Elegancia és játékosság a Mai Manó Házban

Publikálás dátuma
2020.06.25. 10:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Két nem mindennapi egyéniség és egy rendkívüli fotográfus találkozása: Budapesten láthatóak Douglas Kirkland Coco Chanelről és Marilyn Monroe-ról készült képsorozatai.
Jól körülhatárolható atmoszféra, amely a kép egyik szélétől a másikig tart – leginkább így lehetne meghatározni Douglas Kirkland fényképeinek lényegét. A világszerte elismert amerikai fotográfus Coco Chanelről és Marilyn Monroe-ról készült, hazánkban először a Mai Manó Házban látható sorozata erről ad számot. Az összeállítások változatlan tárgyuk okán tűnhetnének monotonnak, mégis inkább jól megőrzött pillanatokat és valódi jelenlétet láthatunk. A földszinten az 1962-ben készült, Coco Chanel – Mítosz és Elegancia című széria fogadja a látogatót: a fotográfus a divatbemutatók előkészületei alatt és egy versailles-i kiruccanás alkalmával huszonegy napot töltött a világhírű divattervezővel. „Chanel hetyke, barokkos jellem volt (…) géniusza az egyszerűségben rejlett, és az egyszerűséghez bíznia kellett az ösztöneiben. Ugyanezt látta Douglas Kirklandben is, és megbízott benne. Kirkland a szívéből fényképezett” – írja Judith Thurman a Coco Chanel Three weeks című könyvben. Ezt érzékeltetik a fekete-fehér felvételek, amelyeken az elegancia nagykövetét a kanapén nyújtózkodva, önfeledten nevetve, cigarettával a szájában, vagy a társaság középpontjában láthatjuk kosztümben, kalapban, nyakában gyöngysorral. A fényképek munkamoráljáról, hétköznapjairól, s a kor divatvilágáról egyaránt beszámolnak, miközben mindannyiunkat elröpítenek a hatvanas évek Franciaországába. Szintén kivételes képkockákkal folytatódik a tárlat az emeleten: az Egy este Marilyn Monroe-val ötvenöt fényképen mutatja be a popkultúra meghatározó egyéniségét, az amerikai színészt és fotómodellt. A felvételeket a fotográfus a Look magazin megbízásából készítette 1961-ben, a lap fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő címlapsztorihoz. Visszaidézve az estét Douglas Kirkland úgy írta le, mint egy „csodaszép táncot”, amelyben Marilyn Monroe vezetett. A nő instruálta a fotóst, az ő ötlete volt, hogy egy ágyon pózoljon hófehér selyemlepedők takarásában, és döntött a nyilvánosságra hozható anyagról is. A munka finom érzékisége mellett könnyed és játékos, s megragadja a valóságos ikonná vált Monroe személyiségének árnyalatait. Akárcsak a Chanel-sorozat darabjai, ezek a képek is legalább annyit elárulnak készítőjükről, mint az alanyukról.
Infó: Douglas Kirkland: Coco Chanel – Mítosz és Elegancia, Egy este Marilyn Monroe-val. Ingyenesen megtekinthető a Mai Manó Házban. Nyitva: július 5-ig.

Névjegy

Douglas Kirkland 1934-ben született. A riportfotó aranykorában kezdett el dolgozni a Look magazinnál, majd a ’60-70-es években a Life-nál. Dolgozott a The Sunday Times Magazine, a The New York Times Magazine és a Town & Country Magazine lapoknak is. Karrierje kezdete óta több mint kétezer megbízása volt, hatszáznál több hírességről készített felvételt, és több mint százötven film forgatásán fotózott. Sokszorosan díjazott képeit számos kiállításon bemutatták, munkáit többek közt a londoni National Portrait Gallery, a Smithsonian Museum, és az amerikai filmakadémia, az Academy of Motion Picture Arts and Sciences állandó gyűjteményeiben őrzik. 

Szerző
Frissítve: 2020.06.25. 16:46

Július 2-án újranyitnak a Cinema City-mozik

Publikálás dátuma
2020.06.25. 09:48

Fotó: Mónus Márton / MTI
Az első hét részletes programját péntek délután teszik közzé.
Több mint 100 nap után, július 2-án újranyitja mozijait a Cinema City. A Facebook-oldalukon közölték: az első hét részletes programja június 26-tól, péntek délutántól érhető majd el a weboldalukon. Mint írják, számítani lehet arra, hogy 
  • a jegyrendszer az egyes tranzakciók között automatikusan kihagy majd egy helyet,
  • minden munkatársuk maszkban szolgálja ki az érkezőket,
  • folytatják a közösségi terek, így a lobbyk, mosdók, termek rendszeres takarítását, fertőtlenítését és a mozik területére kézfertőtlenítőt helyeznek ki,
  • és a Cinema City Aréna VIP-ben az önkiszolgálás helyett munkatársaik szolgálják majd fel az ételkínálatot.
A március 12. után lejáró ajándékjegyek érvényességi idejét automatikusan és egységesen meghosszabbítják 2021.01.02-ig és azok már a nyitás napján, 2020.07.02-án is felhasználhatóak lesznek. A magyar és európai filmek mellett a márciusi filmkínálat is visszakerül a műsorra.
Szerző
Témák
mozi Cinema City

Ha szembe jön a történetünk vége

Publikálás dátuma
2020.06.25. 09:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Július végén az Akárki című moralitásjátékot mutatják be Szegeden a Dóm tér előtt ingyenesen Bodolay Géza rendezésében Zsótér Sándor és Hegedűs D. Géza főszereplésével.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe leginkább kutatni járnak a szakemberek, kedden viszont a szegedi Dóm tér elé tervezett Akárki című stábja gyűlt össze, hogy olvasópróbát tartsanak. A karantén után mindenkinek jól esett a személyesség. Bodolay Géza, aki a Krisztina körúti intézet vezetője, nem csak házigazdaként volt jelen, hanem a moralitásjáték rendezőjeként is. Először azt kérdeztem tőle, ki választotta a művet? - Magyarul abban az évben jelent meg, Tellér Gyula fordításában, amikor diplomáztunk: 1984-ben. – Nem feltétlenül határoznak meg az évfordulók, de éppen száz esztendeje, 1920-ban nyílt meg a Hugo von Hofmannsthal-féle Akárkivel a salzburgi szabadtéri játékok. Azt Max Reinhardt rendezte – mesélte. - Az eredeti ötszáz esztendős moralitás a középkori alapművek közül való: mi lehet velünk, ha szembe jön a történetünk vége. A szöveget némileg magunkhoz alakítottam, de persze versben van, ez a forma mindig is alapvetően izgatott: a Hamlettől a Mizantrópig.  A filozófiai mélységű mű két főszereplője Zsótér Sándor és Hegedűs D. Géza. A miértre szintén a rendező adott választ. - Zsótér tavaly az újszegedi színpadon mindenkit lejátszott egy epizódszerepben, többször rendezett nálam Kecskeméten, közben évekig volt Szegeden is. Mikor rákérdezett az igazgató úr, hogy milyen irányba tart ez a szöveg, akkor értelemszerűen került elő Zsótér neve, s az se volt kérdés, hogy a szerep olyan, mintha neki íratták volna. Ő a címszereplő: Akárki. Hegedűs D. Gézával néhány évig párhuzamosan ott voltunk a kolozsvári színművészetin, ő is Ádám Ottónál kapott rendezői diplomát, egy nyári előadásban, a III. Richárdban láttam Gyulán, de órákig lehetne sorolni, hogy miért ő a Hírhozó-Halál-Bölcs trió. Hegedűs D. Géza szokásához híven nagy elánnal beszélt új feladatáról. - Épp felvételiztettem nemrég a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, amikor a könyvtár előtti asztalon, amelyen a diákok számára ingyenesen hozzáférhető, mások által közreadott kötetek találhatók, észrevettem egyet. Amikor kinyitottam, csak akkor láttam, hogy az Akárki Európai Kiadó által a nyolcvanas években kiadott, agyon olvasott, kissé széteső egyik példánya. Előző nap kért fel Bodolay Géza, hogy játsszam Szegeden az Akárkiben. Ez egy komoly allegóriákkal teli létfilozófiai mű, ahol a morális fogalmak megtestesülnek. A darab címszereplője átmegy különböző stációkon, de rájön arra, hogy az életben találkozhatunk sok mindenkivel, vággyal és szenvedéllyel is de a halállal szembesülni, csak önmagunkban lehet. Nincs más út, egyedül születünk és egyedül is halunk meg. A modern pszichológia szerint minden ember élete olyan volt, mint az utolsó ezred másodpercben az élő arca. Van, aki mosolyogva, más szenvedő tekintettel lép ki az életből. Erre a darabra készültem már és azonnal a napokban elhunyt száz éves Bálint Gyuri bácsira gondoltam, aki az egyik utolsó interjújában azt mondta, hogy a Teremtő azért adott neki ilyen hosszú életet, hogy ami rosszat elkövetett, azt legyen alkalma jóvátenni.

Az Akárkitől a mesebalettig

A járványhelyzet miatt több variációja volt idén a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Most az a terv, hogy a Dóm tér előtt két ingyenes premier lesz, július 24-én mutatják be az Akárki című moralitásjátékot, augusztus 15-én pedig ajándékkoncertet rendeznek. Az 1200 főt befogadó Újszegedi Szabadtéri Színpadon négy produkciót fogadnak be: Händel Agrippina című operáját, a Játékszín Legénybúcsú című előadását, Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját, valamint A hófehérke és hét törpe című mesebalettet.   

Szerző