Előfizetés

Választási lesz a 2021-es büdzsé: soha ennyi pénzben nem úszott még az MTVA

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.25. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Húsz milliárd forinttal megemelik a közmédia támogatását, de 11 milliárdot akar a kormány elkölteni jövőre nemzeti konzultációra is. Mindez jelzi, hogy közelegnek a választások.
A Költségvetési Bizottság a csütörtöki ülésén dönt a 2021-es költségvetéshez benyújtott utolsó körös javaslatokról. A módosításokat formailag bizottság kormánypárti többsége terjesztette be, ám a több évtizedes gyakorlat szerint ezek valójában a kormány saját javaslatai. Ezek közül kiemelhető a Budapestet érintő újabb költségvetési megvonások, amelyekről a fenti anyagunkban írunk. A kormány azonban talált olyan sarkalatos pontokat, ahova több pénzt kell csoportosítani még az eredeti javaslatnál is. Bár retorikában a kabinet a gazdaságvédelem szükségességét hangoztatja, a csütörtökön szavazásra bocsájtandó javaslatok nem kifejezetten ezt a célt szolgálják, sokkal inkább a felkészülést a 2022-es országgyűlési választásokra – természetesen közpénzből. A bizottság dönthet arról, hogy jelentősen, 20 milliárd forinttal megemeljék a közszolgálati hozzájárulást, amely az állami média finanszírozást szolgálja. Így jövőre már a megszokott 77 milliárd forinttal szemben 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia, amit még kiegészítenek az évközi kormányzati támogatások és kereskedelmi bevételek, azaz jövőre összességében bőven száz milliárd forint feletti összegből gazdálkodhat.  A parlament a napokban fogadta el az iskolaőri rendszer felállításról szóló törvényjavaslatot: a kormány elképzelései szerint pár hetes tanfolyamon kiképzett biztonsági őrök fogják megoldani erőszakos helyzeteket az iskolákban. Erre a feladatra 2021-ben a rendőrség plusz 2,1 milliárd forintot kap, igaz az iskolaőri rendszer már 2020 szeptemberében elindul a tervek szerint, az ehhez szükséges forrásokat az idei büdzséből oldja meg a kormány. Jövőre a tervezetnél 1,7 milliárd forinttal kevesebbet, alig 6,8 milliárdot költhet az innovációs tárca nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények támogatásra. Ám nem kell bánkódnia Semjén Zsolt kormányzati fővadásznak és miniszterelnök-helyettesnek, nem jut kevesebb pénz a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra, mert már idén megkapják a szervezők ezt az összeget – olvasható az indoklásban. Ám nemcsak vadászati világkiállításról, hanem a „ Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó” szervezésről is döntött már a kormány. A jövő évi rendezvényre csak a 2021-es büdzséből 8 milliárd forintot terveznek elkölteni, ennyivel nő a külügyminisztérium támogatása az eredeti tervekhez képest. Az utolsó pillanatban a kormány még kikanyarított 11 milliárd forintot 2021-re „kiemelt társadalmi kapcsolatokra", úgy, hogy ilyen költségvetési előirányzat nem szerepelt a javaslatban. Az indoklásból kiderül, hogy ez a pénz a „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos egyéb feladatok, kiemelt társadalmi csoportok életét érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációs és konzultációs feladatok fedezetét biztosítja.” Vagyis a pénz a „nemzeti konzultációkra” megy és várhatóan ezzel a már bevált eszközzel akar a kormány ráfordulni 2022-es választásokra, közpénzből elősegítve a Fidesz kampányát.     

A Fidesznek ötlete sem volt, az ellenzéket leszavazták

Idén a kormánypárti képviselők egyetlen módosító javaslatot nem mertek beterjeszteni a kormány 2021-es költségvetési javaslatához, ami még a 2010 után létrejött NER-rendszerben is szokatlan. Láthatóan a parlament ellenőrző funkciója teljes mértékben megszűnt a kormány felett, ugyanis hallgatás azt is jelenti, hogy egyetlen javítani való pontot sem talált a kormány javaslatában a kétharmados többség. A 2021-es költségvetéshez érkezett több mint 800 ellenzéki javaslatból a kormány viszont egyet sem támogatott, ez viszont teljes mértékben megfelel az elmúlt tíz év gyakorlatának. 

25 milliárdos forrással nógatja exportra Orbán a járvány miatt megroggyant cégeket

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.25. 05:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kapkodva keresnek gazdát a pályázati pénzeknek, a járványra hivatkozva oszt szét milliárdokat a kormány.
Rohamléptekkel írt ki pályázatot a kormány, hogy támogassa „COVID-19 világjárvány miatt piacaikat vesztő magyar vállalkozások fejlődését, piacaik visszaszerzését és újak megszerzését”. A keddi Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szerint összesen 25 milliárd forintot kell elkülöníteni erre a célra július elsejéig – vagyis hat napon belül – , a forrást pedig a pénzügyminiszter kell biztosítsa a külügyi tárcának.
A külügy ezután HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. segítségével pályázati csomagot állít össze, a jelentkező vállalkozások pedig ebből igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást az exportpiacokon való megjelenéshez és megmaradáshoz. 
Hogy a sikeres pályázathoz milyen feltételeknek kell megfelelni, azt a rendelet nem tartalmazza, de a kapkodást jól jelzi, hogy az átmeneti támogatás igényléséhez szükséges konstrukciót július közepéig kell kialakítsa a HEPA és Szijjártó Péter minisztériuma, míg a „további támogatás” kereteire augusztus közepéig adott határidőt a kormány. 
A HEPA Zrt. egyik pályázatáról nemrég a Népszava is beszámolt: mint megtudtuk, egy kormányközeli kanadai vállalkozó nyerte el az egymilliárdos tendert, amit az exportfejlesztési ügynökség egy torontói kereskedőház üzemeltetésére írt ki.

Lassú lesz a kilábalás

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.06.25. 00:10

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A GKI Gazdaságkutató Zrt. erre az évre hat százalékos GDP-csökkenést jelez előre, ami messze van az MNB optimista előrejelzésétől.
Elvetette az optimistának tekinthető, az idén három százalékos recesszióval számoló forgatókönyvet a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a magyar gazdaság növekedésére adott módosított előrejelzésében 2020-ban már 5-7 százalékos  gazdasági visszaesést vár, szemben a márciusban közölt 3-7 százalékkal. (Ha a járványnak lesz második hulláma, az ronthat a számokon.) Mindeközben a Magyar Nemzeti  Bank (MNB) a héten nyilvánosságra hozott prognózisában a magyar gazdaság  0,2-3 százalékos növekedését jósolja 2020-ra. Az MNB várakozása szerint májustól illetve a második félévtől kezdődően gyorsan helyreáll a magyar gazdaság növekedése, a GKI-nál viszont nem látják az ehhez szükséges hajtóerőt. A GKI előrejelzésének középértéke így hat százalékos mínusz 2020-ra, ami úgy jön ki, hogy a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételeznek. A 2019- es GDP-t (bruttó hazai termék értékét) feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság – olvasható a cég elemzésében. A válságot leginkább az ipari és a szállítás, raktározás területén működő cégek szenvedik meg, az infokommunikációs ágazat, valamint a mezőgazdaság - termelési értéket nézve - akár sérülés nélkül átvészelheti a koronavírusos időszakot. Az export és az import is mintegy 15 százalékkal zuhan idén. A kutatóintézet idén éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli emelkedésére, s a keresettömeg (csökkenő foglalkoztatás miatti) stagnálás közeli minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2 százalékkal emelkedhetnek az idén. A nyugdíjak – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket. A lakosság hitelfelvétele áprilisban drasztikusan csökkent, a lakáshitelek új kihelyezése 18 százalékkal, a személyi kölcsönöké 74 százalékkal zuhant. Ezek eredőjeként a kutatók a lakossági fogyasztás mintegy 2,5 százalékos idei csökkenésére számítanak. A foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal (de áprilisban már 3 százalékkal) csökkent. Ha a munkájukat elveszítők közül a kijárási korlátozások miatt inaktívak közé soroltakat is munkanélkülinek tekintjük, akkor a munkanélküliségi ráta áprilisban már meghaladta a 6 százalékot a hivatalos 4,1 százalékkal szemben, számuk 280 ezer volt a hivatalos 174 ezerrel szemben. Növeli a hazai munkanélküliséget a külföldön állásukat vesztettek egy részének hazatérése is. A GKI 2020 átlagában mintegy 3 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel és a valós munkanélküliség 6 százalék körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz az év középinél. A kutatócég 2020 végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt vár. A forint árfolyama hosszú távon trendszerűen gyengül, egy euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot, ami 18 százalékos leértékelődés. 2020-ban pedig, mivel az MNB tovább lazít monetáris politikáján, éves szinten legalább 345 forintra csökken az árfolyam, amely további hat százalékos leértékelődést jelent. A járvány miatt idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Ugyanakkor középtávon a globális ellátási láncok átrendeződésének a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet. Az állami beruházások fő színtere változatlanul  az út- és vasútépítés. Emellett a turisztikai célú fejlesztések, a sportlétesítmények építése, a haderő erőltetett modernizálása emelhető ki. Megindult a Paks-2 beruházás előkészítése. Az MNB és az állami fejlesztési bank vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek lecseréléséhez, illetve vállalatfelvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz – vélik a GKI kutatói. 

IMF: Nagyot zuhan idén az eurózóna

Külgazdasági szempontból sok jóra nem számíthat a következő időszakban a magyar gazdaság. A Nemzetközi Valutalap (IMF) szerdán frissített előrejelzése szerint a világgazdaság idén 4,9 százalékkal zsugorodik. A fejlett gazdaságok azonban 8 százalékot zuhannak, ezen belül az USA 8, az eurózóna GDP-je pedig 10,2 százalékkal csökken az idén. Az IMF a magyar gazdaság legfőbb külpiaci partnerének számító Németországban idén a gazdaság 7,8 százalékos csökkenését várja, 2021-ben pedig 5,4 százalékos növekedését, vagyis az idén semmilyen pozitív impulzus nem várható a külgazdaságból. Ha nem lesz komolyabb második hulláma a járványnak, akkor 2021-ben a világgazdaság 5,4 százalékkal, az euróövezet hat százalékkal nőhet. Az IMF most nem adott ki külön prognózist a magyar gazdaságra.