A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – írta a WWF Magyarország friss kutatási adatai alapján.
A természetvédelmi szervezet reprezentatív, 500, magyarországi 18-59 éves, városi lakos megkérdezésével készített kutatás eredményeiből az is látszik, a hazai lakosság nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát.
A lakosság jelentős hányada már most számos fenntartható szokást bevezetett mindennapi életébe, de sokan vannak, akik még csak tervezik, hogy a változás útjára lépnek. A magyarok nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. 49 százalék úgy gondolja, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Ennél kevesebben, a megkérdezettek 36 százaléka az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak - szerintük ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. A megkérdezettek 16 százaléka tartozik a tagadók (5%) vagy lemondók (11%) csoportjába. Ők azok, akik szerint változtatni felesleges, bár különböző okokból: a lemondók szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók pedig csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.
Sokat autózunk, de kevesebbet szeretnénk
A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek is ezért. Kiderült, hogy a lakosság 65 százaléka takarékoskodik a vízzel, igen magas viszont azok aránya (80%), akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést. A helyiek 74 százaléka szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát, 59 százalékuk már így is tesz.
A magyarok élelmiszer-fogyasztásának lábnyoma is csökkenhet, ha a hajlandóságot valóban tettek követik: egyelőre a megkérdezettek 40 százaléka részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket, 64 százalék pedig ezt továbbra is fenntartaná, vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené. 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, 53 százalék már aktívan tesz is ezért.
Kontrasztot mutatkozott a magyarok szándékai és tettei között az utazás kérdésében. Az emberek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, csak 28 százalék használja is ezt a közlekedési formát a mindennapokban. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54 százaléka kevesebbet autózna, de csak 18 százalék tesz így.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság 12 legfontosabbnak ítélt problémája között olyan természeti, környezeti és fenntarthatósági kihívások találhatók, mint a műanyagszennyezés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése vagy erdeink fenntartható használata.
A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák között nagy az átfedés, de bekerül egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.
A WWF Magyaroszág szerint az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) a nemzetközi összefogást célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó "Termőföldtől az asztalig" (Farm to Fork) stratégia.
Mint írják, a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy nem jó úton járunk, és további súlyos következményekkel számolhatunk, ha nem hagyunk helyet a természetnek és nem lépünk a fenntarthatóság útjára. Ezt figyelembe kell venni a gazdaság újratervezésekor: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak.