Vajon a pénz önmagában elegendő-e ahhoz, hogy a konok kálvinista településből igazi nagystílű kozmopolita világváros legyen, annak minden ehhez szükséges szolgáltatásával, s egyedi aurájával? Erre kerestük a választ, megszólítva a város értelmiségének több meghatározó szereplőjét, akiknek zöme csak névtelenséget kérve vállalta a beszélgetést – ez egyébként sokat elmond az uralkodó állapotokról.
Miként az is, hogy hiába kértünk a városházától részletes tájékoztatót a Debrecen 2030 programról, nem kaptunk ilyet. Információk híján vannak az ellenzéki képviselők is, akiket nem vontak be az „ötletelésbe”, s most is legfeljebb annyi reményük van a tájékozódásra, hogy a csütörtöki közgyűlés napirendjei között már található előterjesztés a fejlesztési csomagról.
A városháza honlapján elérhető dokumentum szerint ennek több mint száz eleme van, az útfelújításoktól, kollégiumépítésen, vasút-, és reptérfejlesztésen át a Kelet-európai Zsidóság Történetének Múzeuma létrehozásáig.
Az elmúlt tíz-húsz évben felvetődött, de eddig meg nem valósult beruházások „rózsaszín mázzal leöntött” gyűjteményének nevezte a programcsomagot lapunknak Madarasi István szocialista önkormányzati képviselő. Hozzátette: szinte egyetlen új eleme sincs, pusztán összelapátolták azokat a beruházási terveket, amelyekre amúgy is szüksége lenne a városnak vagy épp a BMW-nek. Utóbbiak közé tartozik az autógyárhoz vezető út felújítása, új autópálya-lehajtó kialakítása, illetve az idevezető vasútvonal kiépítése – ezt például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti.
Abban forrásaink egyetértettek, hogy Debrecen régiós vezető szerepét az egyetem és a hozzá kapcsolódó klinikai központ jelentheti leginkább. Előbbi diákjainak jelentős része külföldről érkezik, emelt tandíjat fizetnek, igénybe veszik a városi szolgáltatásokat, elsősorban a lakásbérlési lehetőségeket. Kérdés, hogy a koronavírus után kialakult helyzetben mennyire lesznek mobilisak a külföldi diákok.
A klinikára pedig most is érkeznek – főként Romániából – betegek, akik nem ritkán magyar igazolvánnyal rendelkezve veszik igénybe a szolgáltatásokat. S persze ott van még a reptér, ami a nagyváradiaknak is jó lehetőség, hisz közelebb van hozzájuk, mintha Kolozsvárra utaznának.
Az általunk megkérdezettek mindezek ellenére sokkal inkább egy hatalmas falunak, mintsem világvárosnak tartják Debrecent. Még mindig van közel száz földes út a városban, ezek aszfaltozása csigalassúsággal halad, pedig a helyiek jó közérzetéhez alapvető lenne a megfelelő úthálózat. A kulturális paletta sem túl színes.
- Mit mondjunk egy turistának, jöjjön Debrecenbe, mert itt a nagytemplom? Vagy a virágkarnevál, ami évről-évre egyre gagyibb? A MODEM színvonalas kiállításait alig látogatják, nem lett közösségi hely, találkozási pont. Talán a 9,5 milliárd forintos beruházással, 7,1 milliárdos kormányzati támogatásból most átadott Aquaticum élménystrand pár év múlva hasonlóan népszerű lesz, mint Hajdúszoboszló, de a fizetőképes orosz vendégek most még ez utóbbit választják, ha fürdőzni akarnak – mondta egy középiskolai tanár.
Hűséges keleti bástya
Az, hogy Debrecent a kormány egyfajta hűséges politikai fellegvárnak tekinti, legalább ötven százalékban szerepet játszhat abban, hogy ez a város kap kiemelt fejlesztési forrásokat – így vélekedett Laki Ildikó szociológus, a Milton Friedman Egyetem oktatója. Szavai szerint Magyarország sem területben, sem népességben nem olyan nagy, hogy úgymond második vagy harmadik „főváros” szerepet kellene osztani bármelyik vidéki nagyvárosra, amelyek közt egyébként is ott vannak a nagyobb régiós központok, Debrecenen kívül például Pécs, Szeged, Miskolc és Győr: ez utóbbiak közül bármelyik betölthetné a kiemelt vidéki központ pozíciót.
- A „főváros” nemcsak egy nagyvárost jelent, hanem annak közvetlen térségét is, s míg Budapest és a 80 településből álló agglomerációja szinte organikusan illeszkedik a központi városrészbe, addig például Debrecen sokkal kisebb vonzáskörzete inkább falusias, itt-ott szegregátumokkal terhelt térséget mutat – jegyezte meg.
A szociológus szerint igaz, hogy az elmúlt években áramlott a pénz a cívis városba, s a kormány szándékai szerint a pénzeső továbbra is ide fog koncentráltan hullani, de ahhoz, hogy valódi nagyváros legyen, kevésbé kellene belterjesnek mutatkoznia, társadalmi szinten is nyitni kellene a külvilág felé, s felmutatni egyfajta változatosságot.
A turizmus itt nem lehet húzóágazat, az ipar jelenleg meglehetősen labilis – lásd a BMW-beruházás elhalasztását –, az agrárértelmiségi szerepet elvitte már Gödöllő, így a város legfőbb vonzereje az egyeteme és annak valóban színvonalas klinikája lehetne - mondta. Szerinte hasznosabb és előremutatóbb lenne „ellenpólusok” helyett inkább partneri pólusokat kialakítani, ahelyett, hogy szembeállítanak fővárost és vidéki nagyvárost, s mesterségesen fejlesztik egyiket a másik kárára.
Büszkék lehetnek egy elorozott múzeumra?
Nyílt levelet írt Debrecen természettudósaihoz és minden polgárához harminc magyar tudós és kutató, azt kérve, tiltakozzanak ők is a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tervezett ideköltöztetése ellen.
„Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület?” - írták.
A szakmai aggodalmak szerint a költözés a gyűjtemény súlyos károsodásával járna, a szakembergárda jelentős része vélhetően nem vonulna le Debrecenbe, illetve az új intézmény látogatottsága földrajzi elhelyezkedése miatt is jelentősen visszaeshet. A tiltakozó levél aláírói szerint a múzeumnak egy új részlegét kellene kialakítani Debrecenben, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel.
- A természettudományi múzeum két évszázada vár önálló épületre, egységes és végleges elhelyezésre, amely lehetővé teszi a 21. századi múzeumi funkciók megvalósítását, társadalmi szerepvállalása kiteljesítését. A világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban – válaszolta ez ügyben lapunknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Hozzátették: a hajdú-bihari megyeszékhelyen jön létre a Debreceni Egyetemre alapozva az egyik hazai science park is, s a városban olyan léptékű fejlesztésre van lehetőség, amely a jelenlegi természettudományi múzeumot korszerű, egyszerre tömegeket vonzó és országos tudásközpontként szolgáló intézményként értelmezheti újra.
