Előfizetés

A foglalkoztatási mélypont közelében

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:20

Fotó: Jani Martin / Népszava
Az elmúlt egy hétben ugyanannyian regisztráltak álláskeresőként a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain, mint ahányan kikerültek a rendszerből.
1600 új bejegyzett munkanélküli mellett 1600-an találtak maguknak munkát, vagy csak nem mentek el a megbeszélt időpontban a hivatalokba, így automatikusan törölték őket a regisztrációból. Az adatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán ismertette a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár. Egy héttel korábban még 1400 kilépő helyére 1700 új munkát kereső adatai kerültek be a nyilvántartásba, de még nem tudni, tartós marad-e az egyensúly, túljutottunk-e már a foglalkoztatási mélyponton. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a koronavírus-járvány kezdetén, március 12-én összesen 281 ezer ember szerepelt a regisztrált álláskeresők listáján, míg május 20-án 363 ezer. Egy átlagos évben az új közfoglalkoztatási programok indulása előtt, márciusban mindig magasabb a munkanélküliség, mint az év többi hónapjában, de idén áprilisban 330 ezerre ugrott az álláskeresők száma, s májusban tovább nőtt. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja ugyan még csak az áprilisi adatokat tette közzé, de György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy napokban rendezett konferencián azt mondta: a „közfoglalkoztatottak számának emelkedése megállt, három hete 88 ezer embernek biztosít megélhetést”. Emlékezetes, hogy a járvány kitörése után a miniszterelnök akár 200 ezerig is engedte volna elszaladni a létszámkeretet, sőt még januárban is 105 ezer közfoglalkoztatott dolgozott, de járvány ide vagy oda, a jelek szerint nincs tolongás a kevés pénzért végzett közmunkáért. Közben a GKI gazdaságkutató június elején felmérést végzett, hogy kiderüljön, az alkalmazottak milyen módon dolgoznak a koronavírus járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldása után. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint a munkavállalók kétharmada már bejár a munkahelyére és csak 20 százalék maradt távmunkában. A Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedéves adatai alapján 3 millió 899 ezer 700 alkalmazott van az országban, s így 780 ezer ember dolgozhat otthonról, ami még mindig nagyon magas szám. A válaszokból az derül ki, hogy nagyjából 120 ezren még a hónap elején is állásidőn voltak, vagyis a munkahelyük nem működött, több mint 75 ezren pedig fizetés nélküli szabadságon várták, hogy újra dolgozhassanak. 

A munkavállalók ötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme

 A járvány a dolgozók 41 százalékának a munkáját érintette, hat százalékukat elbocsájtották – ezt a Policy Adenda szintén tegnap megjelent felmérése mutatta ki. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és Friedrich Ebert Alapítvány megbízásból készített kutatás szerint a dolgozók egyötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme már a válság első hónapja alatt, és a megkérdezettek kevesebb mint fele rendelkezik tartalékokkal. Így érthető, hogy 10-ből 4 dolgozó attól fél, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat.  

Kevés munkanélkülit csábít a katonaélet: eddig hatszázan jelentkeztek a Honvédséghez

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Idén 3800 álláskeresőt vár a hadsereg a speciális önkéntes tartalékosi programba. Ehhez képest az érdeklődés egyelőre visszafogott.
Bár továbbra is több ezer fő jelentkezésével számolnak a Magyar Honvédségnél, eddig hatszázan érdeklődtek a nemrég bejelentett, munkanélkülieknek létrehozott speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat iránt - tudtuk meg a Honvédelmi Minisztériumtól. A tárca tájékoztatása szerint az ország 25 pontján jelenleg is folyamatban van az érdeklődők alkalmassági szűrése, civil orvosi és pszichológiai vizsgálata. Ezek végeztével derül ki, hogy a július elsejével induló programban hányan köthetnek szerződést a honvédséggel és öltözhetnek angyalbőrbe egy időre. A honvédség - miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy a járvány miatt állásukat vesztők mindegyikének adnak munkát - május közepén jelentette be az új, munkanélkülieknek indított foglalkoztatási formát, amelyre a 18 és 50 év közöttiek jelentkezhetnek.  A programban részt vevők egy hat hónapos, több fázisból álló katonai kiképzésen vesznek részt, ezért havonta 161 ezer forint fizetést, illetve ruházkodási, utazási hozzájárulást kapnak. Ez utóbbi azért is jár, mivel a munkaidő végén hazamehetnek a családjukhoz. A program sajátossága, hogy bármikor megszakítható, azaz ha valaki talált magának közben állást, úgy távozhat a honvédségtől. Ugyanakkor ha teljesíti a hat hónapos szolgálatot, úgy lehetősége van arra, hogy újabb hat hónapra jelentkezzen speciális önkéntes tartalékosnak vagy éppen, ha kedvet kapott a katonaélethez, jelentkezhet valamelyik hivatásos foglalkoztatási formára is. Ehhez azonban meg kell csinálniuk a szigorú fizikai alkalmasságit is.  Mint az Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábbi ismertetőjéből kiderült, a program jelenleg kipróbálás alatt van, így az idén összesen 3800 munkanélkülit tud foglalkoztatni a honvédség. Ugyanakkor a miniszter jelezte, hogy ha a kezdeményezés az idén népszerűnek bizonyul, úgy a kormány és a tárca minden bizonnyal a későbbiekben jóval több ilyen státuszt tud majd biztosítani az érdeklődőknek. A honvédség szempontjából mindenképpen megtérülő lehet a program: aki végig csinálja a kiképzést, arra utána akkor is tartalékosként lehet számítani, ha végül valahol állást kap és távozik a honvédségből. Másfelől elképzelhető, hogy a résztvevők egy része – köztük a versenypiacról kiesett, ám valamilyen képzettséggel rendelkezők - végül a katonaságnál maradnak, ami szintén nem lenne ellenére az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő honvédségnek.   A magyar honvédség létszámáról csak hozzávetőleges becslések vannak, a teljes létszám – mint oly sok más adat a lassan legendásan titkolózó magyar hadsereg körül – titkos. A 2019-es költségvetési törvényhez mellékelt dokumentumban csak „átlagos statisztikai létszámot” írnak le, amely inkább csak a nagyságrendet érzékelteti. Eszerint tavalyig 21 ezren teljesítettek szolgálatot, ám az nem ismert, hogy ebből hányan voltak ténylegesen fegyverben. Mindenesetre van hová fejlődni: a honvédség fejlesztését előirányzó, ambiciózus Zrínyi 2026-os program azzal számol, hogy 2026-a nagyjából 30 ezer fő professzionális katonája legyen az országnak és 20 ezer tartalékosa. Az biztos, hogy a pénz és a paripa adott: a honvédség ezermilliárdos nagyságrendben vásárolt high-tech hadiberendezéseket és ennek megfelelőn az idén rekordot dönget a védelmi költségvetés, a tavalyi 512 milliárdhoz képest idén 616 milliárdot költene el az ország a honvédelemre.  

Stabilitás és kiszámíthatóság

A múlt hétig összesen 2500-an jelentkeztek a honvédséghez az idén – tudtuk meg a tárcától. Ebbe benne van a speciális önkéntes tartalékos katonának érdeklődő hatszáz fő is. Hogy a fennmaradó 1900 jelentkezőből melyik szolgálati formára hányan mennének, az nem nyilvános adat. Azaz: nem tudható, hogy ebből hányan lennének hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonák. Mint a Euronews megírta: tavalyhoz képest duplázódott a jelentkezők száma, ami a portál szerint azzal magyarázható, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági válság közepette igen sok fiatal érdeklődik a stabil, kiszámítható hosszú távú megélhetést jelentő katonai hivatás iránt. 

70 milliós uniós támogatást bukott el Érd az előző városvezetés alatt történt szabálytalanságok miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.23. 19:38

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az indoklás szerint kapcsolatban álltak egymással az óvodafelújításra pályázók. A volt polgármester szerint nem volt gond, de utána néz.
Visszavont a Pénzügyminisztérium Érd önkormányzatától 70 millió forint európai uniós támogatást – írta meg az erdmost.hu annak alapján, hogy a városházára kedden érkezett meg a tárca erről szóló hivatalos irata. A támogatás részleges visszavonását egy 2017-ben történt óvodafelújításhoz kötődő közbeszerzési szabálytalanság miatt szabták ki a megyei jogú városra. A Kincses Óvoda Fácán tagóvodáját újították fel EU-s pénzekből. A portál megjegyezte: A pályázat elbírálása során „nem tűnt fel a bírálóknak”, hogy a nyertes és vesztes pályázó közt személyi kapcsolat áll fenn.    Közben Csőzik László ellenzéki polgármester az elődje, a fideszes T. Mészáros András vezette önkormányzatot hibáztatja. Faceboook-bejegyzésben követelte, hogy a visszavont támogatást és az ügyben eddig az önkormányzatra kiszabott 2 millió forintos bírságot az érintett cégek 15 napon belül „pótolják vissza”. Ellenkező esetben a társaságokkal a város minden kapcsolatot megszakít, de nem mondanak le arról, hogy a döntéssel szemben az összes jogorvoslatot igénybe vegyék.
„Igazságtalannak tartjuk, hogy a bukott Fideszes városvezetés és állandó üzleti partnereik hibájáért a jelenlegi városvezetés, és ezen keresztül Érd teljes lakossága kerüljön nehéz helyzetbe”

– fogalmazott a polgármester.

T. Mészáros András az erdmost.hu-nak azt állította: nem tudott a szabálytalanságról, aki szerdára ígért bővebb tájékoztatást a témában. Azt hangoztatta:
„Utána fogok nézni, mi történt, mert szerintem semmilyen szabálytalanság nem történt, nem történhetett.”