Eldőlt, hogy az év végén lejáró egyetemes postai szolgáltatói szerződést jövő januártól a Magyar Posta Zrt-vel hosszabbítja meg a magyar állam – tájékoztatta a Népszavát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. A postai piac az uniós normáknak megfelelően 2013. január elsejétől liberalizált Magyarországon, akkor kötötték meg a céggel az első szerződést az egyetemes szolgáltatásokra.
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Postának elérhetővé kell tenni valamilyen formában a szolgáltatásait az ország egész területén, a küldeményeket meghatározott határidőkön belül el kell juttatnia a felhasználókhoz. Az azonban saját döntésükön múlik, hogy a sima, elsőbbségi vagy ajánlott levelek, a kisebb csomagok átvételére és feladására, csekkbefizetésre önálló hivatalt működtetnek és a küldemények vagy a nyugdíj kézbesítésére saját dolgozóikat alkalmazzák, vagy valamilyen üzlettel, külső partnerrel kötnek szerződést a feladatra, netán mobil posta keresi fel a kistelepülést.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában ma már 176 szolgáltató szerepel, de egyikük sem képes a feladatot ilyen széles körben ellátni.
Annak ellenére tehát, hogy a Magyar Postának csak egy területen, a hivatalos iratokkal kapcsolatos feladatok ellátásában van kizárólagos jogosítványa, nincs más vállalkozás, amelyik minden felhasználói igény kielégítésére alkalmas lenne.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) részletes adatokkal alátámasztott jelentést kellett készítenie tavaly ilyenkor, hogy van-e más potenciális szolgáltató, amelyik legalább változatlan színvonalon el tudná látni az összes feladatot, méghozzá a mostani költségeknél olcsóbban. Mivel nem találtak ilyet, a területet felügyelő hatóságként javaslatot tettek az egyetemes szolgáltatási szerződés meghosszabbítására a Magyar Posta Zrt-vel.
Az említett minisztériumi válasz azzal folytatódik, hogy „erre tekintettel Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányításával szakmai munka kezdődött az egyetemes postai szolgáltatás tartalmának és részletes feltételeinek felülvizsgálatára”, az új szerződést az év második felében írhatják alá. Közben ezeknek a feltételeknek a megújításán a cég is dolgozik: június 15-én jelentették be, hogy közös fejlesztési programot indítanak a Takarékbankkal a kistelepüléseken élők ellátásának javítására. A két szervezet egymás összesen 3500 fiókot tartalmazó hálózatának kihasználásával érné el a lehető legtöbb embert. A gyakorlati próba szeptemberben kezdődik.
A Magyar Posta idén az első negyedévben 28 119 alkalmazottat foglalkoztatott, de a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeteket nem igyekszik tájékoztatni a terveiről a vállalat vezetése. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFESZ) és a Postás Szakszervezet vezetői is lapunktól értesültek az egyetemes szolgáltatási szerződés meghosszabbításáról. Ráadásul a nagy közszolgáltató cégek közül néhány állami vízügyi vállalat mellett épp a postásoknál nem zárultak még le az idei bértárgyalások – sőt valójában el sem kezdődtek. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével az érdekvédők kezdeményezték, hogy nyolc napon belül induljon meg az egyeztetés, de a vállalat vezetése harminc napot kért. A dolgozók 15 százalékos béremelést várnak, a Posta azonban még nem mondott konkrét százalékot, hogy mit tudna kifizetni.
Ádám István POFÉSZ elnök jelezte, hogy ha tíz százalék alatt marad az ajánlat, ismét sokan távoznak a dolgozók közül, s ezen az sem változtat, hogy tisztában vannak a vállalat szorult helyzetével, amiért az uniós szabályok csak évi 15 millió eurós állami támogatást engedélyeznek a piaci szereplőnek számító Postának.
