Az Európéra, amelynek óceánja vastag jégréteg alatt rejlik, régóta a földi értelemben vett élet támogatására alkalmas égitesteként tekintenek a kutatók, csakúgy mint a Marsra és a Szaturnusz Enceladus nevű holdjára. Egy szerdán bemutatott friss tanulmány most megerősítette ezt a feltételezést.
A kutatók szerint az Európé óceánja úgy jöhetett létre, hogy vízben gazdag ásványok kilövellték a víztartalmukat annak a melegedésnek a hatására, amelyet az égitest belsejében lévő radioaktív elemek elbomlása váltott ki. A hatalmas víztömeg kialakulásában továbbá az Európénak a Jupiterrel - a Naprendszer legnagyobb bolygójával -, valamint a planéta két másik nagy holdjával, az Ióval és a Ganymedesszel való gravitációs kölcsönhatása is közrejátszhatott.
"Úgy véljük, hogy az Európé óceánja lakható lehetett a keletkezésekor, mivel az összetételére vonatkozó számítógépes modelljeinek azt mutatják, hogy talán csak enyhén volt savas, szén-dioxidot és szulfátokat tartalmazott" – mondta Mohit Melwani Daswani, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézetének, a Jet Propulsion Laboratorynek a kutatója, aki a tanulmány vezetője volt. A szakember szerint olyan mikrobák, amelyek egyes Földön élő és a szén-dioxidból energiát nyerő baktériumokhoz hasonlítanak, túlélhették az Európé korai óceánjában elérhető anyagok felhasználásával.
Az Európé valamivel kisebb a Holdnál. Az óceánja 65-160 kilométer mély és kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai. A mostani tanulmány az Európé múltbeli és nem a jelenlegi lakhatóságát vizsgálta. Melwani Daswani szerint ha egy hely lakható, az nem azt jelenti, hogy ténylegesen "lakott", csupán azt, hogy a feltételek lehetővé tennék a túlélést néhány rendkívül bonyolult létforma számára.
