Nem béremelést kapnak a tanárok

Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg.
A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék, amit július 1-től kaphatnak meg a tanárok, nem béremelés – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, miután a kormánypárti Magyar Nemzet hétfőn „béremelés” címszó alatt írta meg: már a nyári szünetben megérkezik a tanárok emelt fizetése. Totyik Tamás hangsúlyozta: a valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, ám ez nem történt meg. A szakmai ágazati pótlék – amelyet egy törvényi erejű alapilletmény-emeléssel szemben a kormány bármikor rendeletben visszavonhat – bruttó 20-40 ezer forint közötti összegeket jelent a végzettségtől és a pályán töltött időtől függően, ez pedig – bár a semminél több – a PSZ alelnöke szerint nem fogja megállítani a pályaelhagyást és a tanárszakra jelentkezők számának csökkenését. – A 10 százalékos pótlékemelés után egy pályakezdő fizetése bruttó 231 ezer forint lesz. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diplomás pályakezdők átlagkeresete 344 ezer forint. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus bruttó 528 ezer forintra számíthat, miközben a diplomás átlagkereset megközelíti a 700 ezer forintot. Nem csoda, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében: 17 ezerről 11 ezerre csökkent a pedagógus szakra jelentkezők száma – fogalmazott az érdekvédő. A PSZ évek óta azt szeretné elérni, hogy a tanárbérek vetítési alapja újból a mindenkori minimálbér összege legyen, ami jelenleg 161 ezer forint. A szakszervezet számításai szerint az alap befagyasztásával egy nyugdíj előtt álló pedagógus bruttó 6 millió forinttól esett el az utóbbi öt évben. Totyik Tamás úgy véli, a pótlékemelés szükségességével a kormány elismerte, hogy a tanári életpályamodell „becsődölt”. Bár a legnagyobb pótlékemelést az intézményvezetők és helyetteseik kaphatják, mégis lehetnek köztük olyanok, akik rosszabbul járnak. A köznevelési törvény melléklete szerint az intézményvezetői pótlék alsó határa jelenleg az illetményalap 40, felső határa pedig 80 százaléka, ami júliustól 60-170 százalékra változik – a tanulói létszámtól függően. Ami a PSZ szerint azt jelenti, hogy egy olyan kisiskola igazgatója, ahova 150 főnél kevesebb diák jár, a jövőben 60 százalékos pótlékot kaphat, még akkor is, ha eddig a munkáltató döntése alapján 80 százalék járt neki.
Szerző

A foglalkoztatási mélypont közelében

Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:20

Fotó: Jani Martin / Népszava
Az elmúlt egy hétben ugyanannyian regisztráltak álláskeresőként a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain, mint ahányan kikerültek a rendszerből.
1600 új bejegyzett munkanélküli mellett 1600-an találtak maguknak munkát, vagy csak nem mentek el a megbeszélt időpontban a hivatalokba, így automatikusan törölték őket a regisztrációból. Az adatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán ismertette a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár. Egy héttel korábban még 1400 kilépő helyére 1700 új munkát kereső adatai kerültek be a nyilvántartásba, de még nem tudni, tartós marad-e az egyensúly, túljutottunk-e már a foglalkoztatási mélyponton. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a koronavírus-járvány kezdetén, március 12-én összesen 281 ezer ember szerepelt a regisztrált álláskeresők listáján, míg május 20-án 363 ezer. Egy átlagos évben az új közfoglalkoztatási programok indulása előtt, márciusban mindig magasabb a munkanélküliség, mint az év többi hónapjában, de idén áprilisban 330 ezerre ugrott az álláskeresők száma, s májusban tovább nőtt. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja ugyan még csak az áprilisi adatokat tette közzé, de György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy napokban rendezett konferencián azt mondta: a „közfoglalkoztatottak számának emelkedése megállt, három hete 88 ezer embernek biztosít megélhetést”. Emlékezetes, hogy a járvány kitörése után a miniszterelnök akár 200 ezerig is engedte volna elszaladni a létszámkeretet, sőt még januárban is 105 ezer közfoglalkoztatott dolgozott, de járvány ide vagy oda, a jelek szerint nincs tolongás a kevés pénzért végzett közmunkáért. Közben a GKI gazdaságkutató június elején felmérést végzett, hogy kiderüljön, az alkalmazottak milyen módon dolgoznak a koronavírus járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldása után. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint a munkavállalók kétharmada már bejár a munkahelyére és csak 20 százalék maradt távmunkában. A Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedéves adatai alapján 3 millió 899 ezer 700 alkalmazott van az országban, s így 780 ezer ember dolgozhat otthonról, ami még mindig nagyon magas szám. A válaszokból az derül ki, hogy nagyjából 120 ezren még a hónap elején is állásidőn voltak, vagyis a munkahelyük nem működött, több mint 75 ezren pedig fizetés nélküli szabadságon várták, hogy újra dolgozhassanak. 

A munkavállalók ötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme

 A járvány a dolgozók 41 százalékának a munkáját érintette, hat százalékukat elbocsájtották – ezt a Policy Adenda szintén tegnap megjelent felmérése mutatta ki. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és Friedrich Ebert Alapítvány megbízásból készített kutatás szerint a dolgozók egyötödének megszűnt, vagy csökkent a jövedelme már a válság első hónapja alatt, és a megkérdezettek kevesebb mint fele rendelkezik tartalékokkal. Így érthető, hogy 10-ből 4 dolgozó attól fél, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat.  

Kevés munkanélkülit csábít a katonaélet: eddig hatszázan jelentkeztek a Honvédséghez

Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Idén 3800 álláskeresőt vár a hadsereg a speciális önkéntes tartalékosi programba. Ehhez képest az érdeklődés egyelőre visszafogott.
Bár továbbra is több ezer fő jelentkezésével számolnak a Magyar Honvédségnél, eddig hatszázan érdeklődtek a nemrég bejelentett, munkanélkülieknek létrehozott speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat iránt - tudtuk meg a Honvédelmi Minisztériumtól. A tárca tájékoztatása szerint az ország 25 pontján jelenleg is folyamatban van az érdeklődők alkalmassági szűrése, civil orvosi és pszichológiai vizsgálata. Ezek végeztével derül ki, hogy a július elsejével induló programban hányan köthetnek szerződést a honvédséggel és öltözhetnek angyalbőrbe egy időre. A honvédség - miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy a járvány miatt állásukat vesztők mindegyikének adnak munkát - május közepén jelentette be az új, munkanélkülieknek indított foglalkoztatási formát, amelyre a 18 és 50 év közöttiek jelentkezhetnek.  A programban részt vevők egy hat hónapos, több fázisból álló katonai kiképzésen vesznek részt, ezért havonta 161 ezer forint fizetést, illetve ruházkodási, utazási hozzájárulást kapnak. Ez utóbbi azért is jár, mivel a munkaidő végén hazamehetnek a családjukhoz. A program sajátossága, hogy bármikor megszakítható, azaz ha valaki talált magának közben állást, úgy távozhat a honvédségtől. Ugyanakkor ha teljesíti a hat hónapos szolgálatot, úgy lehetősége van arra, hogy újabb hat hónapra jelentkezzen speciális önkéntes tartalékosnak vagy éppen, ha kedvet kapott a katonaélethez, jelentkezhet valamelyik hivatásos foglalkoztatási formára is. Ehhez azonban meg kell csinálniuk a szigorú fizikai alkalmasságit is.  Mint az Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábbi ismertetőjéből kiderült, a program jelenleg kipróbálás alatt van, így az idén összesen 3800 munkanélkülit tud foglalkoztatni a honvédség. Ugyanakkor a miniszter jelezte, hogy ha a kezdeményezés az idén népszerűnek bizonyul, úgy a kormány és a tárca minden bizonnyal a későbbiekben jóval több ilyen státuszt tud majd biztosítani az érdeklődőknek. A honvédség szempontjából mindenképpen megtérülő lehet a program: aki végig csinálja a kiképzést, arra utána akkor is tartalékosként lehet számítani, ha végül valahol állást kap és távozik a honvédségből. Másfelől elképzelhető, hogy a résztvevők egy része – köztük a versenypiacról kiesett, ám valamilyen képzettséggel rendelkezők - végül a katonaságnál maradnak, ami szintén nem lenne ellenére az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő honvédségnek.   A magyar honvédség létszámáról csak hozzávetőleges becslések vannak, a teljes létszám – mint oly sok más adat a lassan legendásan titkolózó magyar hadsereg körül – titkos. A 2019-es költségvetési törvényhez mellékelt dokumentumban csak „átlagos statisztikai létszámot” írnak le, amely inkább csak a nagyságrendet érzékelteti. Eszerint tavalyig 21 ezren teljesítettek szolgálatot, ám az nem ismert, hogy ebből hányan voltak ténylegesen fegyverben. Mindenesetre van hová fejlődni: a honvédség fejlesztését előirányzó, ambiciózus Zrínyi 2026-os program azzal számol, hogy 2026-a nagyjából 30 ezer fő professzionális katonája legyen az országnak és 20 ezer tartalékosa. Az biztos, hogy a pénz és a paripa adott: a honvédség ezermilliárdos nagyságrendben vásárolt high-tech hadiberendezéseket és ennek megfelelőn az idén rekordot dönget a védelmi költségvetés, a tavalyi 512 milliárdhoz képest idén 616 milliárdot költene el az ország a honvédelemre.  

Stabilitás és kiszámíthatóság

A múlt hétig összesen 2500-an jelentkeztek a honvédséghez az idén – tudtuk meg a tárcától. Ebbe benne van a speciális önkéntes tartalékos katonának érdeklődő hatszáz fő is. Hogy a fennmaradó 1900 jelentkezőből melyik szolgálati formára hányan mennének, az nem nyilvános adat. Azaz: nem tudható, hogy ebből hányan lennének hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonák. Mint a Euronews megírta: tavalyhoz képest duplázódott a jelentkezők száma, ami a portál szerint azzal magyarázható, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági válság közepette igen sok fiatal érdeklődik a stabil, kiszámítható hosszú távú megélhetést jelentő katonai hivatás iránt.