Macron elterelő hadműveletet indított

Publikálás dátuma
2020.06.25. 07:40

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Benyújtotta javaslatait a klímakonvent, amely egyebek mellett azt indítványozza, hogy a környezetvédelmi kérdések az alaptörvénybe is kerüljenek be. Egyes felvetések komoly vitára adnak okot.
Emmanuel Macron francia elnök nem sok jóra számíthat az önkormányzati választás most vasárnapra halasztott második fordulóján. Pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) jelöltjei sok településen vereségre számíthatnak. Különösen érzékeny lehet az elnök számára, hogy jelöltje, Agnes Buzyn, aki épp a voksoláson való indulása miatt adta fel az egészségügyi tárca irányítását, csak harmadik lesz Párizsban a várhatóan a polgármesteri tisztségben maradó Anne Hidalgo és a konzervatív jelölt, Rachida Dati mögött. Macron azonban olyan többfrontos offenzívát indított, amellyel alighanem azt igyekszik elérni, hogy minél kevesebb figyelem irányuljon a választásra és az emberek inkább a személyéhez köthető kezdeményezésekkel foglalkozzanak. Kedden Buno Le Maire gazdasági, Muriel Pénicaud munkaügyi, Gérald Darmanin költségvetési, Olivier Véran egészségügyi és Élisabeth Borne környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt a gazdaság újraindításának lehetőségeiről. A következő napokban kikéri elődei, Nicolas Sarkozy, Francois Hollande, valamint Valéry Giscard d’Estaing véleményét is. Július 14-én pedig megtartja szokásos, a francia nemzeti ünnep alkalmából tartandó televíziós beszédét, aminek fő mondandója már előre sejthető, s alighanem az lesz: ahhoz, hogy a válság után talpra álljon a francia gazdaság, összefogásra van szükség A környezetvédelmi miniszter foglalkozik azzal a 149 javaslattal, amelyet az úgynevezett polgári konvent dolgozott ki. A „mini Franciaországnak” is nevezett csoportosulást még a sárgamellényesek megmozdulása idején, 2019 elején hívta életre a kormány. Összesen 150 polgárt választottak ki azért, hogy ötleteket tegyenek az asztalra a károsanyag kibocsátás visszaszorításáért. A konvent elvileg a teljes lakosságot leképezi: képviselői hat különböző korcsoportot képviselnek, a legfiatalabb 18, a legidősebb 80 éves. A tagok 52 százaléka nő. A kiválasztáskor arra is ügyeltek, hogy a résztvevők különböző szociális réteget képviseljenek, figyelembe vették anyagi körülményüket, foglalkozásukat és azt is, melyik régióban élnek. A tagok október óta üléseznek. Minden javaslatukról külön szavaztak. A konvent létrehozásához hasonló kezdeményezés még nem volt az Ötödik Köztársaság történetében. Nyilvánvalóan az volt Macronék célja, hogy jelezzék: adnak az emberek véleményére és a törvényalkotás folyamatába is bevonják őket. Nem kizárt, hogy a konventtel jobban rá akarták irányítani a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A franciák ugyanis nem tartoznak azok közé, akik különösképpen tartanának a klímaváltozás következményeitől. A francia elnök a konvent révén demokratikusan legitimálhatja klímaelképzeléseit. A konvent javaslatai között szerepelt egyebek mellett, hogy 110 km/h-re csökkentsék a sebesség felső határát az autópályákon. A grémiumban nagy viták zajlottak a kérdésről, de végül 60 százalékos többséggel elfogadták az előterjesztést. Az egyik tag hiába érvelt amellett, hogy így a fizetős autópályáról az ingyenesen használható országutakra terelődik át a forgalom. Túlzás lenne azt állítani, hogy a lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta volna a javaslatot, de könnyen lehet, hogy a kormány magáévá teszi azt. Élisabeth Borne környezetvédelmi tárcavezető támogatja, mert – mint mondja – ez valóban kedvező hatást gyakorolhat az ökológiára. Szerinte már ekkora sebességcsökkentéssel is 20 százalékkal apadhat a károsanyag kibocsátásának mértéke. Ami a konvent további felvetéseit illeti, tagjai betiltanák a műanyagot, és megtiltanák a túl sok károsanyagot kibocsátó gépkocsik eladását. Emellett jelentős korlátozásokat vezetnének be a génmódosított termékekre, a büntetőtörvénykönyvbe pedig a klímának ártó tevékenységek felvételét is javasolják. A konvent szerint alkotmánymódosításra is szükség lenne, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket az alaptörvény szintjére emeljék, így elérve azt, hogy a franciák nagyobb figyelmet szenteljenek a témának. Macron elnök ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi majd a grémium javaslatait. Január elején egy alkalommal már részt vett a konvent ülésén, jövő hét elején pedig újra találkozik a csoport tagjaival, illetve bejelenti, népszavazásra bocsátja-e az elhangzott javaslatokat. Jean-Baptiste Djebarri közlekedési miniszter úgy vélte, referendumon kellene dönteni arról, valóban levigyék-e a sebesség felső határát az autópályákon. Bár a francia alkotmány lehetővé teszi a népszavazás kiírását, az európai alkotmányról szóló balul elsült, 2005-ös referendum óta nem szívesen élnek a mindenkori vezetők ezzel a lehetőséggel. 

Írországban fontos szerepet kapott a konvent

A konvent létrehozása nem egyedi Európában. 2012-ben Írországban, 66 sorsolás alapján kiválasztott polgár, illetve 33 a pártok által delegált személy tartott ötletbörzét az alkotmányreformról. A kormány ígéretet tett arra, hogy a konvent javaslataira is reagál. Ennek kapcsán rendezték meg az azonos neműek házasságáról szóló népszavazást, amelyre a választók is igent mondtak. 2016-an egy új „polgári gyűlést” hívtak életre, amely már kizárólag sorsolás alapján létrehozott tagokból állt. 66 százalékuk az abortusz legalizálása mellett foglalt állást, s a kérdésről népszavazás megtartását javasolta a kormánynak. Az előterjesztést 2018-ban a lakosság 66 százaléka támogatta a közismerten vallásos államban. 

Bővítették a Julian Assange elleni vádpontokat

Publikálás dátuma
2020.06.25. 07:24

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
A Wikileaks alapítója ellen 18 pontban emeltek már vádat.
Az amerikai kormányzat szerdán bővítette a vádpontokat a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ellen – jelentette be szerda esti közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium. A 48 éves, ausztrál állampolgárságú Assange ellen Washington eddig 18 pontban emelt vádat, azt róják az újságíró terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal szőtt összeesküvést titkosított adatok és információk megszerzésére és kiszivárogtatására a WikiLeaks oldalain 2010-ben. A szerdai washingtoni közlemény szerint Assange ellen nem új vádpontot fogalmaztak meg, hanem az eddigiek megalapozását terjesztették ki. Ennek értelmében Assange-t jogtalan számítógépes behatolással, illetve azzal is vádolható, hogy hackereket toborzott a WikiLeaksnek és maga is előadásokat tartott hacker-konferenciákon – például Hollandiában és Malajziában –, ahol arra buzdította a résztvevőket, hogy szerezzenek meg dokumentumokat az általa működtetett portál számára. Assange több évig Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott, de 2019-ben megvonták tőle a menedékjogot, és ezt követően letartóztatták. Jelenleg egy angol börtönben van. Az amerikai igazságügyi tárca kommünikéje után Barry Pollack, Assange ügyvédje is közleményt adott ki, amely szerint az ügyfele elleni „állhatatos hajsza súlyos fenyegetést jelent az újságírókra, bárhol éljenek is”. A 48 éves Assange ártatlannak vallja magát, állítja, újságírói munkáját végezte tisztességgel. 2010-ben a WikiLeaks 250000 diplomáciai táviratot és 500000 titkos amerikai katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Volt köztük olyan videofelvétel is, amelyen látszik, hogy amerikai helikopterből Irakban civilekre lőnek 2007-ben.
Szerző

Rendőrökkel csaptak össze a tüntetők több montenegrói városban

Publikálás dátuma
2020.06.25. 07:23
Illusztráció
Fotó: Milos Vujovic / AFP / Anadolu Agency
A tiltakozók ellen könnygázt vetettek be.
Több montenegrói nagyvárosban tüntetett szerdán az ellenzék a budvai önkormányzatnál történt, szerinte törvénytelen hatalomváltás miatt, a tiltakozók összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be ellenük. A fővárosban, Podgoricában a belügyminisztériumnál zajlottak szerda este erőszakba torkolló demonstrációk, 18 embert vettek őrizetbe, köztük a Demokratikus Front nevű ellenzéki tömörülés képviselőit. Egy rendőr megsérült, és károk keletkeztek több rendőrautóban. A második legnagyobb városban, Niksicben a rendőrség könnygázzal oszlatta szét a tömeget, négy egyenruhás sérült meg, és ott is több rendőrautót megrongáltak a tiltakozók. Budvában szintén könnygázt vetettek be a demonstrálók ellen, akik közül 17-et előállítottak. Bar városában 12 tüntetőt kísértek be, az ottani megmozdulások során egy rendőr sérült meg. Berane közelében a demonstrálók lezártak egy autópályát. A szomszédos Rozaje városából vezényeltek oda rohamrendőröket, mert a helyiek nem voltak hajlandóak szembeszállni a dühös tömeggel. A szerbbarát ellenzék a budvai események miatt vonult az utcára a híveivel. A délnyugat-montenegrói tengerparti városban egy héttel ezelőtt súlyosbodott a politikai viszály, miután Marko Carevic ellenzéki polgármester nem volt hajlandó átadni a székét a köztársasági szinten kormányzó koalíciónak azok után, hogy elvesztette többségi támogatottságát a helyi önkormányzatban. A városban így kettős hatalom alakult ki. Carevicet őrizetbe vették, és a kényszerintézkedéskor bántalmazták. Montenegróban augusztus 30-án tartanak parlamenti választásokat. A Szerbiával és Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat szorgalmazó ellenzék „urambátyámsággal”, korrupcióval és a szervezett bűnözésben való érintettséggel vádolja Milo Djukanovic elnököt és pártját. Djukanovic három évtizede vezeti az apró, 600 ezres adriai köztársaságot hol miniszterelnöki, hol pedig államfői minőségben.
Szerző