Nem nyugodtak meg az SZFE hallgatói

Publikálás dátuma
2020.06.24. 19:44

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kilenc fős delegáció öt pontos követeléssel érkezett Palkovics Lászlóhoz az ígért egyeztetésre.
Vegyes érzésekkel távoztak szerda délután Palkovics László minisztertől a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói – mondta lapunknak Csernai Mihály, az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke. Pozitív volt számukra, hogy a miniszter nyitottnak mutatkozott a hosszú távú párbeszédre, másrészt a kilenc fős delegáció öt pontos követeléssel érkezett, amit a tárcavezető nem írt alá. Az öt pont többek között az intézmény autonóm vezetői kinevezésére, a szenátus és az alapítványi kuratórium jogosítványaira, illetve a finanszírozásra kért volna garanciát. Csernai Mihály hozzátette, továbbra is túl sürgetőnek tartják az intézmény szeptember elsejei hatályú alapítvánnyá alakítását. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói a múlt héten nyílt levélben hívták egyeztetésre Palkovics László felsőoktatásért felelős minisztert. A teljes hallgatóság számára elérhető fórumot szerveztek volna, de végül a tárgyalás a minisztérium épületében jött létre. A hallgatók közösségi oldalukon szerették volna élőben közvetíteni a diskurzust, de ehhez a minisztérium nem járult hozzá, így egy zárt hallgatói csoporttal osztották csak meg. Úgy tudjuk, hogy Palkovics László a diákok előtt találkozott Upor László megbízott rektorral és Novák Eszter rektor-helyettessel. A hallgatói önkormányzat képviselői mellett jelen voltak a megbeszélésen a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság képviselői is, közöttük Vidnyánszky Attila, az utóbbi szervezet elnöke. A minisztérium szerdán közleményben újból hangsúlyozta, hogy az átalakítás nyomán nő az egyetem önállósága, enyhül az intézmény állami támogatásoknak való kiszolgáltatottsága. A találkozó előtt és alatt a hallgatók egy csoportja énekkel és tapssal demonstrált. 
Szerző
Frissítve: 2020.06.24. 20:35

Egymilliárdos gázsielőleget osztott ki a kormány a művészek között

Publikálás dátuma
2020.06.24. 15:58
Détár Enikő színművész énekel a Köszönjük, Magyarország! program első előadásán, az orvosok tiszteletére rendezett Köszönjük Magyarország, Köszönjük Orvosok! című zenés szabadtéri esten a Szarvasi Vízi Színházban
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A támogatásért produkciót is várnak, tízezer fellépést szerveznek meg az igénylőknek.
A koronavírus-járvány miatt bevétel nélkül maradt mintegy háromezer művész kapott gázsielőleget, egyenként 300-300 ezer forintot a kormánytól. A Köszönjük, Magyarország! program résztvevőinek előadássorozata már el is kezdődött - mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az M1 csatorna szerdai műsorában.   "Egymilliárd forintot sikerült a célra átcsoportosítani a kulturális ágazatban. A gázsielőleget a nemzeti intézményeinken, így a Nemzeti Színházon, a Hagyományok Házán, a Petőfi Irodalmi Múzeumon keresztül osztottuk ki a művészeknek." Az államtitkár hangsúlyozta, nem segélyt osztani akartak, inkább előleget fizettek a művészeknek, és azt kérték tőlük, hogy a veszély elmúltával produkcióikkal szolgáltassák vissza azt. A Köszönjük, Magyarország! programban résztvevők, a könnyűzenészektől a néptáncosokig vállalták, hogy elmennek fellépni könyvtárakba, szabadtéri színházakba, illetve más kulturális helyszínekre.      "Készült egy adatbázis, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum honlapján található, és ahonnan a kulturális szervezők felkérhetnek művészeket. Most van tízezer fellépési lehetőségünk, amellyel jól kell sáfárkodnunk. Az elkövetkező időszakban kis közösségi rendezvények és nagy gálák fognak megvalósulni" - tette hozzá Fekete Péter.
A gázsiosztogatást persze sajátos feltételekhez is köthették az arra kijelölt intézmények: nagy port kavart például, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Demeter Szilárd kizárólag trianoni témájú zeneművek komponálásáért nyújtott támogatást, míg az írókat, költőket és dramaturgok "gázsiját" nem kötötték ennyire egyértelmű kitételekhez.  A taopótló támogatásból kibűvészkedett kulturális mentőcsomagról itt írtunk korábban részletesebben.
Szerző
Frissítve: 2020.06.24. 18:05

„A jazz visszahúzott magához”

Publikálás dátuma
2020.06.24. 12:30

Fotó: Kereszty Gábor
A régóta Németországban élő, Európa-szerte elismert klarinétos és zeneszerző, Dudás Lajos The Lake and the Music címmel jelentette meg új lemezét. Fordulatos pályájáról kérdeztük a nyolcvanadik életévébe lépő muzsikust.
Új albuma gerincét amerikai örökzöldek alkotják, amelyeket Dudás Lajos – régi szokása szerint – új, meglepő zenei kontextusba helyezett. „Szeretem és tizenéves korom óta hallgatom a Nagy Amerikai Daloskönyv (The Great American Songbook) jobbnál jobb szerzeményeit, de ezek az agyonnyúzott kompozíciók önmagukban már nem izgalmasak számomra. A témát úgy variálom, hogy először teljesen új, ismeretlen számnak tűnjön, majd a végén visszavezetem az eredeti formához.” Az albumon három magyar zeneszerző – Seress Rezső, Zoller Attila és Vig Tommy – egy-egy alkotása is helyet kapott. „A Szomorú vasárnap gyakran kerül koncertműsoromba. Az ütőhangszerekkel színezett, klezmeresen előadott témához egy funky/blues improvizációt kapcsolok. A Zoller- és a Vig-szerzeményekkel pedig bebizonyítom, hogy ugyanolyan rangú zeneszerzők, mint a leghíresebb amerikaiak: Cole Porter, George Gershwin vagy Richard Rodgers.” A címadás (A tó és a zene) arra utal, hogy Dudás mindig vonzódott a vízhez, s amikor nyugdíjba vonult, feleségével a Bodeni-tó partjára költözött, ami gyerekkorának feledhetetlen balatoni nyaralásaira emlékezteti. Dudás Lajos pályájának egyik érdekessége, hogy fő hangszere, a klarinét a modern jazzben szinte teljesen elveszítette a jelentőségét, mert felváltotta a szaxofon – Dudás viszont klarinéttal érte el legnagyobb sikereit. „A hetvenes években, szabadúszó zenészként három különböző szaxofont, klarinétot és fuvolát cipeltem magammal a jazz-koncertekre, de a klarinétot elsősorban klasszikus zenében használtam. Amikor a jazz visszahúzott magához, felvettem egy nagylemezre való anyagot klarinéttal, Reflection of Bach címmel. Ebben az időben kezdtem kísérletezni: hallgattam a szaxofon avantgárd mestereit, és sikerült megtalálnom a saját klarinét-stílusomat, ami a modern zenei környezetnek is megfelel. Ennek eredménye 1980-ban megjelent Detour című lemezem átütő sikere.” Ez az album a nagy német közszolgálati rádiók elismerésének köszönhetően egy csapásra beindította Dudás nemzetközi karrierjét. Sokan úgy gondolják, Dudás Lajos még nagyobb hírnévre tehetett volna szert, ha – néhány más magyar jazzmuzsikushoz hasonlóan – Amerikába költözik. Többször járt a tengerentúlon, mérlegelte a lehetőséget, de végül úgy döntött, hogy a 150 ezer lakosú észak-rajna-vesztfáliai város, Neuss első számú zenésze és pedagógusa lesz. Nagyon megbecsülték ott, miközben a Ruhr-vidék nagyvárosainak élénk koncertélete által kínált lehetőségek a közvetlen közelében maradtak, s évente több külföldi turnén is részt vett. „Talán hiányzott belőlem a hajlandóság a kalandra, a rizikóra?” – teszi fel a költői kérdést. Szülőhazájával és a magyar zenei élettel ellentmondásosan alakult a kapcsolata. Az 1980-as években – amikor legjelentősebb sikereit aratta – itthon „agyonhallgatták”, amin csodálkozott, sőt bosszankodott. Egyedül Simon Géza Gábor jazztörténész érdeklődött iránta, könyvet is írt róla. A kilencvenes évek óta javult a helyzet: rendszeresen hazalátogat. Igaz, koncertjeit nem a legnagyobb termekben adta, hanem olyan intim környezetben, mint a Magyar Rádió Márványterme, az Óbudai Társaskör vagy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. „Jól van ez így. Nyolcvanadik életévem felé haladva megnyugodtam: híresebb már nem leszek, gazdagabb sem, így nem érzek veszteséget.” Infó: Dudás Lajos: The Lake and Music JazzSick Records Katalógusszám: 5127 JS  (Seress Rezső: Szomorú vasárnap feldolgozása) 

Névjegy

Dudás Lajos 1941-ben született Budapesten. Tanulmányait a Bartók Béla Konzervatóriumban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Az NSZK-ba költözve szabadúszó zenészként élt, majd a neussi Rajna-vidéki Pedagógiai Főiskola docenseként oktatott. 1982-ben, a 11. Monacói Nemzetközi Jazz-zeneszerző Versenyen, Urban Blues című művéért az első díjat kapta. Jazz-zenészi karrierje mellett klasszikus zenei szólistaként is számos alkalommal bemutatkozott. Klarinétjátéka csaknem 70 hanglemezfelvételen hallható.