Elkészült az első magyar koronavírus-gyorsteszt

Publikálás dátuma
2020.06.25. 14:33

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Rövid idő alatt tömegek szűrésére alkalmas, de a gyorsteszteknél sokkal megbízhatóbb és több információval szolgáló eljárást dolgozott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, valamint a CMC Déli Klinika.
A teszt laboratóriumonként mintegy három óra alatt legalább ötszáz ember vizsgálatát teszi lehetővé, és nem csak azt mutatja meg, hogy a páciens szervezete termelt-e ellenanyagot, hanem azt is, mennyit és milyen minőségűt. Ez utóbbiak azért fontosak, mert nélkülözhetetlen információk a vakcina gyártásához. A CMC Déli Klinika – amelyben érdekelt lapunk tulajdonosa, Leisztinger Tamás – hónapok óta biztosít lakossági és vállalati vírusteszt-lehetőségeket. Áprilistól pedig, tudtuk meg a klinika vezérigazgatójától, Balázs Annától, már elkezdték az ellenanyag-termelés pontos, számszerű mérését is azoknál a pácienseiknél, akik tünetmentesen, vagy enyhe-középsúlyos tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Ezeknek a méréseknek azért nagy a jelentősége – tette hozzá a szakember –, mert a hatékony vakcina előállításához rendkívül fontos információ például az, hogy mennyi és milyen ellenanyag képes legyőzni a vírust. Végül mára egy olyan eljárást dolgoztak ki a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel együttműködve, amely nemcsak az ellenanyag mennyiségét, hanem annak minőségét is képes pontosan meghatározni.
 Maga a teszt vérvétellel kezdődik. A levett vért egy speciális lemezre cseppentik, amely aztán egy laboratóriumba kerül, ahol az ellenanyagot nemzetközi standardokon alapuló, de „hazai páciensekre validált” megoldásokkal mutatják ki. Ez utóbbi leegyszerűsítve abból ered: a világon más és más hatása volt a járványnak, és ebben a szakértők szerint annak is szerepe lehetett, hogy eltérő módon reagálnak a vírusra egyes országok, térségek lakói. Emiatt – magyarázta Balázs Anna – a teszthez szükséges savókat kizárólag magyar páciensek vizsgálati mintáiból biztosítják, így az eredmények kifejezetten a hazai adottságokat tükrözik majd. A CMC Déli Klinika vezérigazgatója kitért arra is, hogy a tesztet kiegészítik olyan személyre szabott rizikófelmérésekkel is, amelyek eredményei segíthetnek megérteni „az ellenanyag termelés dinamikáját”, illetve azt, miért reagálnak másként az emberek a vírusra. – A teszt alapanyagai a hazai piacról beszerezhetőek és a tervezett gyártókapacitás is biztosítható Magyarországon. Ez azért fontos, mert a járvány egy újabb hulláma esetén nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe az ország – fogalmazott a klinika vezérigazgatója. A konkrét árak említése nélkül megjegyezte: már szervezik „a költséghatékony immunológiai teszt” ipari méretű gyártását, és reményeik szerint a járvány őszre prognosztizált második hulláma előtt elindulhat a termelés. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere „az első hazai Covid-teszt prototípusának” csütörtöki bemutatásakor az MTI jelentése szerint úgy fogalmazott: az eljárás kifejlesztésében résztvevők saját költségvetésből fedezték kutatásaikat, azonban a magyar államnak a kötelezettsége, hogy ezeket a továbbiakban felkarolja és messzemenően támogassa.
Szerző
Frissítve: 2020.06.25. 19:36

Az Ab szerint nem alkotmányellenes a KESMA nemzetstratégiaivá minősítése

Publikálás dátuma
2020.06.25. 13:36

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az Ab álláspontja szerint a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.
Nem alaptörvényellenes az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában. Az Ab-döntésről szóló, a testület honlapján olvasható közlemény szerint a kormányrendelet azt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé, hogy a KESMA megszerezte az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaságot, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint az Opus Press Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. Az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a kormányrendelet sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Továbbá az indítványozók szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés következményeként az összefonódást nem kellett bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, így a médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban és nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiapiacon. Az indítványozók álláspontja szerint mindez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.
Az Ab az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta: a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Ab két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket. Az Ab megállapította, hogy nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, ezt az Ab csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek. A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az Ab azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.
„Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva”

– áll az Ab közleményében.

A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható. Mint megírtuk, a legnagyobb újságíró jogvédő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei listáján Magyarország a 89. helyet szerezte meg 180 országból. Az igazi zuhanást a tavalyi 14 helyes visszaesés jelentette, az RSF országspecifikus értékelésében azt írta, hogy a sajtószabadság tekintetében 2018-ban bekövetkezett negatív fejleményekhez képest „2019 viszonylag csendes év volt a magyar médiapiacon, különösebb változások nélkül a vállalatok tulajdonosi struktúrájában.” Az RSF jelentése szerint továbbra is a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) uralja a médiapiacot.  Kormánypárti üzletemberek teljesen egyszerre ajánlottak fel a KESMA számára 2018. november 28-án médiavállalataikat. A GVH azután adott zöld utat az alapítvány tulajdonszerzésének. A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette ugyan a hatóság döntését, de ettől még nem szűnik meg a KESMA.
Frissítve: 2020.06.25. 13:41

Megint csapást mérhetnek a magyar menekültpolitikára

Publikálás dátuma
2020.06.25. 12:57
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Újabb jogsértéseket állapított meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar menekültügyi eljárásban. Ítélet csak később várható, de a testület döntései legtöbbször tükrözik a főtanácsnok véleményét.
Az Európai Bizottság a tranztizónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bíróságon 2018. decemberében. Az ügyben csütörtökön hangzott el a főtanácsnoki indítvány, ami a döntéshozatal fontos állomása. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született ítélete a röszkei tranzitzónáról egy másik eljárásban született, amikor egy magyar bíróság kért állásfoglalást a kérdésben. A luxembourgi székhelyű testület mindig az ügy benyújtásának időpontjában – jelen esetben a 2018. decemberében – fennálló állapotot vizsgálja, hiába szűntek meg azóta a tranzitzónák. Az indítványban egyébként egy sor más, jogsértőnek minősített törvény is szerepel. Priit Pikamäe főtanácsnok gyakorlatilag helyt adott az Európai Bizottság véleményének, megállapítva, hogy Magyarország nem biztosítja a menedékkérők számára a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, ami sérti az EU eljárási irányelvét. Ez azért van így, mert a kérelmet csak a röszkei tranzitzónában lehetett benyújtani, és meglehetősen kevesen léphettek be erre a területre. Ha valamennyi menedékkérőt szisztematikusan tranzitzónában helyeznek el, azzal Magyarország megszegi az EU befogadási irányelvét, vélekedett az észt nemzetiségű főtanácsnok. Szembemegy a közösség eljárási irányelvével, hogy a magyar hatóságok a menedékjogi kérelmekről nem csak a jogszabály által előírt meghatározott esetekben, hanem mindig a tranzitzónákban döntöttek, ráadásul a benyújtókat az engedélyezett négy hétnél tovább őrizetben tartották. Priit Pikamäe megismételte azt a bírósági véleményt, miszerint ha valakit a menedékkérelme elbírásának ideje alatt tranzitzónában helyeznek el, az fogva tartásnak minősül. Emellett Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki. Ez azt jelenti, hogy nem csak a határ jogellenes átlépése miatt vagy az átlépést követően a határ közelében elfogott személyeket fosztja meg a kiutasítási eljárásban biztosított garanciáktól, de azokat is, akiket nem ilyen körülmények között tartóztattak fel. Ha a hatóságok elkapnak egy illegális bevándorlót a határon, azt visszafordíthatják, nem kell az uniós irányelvben foglalt szabályokat alkalmazniuk. De ha például a fővárosban érnek tetten egy jogszerűtlenül az országban tartózkodó személyt, akkor a kiutasítási határozatot írásban, indokoltan kell meghozni a jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével. Tekintettel kell lenni a kiskorú gyermek érdekeire, az érintett egészségi állapotára és arra is, hogy ne toloncolják ki olyan országba, ahol üldöztetés várja. Mindezeket a magyar hatóságok nem tartják be és nem veszik figyelembe, ami a főtanácsnok szerint jogsértésnek minősül.

Kijelölték a menekülteket fogadó külképviseleteket

A menekültek kizárólag Kijevben és Belgrádban nyújthatják be a menedékkérelemhez szükséges szándéknyilatkozatukat - derült ki Magyar Közlönyből. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a menekülteknek a magyar külképviseleteknél kell szándéknyilatkozattal jelezniük: szeretnének Magyarországra utazni, hogy menekültstátuszért folyamodjanak. Az eredeti változatban még az összes külképviselet lehetséges ügyintézési helyszínként szerepelt, egy törvénymódosítást követően viszont a kormány megkapta a jogot arra, hogy kijelölhesse azokat a nagykövetségeket, amelyek fogadják ezeket a szándéknyilatkozatokat. A vonatkozó kormányrendelet szerint a menekültek Magyarország nem uniós, közvetlen szomszédságában lévő magyar diplomáciai külképviseleten kérhetnek bebocsátást az országba. Ilyen pedig csak kettő van: a belgrádi és a kijevi nagykövetség. A kijevi esetében ez csak elvi lehetőség, a keletről és Afrikából érkező menekültek ugyanis igen ritkán kerülnek Ukrajna felé, többnyire Szerbia és az uniós tag Románia felől próbálják átlépni a magyar határt. 

Súlyos döntések az Európai Bíróságon

2012: Szlovákia nem sértett uniós jogot, amikor megtagadta Sólyom László államfőnek a belépést a területére. 2012: A bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár leszállítása hátrányos megkülönböztetésnek minősül. 2014: Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel idő előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását. 2014: A házi pálinkafőzés jövedéki adó alóli mentesítésével Magyarország megsértette az uniós jogot. 2014: A kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó, ami főleg a külföldi tulajdonban álló vállalatokat terheli, hátrányos megkülönböztetésnek minősül. 2016: A SZÉP-kártya és az Erzsébet utalvány egyes elemei korlátozzák az EU alapszabadságait. 2018: A kaszinók üzemeltetését lehetővé tevő koncessziókra és az online kaszinók szervezésére vonatkozó szabály nem egyeztethető össze az uniós joggal. 2020: A menedékkérőnek a röszkei tranzitzónában való elhelyezését őrizetnek kell minősíteni. 2020: Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségét, amikor megtagadta a menedékkérők áthelyezését célzó uniós határozat végrehajtását. 2020: A civil szervezetek külföldi finanszírozásával kapcsolatos korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Frissítve: 2020.06.25. 19:01