Az EU jövő évi, csaknem 167 milliárd euróra tervezett költségvetésének jelentős felturbózását kezdeményezi az Európai Bizottság abból a helyreállítási alapból, amelyet a tagállamok válságba került gazdasági helyzetének a javítására javasol felhasználni 2021-2024 között. A járvány hatásának enyhítésére létrehozott egyszeri és rendkívüli pénzügyi eszközből az országok 211 milliárdot kapnának vissza nem térítendő támogatásokra, és 133 milliárdot hitelekre. Vagyis, a 2021-ben felhasználható uniós források eredetileg előirányzott összege több mint a kétszeresére, 378 milliárdra emelkedne, hitelfelhasználás nélkül. Ez rekordnagyságú éves kiadási tétel lenne az Európai Unió történetében.
A pluszpénzből a gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre, a felzárkóztatásra, a környezetszennyező iparágak és régiók zöld átállását segítő programokra, az innovációra, az uniós válságkezelésre és egészségügyi projektekre költhetnének a tagállamok. Johannes Hahn illetékes biztos szerint a költségvetésen keresztül több százezer ember, vállalkozás és régió kaphat segítséget a krízis leküzdésére.
A 2021-es büdzsé az első éves “részlete” az EU még elfogadás előtt álló hétéves költségvetésének. Hiába nincs jóváhagyva a közösség 2021-2027 közötti bevételeire és kiadásaira vonatkozó terv, az Európai Bizottságnak törvényi kötelezettsége, hogy június végéig benyújtsa a következő esztendőre szóló javaslatát a két társjogalkotónak: az Európai Parlamentnek és a tagállamokból álló EU Tanácsnak. Az asztalra tett terv természetesen módosulhat, ha megszületik a döntés a hosszútávú büdzséről.
Május végén az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a hétéves költségvetést a koronavírus járvány utáni kárelhárításra és gazdasági talpraállásra szánt helyreállítási alapból egészítsék ki. Erre a célra négy éven keresztül 750 milliárdot szánna, amelynek kétharmada támogatás, egyharmada hitel lenne. A testület kötvénykibocsátással jutna a horribilis összeghez. A tőkepiacokon felvett pénz javarészét Brüsszel az uniós költségvetésen keresztül juttatná el a rászoruló országoknak és régióknak, az EU digitális és klímavédelmi céljait is tükröző, a gazdaság ellenállóképességét erősítő intézkedéseket tartalmazó nemzeti helyreállítási tervek ellenében.
A hosszútávú költségvetésről és a Jövő Nemzedék nevet viselő 750 milliárdos pénzügyi eszközről július 17-18-i - ezúttal valódi, nem virtuális - találkozójukon próbálnak majd megegyezni a tagállamok vezetői. A pandémia következményeinek elhárítása gyors cselekvést követel, ami azt jelenti, hogy a huszonheteknek lehetőleg még a nyári szünet előtt politikai egyezségre kéne jutniuk a számokról és a pénzköltés feltételeiről, hogy a forráskihelyezés már a jövő év elején megkezdődhessen.
