Ezekre a tankönyvekre mindent lehet mondani, csak azt nem hogy XXI. századiak – nyilatkozta lapunknak Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) készült tankönyvekről. Mivel a NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be idén szeptembertől, az első, ötödik és kilencedik évfolyamra készültek el az új kötetek.
Romankovics András szerint az elsős tankönyvek tartalma 85-90 százalékban szóról szóra megegyezik a korábbiakkal, valamiért mégis új szerzők nevei kerültek rájuk. Furcsának tartja azt is, hogy az elsősöket írni, olvasni tanító kötetekből teljesen eltűntek az olyan kortárs költők gyermekversei, mint Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Lackfi János. Helyettük például Nemes Nagy Ágnes vagy Móra Ferenc költeményeivel ismerkedhetnek meg először a kisiskolások.
– Ami természetesen nem baj, ezek is nagyon szép versek, de akkor senki ne mondja ezekre a tankönyvekre, hogy modernek és XXI. századiak – fogalmazott Romankovics András. Elmondta azt is, hogy az elsősöknek szánt állami tankönyvek, munkafüzetek összesen 1324 oldalt tesznek ki, amit túlzásnak tart, ennek legfeljebb a felére lenne szükség.
Szakmai szervezetek szerint gondok vannak a felsőbb évfolyamos szaktantárgyak tankönyveivel is. A Történelemtanárok Egylete állásfoglalásban például azt írta, a NAT alapelveihez képest a történelem tankönyvek nem alkalmasak a forráskritikai gondolkodás kialakítására: van, ahol a tananyag mennyisége nem hagy erre időt, más – vitatható – témáknál pedig nem adnak lehetőséget a több szempontú megközelítésre. A tankönyvek sokszor pontatlanok, leegyszerűsítőek, hiányoznak belőlük a történelmi, tudományos érvek.
A Magyartanárok Egyesülete nevében Schiller Mariann a hvg.hu-nak fejtette ki véleményét: szerinte a magyar nyelv- és irodalom tankönyvek tele vannak szerkesztési és módszertani hibákkal, nincsenek bennük friss, mai szerzők, idézetek, s csak arra alkalmasak, hogy megfeleljenek a hazafiasabbra szabott alaptantervnek.
A kormányzat nem így látja. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a tankönyvekre „a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a XXI. századi modernitás egyaránt jellemző”.
