Előfizetés

Voks a vírus árnyékában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.27. 12:00
Emlékezetesre sikerült Djokovic (b) és Plenkovic (j) zadari találkozása
Fotó: Horvát Tenisz Szövetség Facebook oldala
Tavasszal felmerült a kérdés: mi a fontosabb, a választás vagy az emberek egészsége? Akkor utóbbi mellett foglaltak állást a politikai vezetők. Most azonban nem akarnak újra halasztani, pedig helyenként a korábbinál is aggasztóbb a járványügyi helyzet.
Valóságos választási dömping jellemzi a nyári időszakot, kivált a Balkánon, részben azért, mert több választást el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt. A voksolásokat azonban egyre veszélyesebb körülmények között kell megtartani. A járvány állítólagos lecsengését követően az első választást Szerbiában rendezték meg. Már kiírásának körülményei is meghökkentőek voltak. A járvány idején Albánia után Szerbiában voltak érvényben a legszigorúbb kijárási korlátozások. Ehhez képest, amikor a belgrádi kormány úgy döntött, hogy június 21-én megtartják az áprilisról elhalasztott parlamenti választást, hirtelenjében már mindent szabad volt. Még nézők előtt focimeccset rendezni is: június 6-án 16 ezer néző előtt játszották a Partizan-Crvena zvezda belgrádi derbit. Nem meglepő módon már a voksolás előtt megnőtt a fertőzések száma. A Szerb Haladó Párt (SNS) erre bejelentette, hogy lemondja kampányrendezvényeit, ekkor azonban már késő volt. Az utóbbi napokban különösen megemelkedett a fertőzések száma, kedden 102-vel, szerdán már 143-mal, csütörtökön 137-tel. A Balkan Insight szerint ráadásul megszépítik az adatokat, a halálozások száma pedig háromszor annyi volt a március 19. és június 1. közötti időszakban, mint az előző években. A kormány számára tehát a politikai előnyszerzés fontosabb volt az emberek egészségénél. A jelentősebb ellenzéki pártok bojkottjának is köszönhetően a Szerb Haladó Párt (SNS) példátlan győzelmet aratott a voksoláson. Ám a 61 százalékos eredmény sem volt elég ahhoz, hogy az SNS megelégedjen. Aleksandar Vucic elnök pártja a voksolást követően is harcol minden egyes mandátumért, még azokban a választókörzetekben is, ahol nem sikerült megszereznie a győzelmet. Ezek közé tartozik Újbelgrád, ahol a vízipólós világsztár, Aleksandar Sapic politikai szövetsége végzett az élen: 23 mandátumot szerzett, míg az SNS csak 22-t. Hírek szerint csak 116 szavazattal előzték meg Sapicék Vucicékat, a haladók azonnal óvtak, aminek helyt is adott a köztársasági választási bizottság. A többi 16 belgrádi körzetben a Szerb Haladó Párt végzett az élen, úgy tűnik, a 17.-ről sem akar lemondani. Az ellenzék bojkottja miatt az SNS-nek tulajdonképpen csak egy ellenfele volt a választáson, a részvételi arány. Szakértők az ötven százalékot egyfajta lélektani határnak tartották. Az ez alatti részvétel azt jelentené, sikeres volt az ellenzéki bojkott, hiszen megkérdőjelezhetővé válik az új parlament legitimitása. Bár a független választási iroda, a CeSid úgy vélte, alig haladta meg a részvételi arány a 45 százalékot, s az Ipsos is 46,8 százalékból indult ki, feltűnő volt, hogy nem egészen egy órával az urnák lezárását követően, amikor még semmi hivatalos adat nem volt ismert, az SNS befolyása alatt álló közszolgálati csatorna, az RTS választási műsorában a párt főhadiszállásáról tudósító riporter azt közölte, a haladók szerint a részvétel meghaladta az ötven százalékot. Teljes rejtély, hogy ezt honnan vették, annál is inkább, mert a független irodák teljesen más adatokat közöltek. Az 50 százalék feletti részvétel csak akkor lett volna lehetséges, ha  a választók több mint 10 százaléka az utolsó két órában járult volna az urnákhoz, ami a szerbiai viszonyok között. Marinika Tepic, a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) vezetője szerint a magyarázat egyszerű: a köztársasági választási bizottság Aleksandar Vucic elnök megrendelésére szépíteni próbálja a részvételi adatokat. Független szakértők a mostani választáson kétszer annyi szabálytalanságot regisztráltak, mint 2016-ban, a CeSID szerint a szabálytalanságok száma különösen az utolsó két órában emelkedett meg. A CRTA választási megfigyelő csoport szerint a szabálytalanságok nélkül a részvétel is alacsonyabb lett volna. Végeredmény egy ideig nem lesz, a választási bizottság ugyanis csütörtökön elrendelte, hogy július 1-jén, szerdán 234 szavazókörben meg kell ismételni a voksolást . Jövő vasárnap Horvátországban is választanak. Az országban nem a koronavírus miatt elhalasztott aktusról van szó, mint Szerbiában, de annyi hasonlóság azért van, hogy a zágrábi kormányzat érdekében is az állt, hogy a koronavírus-járvány lecsengését követő lazítás után a lehető leghamarabb írják ki a voksolást. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) népszerűsége ugyanis megemelkedett a járvány alatt, hogy azután már április végén csökkenésnek is induljon. Most úgy fest, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök legrosszabb rémálma válhat valóra, és visszaüthet a taktikázás. A HDZ szempontjából ugyanis valóságos katasztrófával értek fel a választási kampány utolsó hetei. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy szerb gondoskodhat a horvát kormányfő megbuktatásáról, mivel Andrej Plenkovic is megjelent Zadarban azon a teniszbemutatón, amely a szerb teniszcsillag, Novak Djokovic által szervezett Adria Tour második állomása volt. Mint kiderült, a versenyen négy teniszező is koronavírusos lett. Plenkovic, aki kezet is fogott a szintén a Covid-19 által megfertőződött Djokoviccsal, elutasította, hogy kéthetes karanténba menjen, ami számára azt jelentené, hogy a választás előtt minden kampányrendezvényét le kellene mondania. Az ellenzék szerint példát kellett volna vennie Angela Merkel német kancellárról, aki hasonló esetben az önkéntes vesztegzárat választotta. A horvát miniszterelnök azzal az indokkal utasította el a karantént, hogy nem is volt olyan közel Djokovichoz, amit a tévéfelvételek cáfoltak. A HDZ első emberének idegeit láthatóan megtépázták a történtek: amikor az N1 televízió riportere azt firtatta, miért nem ment karanténba, ráförmedt, mondván, az ellenzéknek kampányol. Plenkovic számára a másik rossz hír: már azzal sem kampányolhat, milyen jól kezelte a kabinet a járványhelyzetet. Sokáig nem, vagy csak alig regisztráltak megbetegedéseket az országban, ám a határok megnyitása után ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, kedden 30-cal, szerdán 22-vel, csütörtökön már 95-tel. Ez utóbbi a járvány kitörése óta a második legnagyobb érték, s mindez alig több mint egy héttel a választás előtt. Azért is kellemetlen ez a fejlemény Plenkovicnak, mert a HDZ választási szlogenje: „Biztonságos Horvátország”. A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokraták már megelőzték a HDZ-t, ez azonban nem jelenti azt, hogy Davor Bernardic Restart nevű koalíciója alakíthat majd kormányt. A Respekt című hetilap szerint még akkor is nagy esély van, hogy a HDZ alakítson kormányt, ha a 150 tagú törvényhozásban a HDZ 50 körüli mandátumot szerez, a Restart pedig 65-öt. Ugyanis Miroslav Skoro harmadik helyre esélyes, ultrajobboldali  pártjából a voksolást követően valamilyen jól jövedelmező kormányzati állás reményében többen csatlakozhatnak a mérsékeltebben jobboldali HDZ-hez. Nyáron még egy választást rendeznek a Balkánon: augusztus 30-án Montenegróban voksolnak. Az országban egyre feszültebb a helyzet, a rendőrség a napokban könnygázzal oszlatott fel egy ellenzéki tüntetést. A hatóságok a járvány újbóli felbukkanására hivatkozva betiltották a politikai és vallási jellegű gyűléseket, miután csütörtökön 22 új megbetegedést regisztráltak. 

Gruevszki akár budapesti búvóhelyéről is győzhet

Észak-Macedóniában július 15-én rendezik meg az eredetileg április 12-ére tervezett, de a járvány miatt elhalasztott parlamenti választást. Abszurd módon azonban most rosszabb a járványhelyzet, mint akkor volt. Csütörtökön már 150 megbetegedést regisztráltak, és öten vesztették életüket. Most viszont már aligha döntenek az újabb halasztás mellett. Zoran Zaev miniszterelnök azért íratott ki idő 2019 októberében idő előtti voksolást, mert az Európai Unió - Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt - ígérete ellenére sem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, függetlenül attól, hogy lezárult a régóta húzódó névvita az állam és Görögország között. Zaev nagy kockázatot vállalt, mert az igazságszolgáltatás elől 2018 novemberében illegálisan Magyarországra menekült Nikola Gruevszki volt kormányfő által fémjelzett nacionalista párt, a VMRO-DPMNE nem esélytelen, s akár célfotó dönthet a két erő között. Júniusban három felmérést tettek közzé, kettő szerint Zaevék állnak az élen, egy viszont a VMRO-DPMNE-t jósolja az első helyre. 

Nyári választások

Június 28. Eredetileg május 10-re tervezték a lengyel elnökválasztás első fordulóját, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) azonban ezt kénytelen volt most vasárnapra halasztani. (Erről bővebben 7. oldalunkon olvashatnak.) Június 28. Szintén vasárnap rendezik a francia önkormányzati választás második fordulóját, amit eredetileg május végén akartak lebonyolítani. Emmanuel Macron elnök pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) várhatóan egyetlen fontos városban sem győz majd. Július 5. Horvát parlamenti választás. Július 12. Két spanyolországi tartományban, Baszkföldön és Galíciában járulhatnak az urnákhoz a választók. Július 15. Észak-macedóniai parlamenti választás. Augusztus 9. Fehéroroszországban rendezik meg az az elnökválasztást, Alekszandr Lukasenko elnök biztosra megy, egyik ellenfelét be is börtönöztette. Augusztus 30. Montenegrói parlamenti választás.

Három golyót kapott a rendőrfőnök, testőreit kivégezték

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.27. 11:56
A merénylet színhelyére érkező osztag. Képtelenek megfékezni az erőszakot
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A drogkartellek háborújába beleszóló mexikói főrendőrt a gyanú szerint egy volt egyenruhás figyelmeztethette.
Merényletet követtek el Mexikóváros rendőrfőnöke, Omar Garcia Harfuch ellen még pénteken – írta a 444.hu a Reuters híre alapján. Eszerint a főrendőrt három golyó is eltalálta, de túlélte a támadást, amiért azonnal az ország egyik legerősebb drogkartellét, a Jalisco Új Generációt tette felelőssé. Harfuch autójára péntek hajnalban nyitottak tüzet Mexikóváros egyik előkelő negyedében, a nagykövetségekkel teli Lomas de Chapultepecben. A támadásban Harfuch két testőre mellett egy civil is életét vesztette, a 26 éves nő utcai élelmiszerárus volt, rokonaival éppen árusítani tartott.   Andres Manuel Lopez Obrador mexikói államfő, illetve Mexikóváros polgármestere, Claudia Sheinbaum is arról beszélt, hogy a merénylet annak bizonyítéka, hogy a hatóságok nagy nyomás alá helyezték a fővárosban tevékenykedő bűnbandákat. Azonban a merényletről készült térfigyelő kamerás felvételek alapján az állig felfegyverzett támadók nyitott platójú teherautón érkeztek, miközben egy másik terepjáróval elállták a rendőrfőnök útját. Gladys McCormick, a New York állami Syracuse Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint is inkább azt jelzi a támadás, hogy senki se áll az erőszak fölött. A Jalisco Új Generáció vezetője amúgy egy volt rendőr, ezt a kartellt teszik felelőssé az elmúlt időszakban egyre inkább eldurvuló erőszakért és a bandák között kirobbant háborúért.

Postás hozza a mozgóurnát Lengyelországban

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.06.27. 11:00

Fotó: Michal Fludra / AFP/NurPhoto
Az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában Andrzej Duda az esélyes, de két hét múlva még fordulhat a kocka.
A járványveszéllyel dacolva a lengyelek többsége személyesen akar szavazni vasárnap. A 30,2 millió választásra jogosult állampolgárból a hét közepéig negyvenezernél kevesebben kértek levélszavazást, a karanténban lévőkhöz pedig postás viszi a mozgóurnát. A várakozásokat jelentősen felülmúlja a külföldről szavazók száma: 330 ezer Európában, Amerikában és másutt élő lengyel akar véleményt nyilvánítani arról, ki legyen az ország államfője az elkövetkező öt évben. A jelenlegi elnök, Andrzej Duda megbízatása augusztus hatodikán lejár, addig kell új államfőt választani. A választék tizenegy, 35 évnél idősebb férfi. Az első fordulóban a nyertesnek a szavazatok felénél többet kell kapnia, ha nincs abszolút győztes, akkor két hét múlva következik a második forduló a két első helyezett részvételével. 2015-ben az akkor ellenzékből politizáló, jobboldali nacionalista Jog és Igazságosság Párt (PiS) egy addig gyakorlatilag ismeretlen fiatal jogászt jelölt. Andzrej Duda jól kampányolt és nyert, illetve az elhasználódott konzervatív-liberális kormánypárt, a Polgári Platform (PO) és jelöltje, Bronislaw Komorowski elnök veszített. A siker megnyitotta a kaput a jobboldali fordulat, a „jó változás” rezsimje előtt. A PiS azóta két parlamenti választást is megnyert, elkezdhette a liberális demokrácia intézményrendszerének lebontását, a szabad sajtó felszámolását. A jobboldali nyomulást megkönnyítette az ellenzék megosztottsága, és a legerősebb erő, a PO belháborúja. Ebben a helyzetben a civil társadalom, a független értelmiség és a még szabad média harcolt az autoriter törekvésekkel. Az elnöki hivatal fontos a PiS-nek: az ellenzéki elnök megnehezítené a demokratikus intézmények felszámolását, illetve beleszólna az ország kül- és védelmi politikájába. Duda eddig szolgai módon engedelmeskedett Jaroslaw Kaczynski pártvezérnek. A koronavírus járvány kitörésekor a PiS gyors és azonnali választást akart rendezni, mivel úgy látta, hogy a vészhelyzet erősíti Duda esélyeit. Ráadásul a PO elég passzív jelöltet választott, aki visszavonult a választási harctól. A demokratikus erőknek azonban sikerült elérniük a választás elhalasztását és közben a PO Rafal Trzaskowski varsói polgármester személyében dinamikus új arcot talált. A kormánypárt kezdetben azzal próbálta meggyőzni a választókat, hogy megőrzi, sőt növeli az utóbbi évek szociális juttatásait, kiváltképp a gyerekenként 500 zlotys (40 ezer forintos!) családi pótlékot. Az ellenzék viszont a kormánypárt korrupciós ügyeire illetve a járványellenes harcban mutatott inkompetenciájára irányította a figyelmet. Ez a PiS kampánygépezetét agresszív ellentámadásra késztette: bevetették a melegellenes propagandát, Trzaskowskit azzal vádolták, hogy "ráengedi Lengyelországra az LMBT-ideológiát”. Magáról az LMBT-ről pedig úgy beszéltek, hogy "azok nem emberek, hanem ideológia”. A gyűlöletkampány híre elért külföldre is, különösen, amikor a kormánytévé azzal a váddal állt elő, hogy az ellenzéki jelölt elveszi a családi pótlékot, hogy a pénzt a zsidók kárpótlására fizesse ki. Az utóbbi napok felmérései alapján Duda továbbra is vezet, Trzaskowski a második, a harmadik helyen Szymon Holownia korábbi tévés személyiség, független jelölt áll, nagyjából 10 százalékkal. Egy számjegyű eredményre számíthatnak a parasztpárt, a baloldal és a nacionalista Konföderáció jelöltjei. A kutatók Dudának 40-45, Trzaskowskinak 25-30 százalékot ígérnek. Több közvéleménykutató megkérdezte a szavazókat, hogyan döntenének a második fordulóban. A PiS hűséges tábora kitart a párt jelöltje mellett, de feltehető, hogy Trzaskowski mögé állnak Holownia, valamint a baloldali és a parasztpárti jelölt hívei is. Kérdés, kire szavazna a nacionalista jobboldal tábora. Több kutatás szerint döntetlen körüli lenne az eredmény, de megtörténhet, hogy az ellenzéki jelölt két-három százalékkal nyer. Azt is biztatónak tartják Trzaskowskira nézve, hogy a nők nagyobb készséget mutatnak arra, hogy elmenjenek a második elnökválasztási szavazásra is. A nők ugyanis Lengyelországban is inkább nyitottak, támogatják a liberális jelölt befogadó programját, s visszariasztotta őket a PiS által szított gyűlöletkampány. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője azonban figyelmeztette az ellenzéket: korai még pezsgőt bontaniuk!