet, hogy a Mavir-honlap tanúsága szerint a Töröcskei Istvánt visszahívó felügyelőbizottság elnöke az a Vörös József, akit a Széchenyi Bank ügyében mint egykori igazgatósági tagot a 24.hu múlt heti értesülése szerint az ügyészség szintén gyanúsítottként hallgatott ki. A leginkább ügyvédként ismert üzletember négy éve azzal váltott ki közfigyelmet, hogy a g-nap tovagyűrűző hullámán, a kormányfő új háttérvállalkozójává avanzsált Mészáros Lőrinc szoros üzleti partnereként, első körben ő vette nevére a kegyvesztetté vált Simicska Lajos közpénzen szerzett társaságait és vagyonelemeit. Ezek azóta javarészt Mészáros Lőrincnél kötöttek ki. Vörös József ugyanakkor Töröcskei Istvánhoz és Stumpf Jánoshoz hasonlóan, egyaránt 2010 szeptemberében került a Mavirhoz. Az akkori viszonyok ismerői szerint ez a Fidesz-hátországhoz mindhármuk esetében akkor is szoros kötődést feltételezett.

A tulajdonoshoz áramlott a bank pénze

A múlt heti ügyészségi közlemény lényege szerint a Széchenyi Bank körül az áttételes tulajdonos, Töröcskei István és felesége irányította bűnszervezet jött létre. Azt gyanítják, hogy arra nem érdemesültek is kaptak az állami résztulajdonnal megtámogatott intézettől hitelt. A pénz döntő hányadát ezek aztán több áttételen keresztül végül visszajuttatták Töröcskeiék cégének. A nyomozás évek óta zajlik. A múlt heti akció során kilenc személyt vettek őrizetbe.

Szerző
Frissítve: 2020.06.22. 20:48