Előfizetés

Fejlövés okozta Hruscsov fiának halálát

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.25. 21:16
Szergej Hruscsov 1999. július 12-én az amerikai állampolgári esküje előtt
Fotó: JOHN MOTTERN /
A halottkémi jelentés kizárta, hogy a 84 éves férfi bűncselekmény áldozata lett volna.
A volt Szovjetunió egykori vezetője, Nyikita Hruscsov az Egyesült Államokban élt fiának halálát fejlövés okozta – jelentette be a cranstoni halottkémi hivatal szóvivője, Joseph Wendelken. A 84 éves Szergej Hruscsov még június 18-án halt meg a Rhode Island államban lévő Cranstonban. A halottkémi jelentés szerint nem bűncselekmény áldozata lett, öngyilkosságra azonban nem utalt a szóvivő. Az AP hírügynökség jelentése szerint Hruscsov felesége kihívta a rendőrséget, de már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A rendőrség már akkor jelezte, hogy nincs bűncselekményre utaló jel. Szergej Hruscsov a moszkvai energiaipari egyetem elvégzése után mérnökként foglalkozott ballisztikus rakéták, robotrepülőgépek és űrhajók fejlesztésével, a műszaki tudományok doktora és nemzetközileg elismert tudós volt.

Volt amerikai elnökök támogatták

Vendégtanárként érkezett 1991-ben az Egyesült Államokba a tekintélyes Brown Egyetem meghívására. Letelepedési kérelmét két amerikai elnök is támogatta. Richard Nixon és George H. Bush elnökök, valamint Robert McNamara, volt védelmi miniszter támogató levelei is valószínűleg hozzájárultak, hogy 1999-ben ő és a felesége, Valentyina Golenko amerikai állampolgár lett. Ugyanakkor mindketten megtartották orosz állampolgárságukat is. A The New York Times című amerikai lap szerint Szergej Hruscsov 2001-ben azt nyilatkozta: amerikai állampolgárságának apja is örülne. Nyikita Hruscsovnak – aki 1953-tól 1964-ig volt a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára – öt gyereke volt, és Szergej volt közülük a legidősebb: 1935-ben született Nyikita Hruscsov harmadik feleségétől, Nyina Kuharcsuktól.

WHO-főigazgató: globálisan továbbra is súlyosbodik a járványhelyzet

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.25. 19:22

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az utóbbi 24 órában 135 180 új esetet regisztráltak, ebből mintegy 20 ezret Európában.
Bár Európában javulóban van a helyzet, globálisan továbbra is súlyosbodik a koronavírus-járvány, az igazolt fertőzöttek száma a jövő héten várhatóan átlépi a tízmilliót, a halálos áldozatoké pedig az 500 ezret - figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz videokapcsolaton keresztül felszólalt az Európai Parlament egészségügyi szakbizottságának ülésén, és leszögezte, a világjárvány vége után nem lenne szabad visszatérni a korábbi állapotba, a világnak "új normalitást" kellene kialakítania, tisztességesebb, zöldebb körülményeket teremtve. Hangsúlyozta, hogy a vírus terjedésének feltartóztatásához összehangolt, globális válaszintézkedésekre, a világ államainak és társadalmainak együttműködésére van szükség. A főigazgató felkérte a képviselőket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a vírusellenes küzdelemben, s aláhúzta, az Európai Unió képes lehet vezető szerepet játszani a nemzetközi gazdaság talpra állításában. Rámutatott, hogy az utóbbi 24 órában 135 180 új esetet regisztráltak, ebből mintegy 20 ezret Európában. Végezetül pedig reményét fejezte ki, hogy egy éven belül meglesz az oltóanyag, hozzátéve, hogy ha sikerül majd felgyorsítani a folyamatot, akkor talán már néhány hónappal korábban is. A WHO tájékoztatása szerint nagyjából hat hónappal ezelőtti megjelenése óta az új típusú koronavírus 479 133 emberéletét követelt világszerte.

Viharfelhők Bill Barr felett

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.25. 19:01

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A miniszter Donald Trump elnök öklévé akarja tenni az igazságszolgáltatást, de az ügyészek ellenállnak. Az ellenzék vérszagot érez.
Könnyen lehet, hogy a képviselőház impeachment-eljárást kezdeményez William „Bill” Barr igazságügyi miniszter ellen. Erről az alsóház igazságügyi bizottságát vezető Jerry Nadler nyilatkozott a CNN-nek. A demokrata párti politikus még a hétvégén is időpocsékolásnak nevezte a Barr alkotmányos leváltására irányuló törvényhozási procedúrát, azonban egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy próbálja megfékezni az amerikai igazságszolgáltatás szétverését. Egy viharos vitákat hozó képviselőházi meghallgatáson két, ma is az igazságügyi tárca állományában lévő ügyész azt állította, hogy a Fehér Ház Barr közreműködésével nyomást gyakorolt rájuk folyamatban lévő, az elnök számára kellemetlen ügyekben. Egyikük a Roger Stone republikánus korifeus és elnöki tanácsadó elleni eljárásban vett részt és azt tapasztalta, hogy az illetékesek Donald Trumptól való félelmükben a törvényesnél enyhébb büntetést javasoltak. Stone, aki valószínűleg közvetített az 2016-os elnökválasztásba beavatkozó oroszok és Trump kampánystábja között, végül alig több mint három évet kapott, jóllehet megfenyegette az egyik koronatanút, aki fényt deríthetett volna a történtekre. A másik közérdekű bejelentés szerint az igazságügyi tárca politikai motívumok alapján rendelt el vizsgálatot olyan cégeknél, amelyek az egyre több államban törvényes marijuana forgalmazásával foglalkoztak. A közös tanulság az, hogy Barr az elnök politikai fegyverévé teszi az amúgy elvben a végrehajtó hatalomtól független ügyészségeket. Ugyanez történt Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn esetében. A tábornok eredetileg bűnösnek vallotta magát abban, hogy egyrészt Trump hivatalba lépése előtt törvénytelenül tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, másrészt hazudott erről az FBI-nak. Az igazságügyi tárca utasítására az ügyészeknek a beismerés ellenére még az ítélethozatal előtt ejteniük kellett a vádat, ám az illetékes bíró fenntartotta a jogot a folytatásra. Ezt a fellebbviteli bíróság 2:1 arányban hozott döntésével elvetette és az eljárás lezárása utasította a bírót. Feltehetően nem ez volt az utolsó fordulat, mert fellebbezés esetén az ügy akár a legfelső bíróság előtt is landolhat. Donald Trump már két bírát is jelölhetett a kilenctagú testületbe, ám ott ennek ellenére sem biztos a konzervatív többség. A George W. Bush által jelölt John Roberts, a testület elnöke például az utóbbi hetekben többször is a Fehér Ház érdekeivel ellentétesen szavazott. Barr további sorsát illetően perdöntő lehet július 28-i meghallgatása a képviselőház igazságügyi bizottságában. A miniszternek itt sok minden más mellett majd arra is válaszolnia kell, miért váltotta le a választási kampány hajrája előtt a Trump számára kellemetlen vizsgálatokat irányító dél new york-i főügyészt. Az amúgy kimagasló jogásznak tartott Barr szemlátomást mindent Trump érdekeinek rendel alá, amit részben az a régi meggyőződése magyaráz, hogy az elnök által megtestesített végrehajtó hatalom gyakorlatilag korlátlan. Az impeachment miatt ezzel együtt nem igazán kell aggódnia: arra már aligha lesz idő a politikai naptárban.     

Biden vezet a kulcsállamokban

Friss közvélemény-kutatások szerint Donald Trump komoly hátrányban van hat olyan államban, amelyet négy évvel ezelőtt megnyert. Joe Biden Michiganben és Wisconsinban 11, Pennsylvaniában 10, Észak-Karolinában 9, Arizonában 7, Floridában 6 százalékkal vezet. Mivel a hatból bármely három megnyerése alighanem a volt alelnök végső győzelmét is jelentené, ezek a számok még annál is fontosabbak, mint Biden országosan mért 14 százalékos előnye. A kormánypárti Magyar Nemzet szerdán „Donald Trump a barátunk” címmel közölt cikket.