Magukra hagyja a világ az éhező jemenieket

A legtöbb koronavírusos páciens ellátást sem kap és tesztkapacitások hiányában csak becsülni lehet a pandémia valós mértékét.

A pusztító háború, a kisgyermekeket csonttá-bőrré soványító éhínség, a gyógyítható, mégis ezrek halálát okozó betegségek után még több szenvedés vár Jemenre. Az áprilisban begyűrűzött világjárvány tömegesen szedi áldozatait, a legtöbb koronavírusos páciens ellátást sem kap és tesztkapacitások hiányában csak becsülni lehet a pandémia valós mértékét. A fertőzések terjedésének lassítására semmilyen jelentősebb intézkedést nem vezettek be az országban, Altaf Musani, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi missziójának vezetője ezért a múlt hónapban azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a betegség majdnem a teljes lakosságon végigmegy, tízezrek halálát okozva. A legszegényebb arab országra azonban még ennél is súlyosabb és potenciálisan végzetesebb válság leselkedik.

Az öt éve tartó konfliktus teljesen kiszolgáltatottá tette Jement. A 30 milliós lakosság négyötödét - mintegy 24 millió embert - a külföldi segélyek tartják életben, ám ez a segítség hamarosan elapadhat. Az ENSZ a jemeni humanitárius programja finanszírozásához szükséges 2,4 milliárd dollár alig több mint a felét tudta összegyűjteni. Ennek részben az az oka, hogy az Öböl-menti országok idén a tavalyihoz képest szűkmarkúak voltak.

A forráshiány drámai döntésekre kényszeríti a világszervezetet. Áprilisban már több mint 12 millió jemeni élelmiszer-fejadagját csökkentették, és még az első igazolt koronavírusos megbetegedés előtt felfüggesztették tízezer egészségügyi dolgozó támogatását, valamint megszüntették a várandós nők és kismamák százezreinek orvosi ellátását .

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese arra figyelmeztetett a Biztonsági Tanács zárt ülésén, hogy hamarosan további segélyprogramok állhatnak le. A diplomata szerint néhány héten belül már nem lesznek képesek biztosítani 4 millió ember számára az ivóvíz ellátást és a higiéniai szolgáltatásokat, illetve 5 millió gyermeknek nem tudják majd beadni a szükséges védőoltásokat.

Augusztusra már az alultápláltak ellátása is megszűnhet, majd egy szélesebb körű, 19 millió jemenit érintő egészségügyi program is véget érhet. Lowcock szerint a nemzetközi közösségnek két választása van: vagy hagyja a szakadékba zuhanni Jement, vagy pedig támogatja az ország segélyezését, és igyekszik megnyitni az utat a konfliktus politikai rendezése felé.

A jemeni polgárháború lezárására azonban egyelőre kevés az esély. Hétfőn rövid időre elérhetőbbnek tűnt a béke: a nemzetközileg elismert kormányt támogató, Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció és a nemrég ellenük fordult déli szeparatisták tűzszünetet kötöttek. Az áttörés nyomán felcsillanó reményt azonban másnap beárnyékolta, hogy a síita húszi lázadók saját bevallásuk szerint eddigi legnagyobb támadásukat intézték a szaúdi királyság ellen. Az Irán támogatását élvező felkelők ballisztikus rakétákkal és drónokkal mértek csapást Rijádra, a Öböl-menti királyság védelmi minisztériumát és katonai bázisait célozva. A szaúdi koalíció közölte, hogy légvédelem időben megsemmisítette a lövedékeket. Ezt igazolni látszottak a hírügynökségi jelentések is, miszerint a minisztérium épületében nem keletkeztek károk. A húszi támadás mindenesetre visszavetette a béke ügyét, és tovább nyújtja a jemeniek szenvedését.