munkanélküliség;foglalkozatás;

- A foglalkoztatási mélypont közelében

Az elmúlt egy hétben ugyanannyian regisztráltak álláskeresőként a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain, mint ahányan kikerültek a rendszerből.

1600 új bejegyzett munkanélküli mellett 1600-an találtak maguknak munkát, vagy csak nem mentek el a megbeszélt időpontban a hivatalokba, így automatikusan törölték őket a regisztrációból.

Az adatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán ismertette a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár. Egy héttel korábban még 1400 kilépő helyére 1700 új munkát kereső adatai kerültek be a nyilvántartásba, de még nem tudni, tartós marad-e az egyensúly, túljutottunk-e már a foglalkoztatási mélyponton.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a koronavírus-járvány kezdetén, március 12-én összesen 281 ezer ember szerepelt a regisztrált álláskeresők listáján, míg május 20-án 363 ezer. Egy átlagos évben az új közfoglalkoztatási programok indulása előtt, márciusban mindig magasabb a munkanélküliség, mint az év többi hónapjában, de idén áprilisban 330 ezerre ugrott az álláskeresők száma, s májusban tovább nőtt.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja ugyan még csak az áprilisi adatokat tette közzé, de György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy napokban rendezett konferencián azt mondta: a „közfoglalkoztatottak számának emelkedése megállt, három hete 88 ezer embernek biztosít megélhetést”.

Emlékezetes, hogy a járvány kitörése után a miniszterelnök akár 200 ezerig is engedte volna elszaladni a létszámkeretet, sőt még januárban is 105 ezer közfoglalkoztatott dolgozott, de járvány ide vagy oda, a jelek szerint nincs tolongás a kevés pénzért végzett közmunkáért.

Közben a GKI gazdaságkutató június elején felmérést végzett, hogy kiderüljön, az alkalmazottak milyen módon dolgoznak a koronavírus járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldása után. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint a munkavállalók kétharmada már bejár a munkahelyére és csak 20 százalék maradt távmunkában.

A Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedéves adatai alapján 3 millió 899 ezer 700 alkalmazott van az országban, s így 780 ezer ember dolgozhat otthonról, ami még mindig nagyon magas szám. A válaszokból az derül ki, hogy nagyjából 120 ezren még a hónap elején is állásidőn voltak, vagyis a munkahelyük nem működött, több mint 75 ezren pedig fizetés nélküli szabadságon várták, hogy újra dolgozhassanak. 

A munkavállalók ötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme A járvány a dolgozók 41 százalékának a munkáját érintette, hat százalékukat elbocsájtották – ezt a Policy Adenda szintén tegnap megjelent felmérése mutatta ki. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és Friedrich Ebert Alapítvány megbízásból készített kutatás szerint a dolgozók egyötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme már a válság első hónapja alatt, és a megkérdezettek kevesebb mint fele rendelkezik tartalékokkal. Így érthető, hogy 10-ből 4 dolgozó attól fél, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat.  

Idén 3800 álláskeresőt vár a hadsereg a speciális önkéntes tartalékosi programba. Ehhez képest az érdeklődés egyelőre visszafogott.