Emmanuel Macron francia elnök nem sok jóra számíthat az önkormányzati választás most vasárnapra halasztott második fordulóján. Pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) jelöltjei sok településen vereségre számíthatnak. Különösen érzékeny lehet az elnök számára, hogy jelöltje, Agnes Buzyn, aki épp a voksoláson való indulása miatt adta fel az egészségügyi tárca irányítását, csak harmadik lesz Párizsban a várhatóan a polgármesteri tisztségben maradó Anne Hidalgo és a konzervatív jelölt, Rachida Dati mögött.
Macron azonban olyan többfrontos offenzívát indított, amellyel alighanem azt igyekszik elérni, hogy minél kevesebb figyelem irányuljon a választásra és az emberek inkább a személyéhez köthető kezdeményezésekkel foglalkozzanak. Kedden Buno Le Maire gazdasági, Muriel Pénicaud munkaügyi, Gérald Darmanin költségvetési, Olivier Véran egészségügyi és Élisabeth Borne környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt a gazdaság újraindításának lehetőségeiről. A következő napokban kikéri elődei, Nicolas Sarkozy, Francois Hollande, valamint Valéry Giscard d’Estaing véleményét is. Július 14-én pedig megtartja szokásos, a francia nemzeti ünnep alkalmából tartandó televíziós beszédét, aminek fő mondandója már előre sejthető, s alighanem az lesz: ahhoz, hogy a válság után talpra álljon a francia gazdaság, összefogásra van szükség
A környezetvédelmi miniszter foglalkozik azzal a 149 javaslattal, amelyet az úgynevezett polgári konvent dolgozott ki. A „mini Franciaországnak” is nevezett csoportosulást még a sárgamellényesek megmozdulása idején, 2019 elején hívta életre a kormány. Összesen 150 polgárt választottak ki azért, hogy ötleteket tegyenek az asztalra a károsanyag kibocsátás visszaszorításáért. A konvent elvileg a teljes lakosságot leképezi: képviselői hat különböző korcsoportot képviselnek, a legfiatalabb 18, a legidősebb 80 éves. A tagok 52 százaléka nő. A kiválasztáskor arra is ügyeltek, hogy a résztvevők különböző szociális réteget képviseljenek, figyelembe vették anyagi körülményüket, foglalkozásukat és azt is, melyik régióban élnek. A tagok október óta üléseznek. Minden javaslatukról külön szavaztak.
A konvent létrehozásához hasonló kezdeményezés még nem volt az Ötödik Köztársaság történetében. Nyilvánvalóan az volt Macronék célja, hogy jelezzék: adnak az emberek véleményére és a törvényalkotás folyamatába is bevonják őket. Nem kizárt, hogy a konventtel jobban rá akarták irányítani a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A franciák ugyanis nem tartoznak azok közé, akik különösképpen tartanának a klímaváltozás következményeitől. A francia elnök a konvent révén demokratikusan legitimálhatja klímaelképzeléseit.
A konvent javaslatai között szerepelt egyebek mellett, hogy 110 km/h-re csökkentsék a sebesség felső határát az autópályákon. A grémiumban nagy viták zajlottak a kérdésről, de végül 60 százalékos többséggel elfogadták az előterjesztést. Az egyik tag hiába érvelt amellett, hogy így a fizetős autópályáról az ingyenesen használható országutakra terelődik át a forgalom.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta volna a javaslatot, de könnyen lehet, hogy a kormány magáévá teszi azt. Élisabeth Borne környezetvédelmi tárcavezető támogatja, mert – mint mondja – ez valóban kedvező hatást gyakorolhat az ökológiára. Szerinte már ekkora sebességcsökkentéssel is 20 százalékkal apadhat a károsanyag kibocsátásának mértéke.
Ami a konvent további felvetéseit illeti, tagjai betiltanák a műanyagot, és megtiltanák a túl sok károsanyagot kibocsátó gépkocsik eladását. Emellett jelentős korlátozásokat vezetnének be a génmódosított termékekre, a büntetőtörvénykönyvbe pedig a klímának ártó tevékenységek felvételét is javasolják. A konvent szerint alkotmánymódosításra is szükség lenne, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket az alaptörvény szintjére emeljék, így elérve azt, hogy a franciák nagyobb figyelmet szenteljenek a témának.
Macron elnök ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi majd a grémium javaslatait. Január elején egy alkalommal már részt vett a konvent ülésén, jövő hét elején pedig újra találkozik a csoport tagjaival, illetve bejelenti, népszavazásra bocsátja-e az elhangzott javaslatokat. Jean-Baptiste Djebarri közlekedési miniszter úgy vélte, referendumon kellene dönteni arról, valóban levigyék-e a sebesség felső határát az autópályákon. Bár a francia alkotmány lehetővé teszi a népszavazás kiírását, az európai alkotmányról szóló balul elsült, 2005-ös referendum óta nem szívesen élnek a mindenkori vezetők ezzel a lehetőséggel.
