Velünk maradnak a magas élelmiszerárak

Publikálás dátuma
2020.06.27. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Covid-19 leszorította a hivatalos inflációs indexet, ám az élelmiszerek piacán bőven éri meglepetés a vásárlókat.
Az elmúlt évek gyors gazdasági növekedése és az extra laza monetáris politika miatt növekvő drágulás már egyre nagyobb gondot okozott a jegybanknak, ám ezt a kérdést egy csapásra megoldotta a járványt követő gazdasági sokk. A GDP akár öt százalékkal is csökkenhet az idén, a bérek emelkedése megállt, legalább százezer ember vesztette állást, több százezren maradtak átmenetileg jövedelem nélkül, s mindezek eredőjeként a lakossági fogyasztás stagnál. Így megszűnt a külső és belső inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Az infláció 2020-ban és 2021-ben is a jegybank várakozásai szerint 3,2-3,3 százalékos sávban alakul. Ezek a gazdaság egészére vonatkozó számok. A pénztárcákat közvetlenebbül érintő tételeknél azonban lesznek meglepetések: idén és még jövőre is marad a gyors élelmiszerár-növekedés, a jövedéki adóemelések miatt átlag felett drágulnak a dohánytermékek, és a szolgáltatások árai is jelentősebben nőnek. Az MNB szakértői szerint idén az élelmiszerárak átlagosan 8,6 százalékkal emelkednek, ám ezen belül a nem feldolgozott termékek – tej, zöldség, gyümölcs, húsfélék – éves átlagban 13 százalékkal is drágulhatnak. Minden rossz összejött az MNB elemzői szerint, ami csak elképzelhető: a koronavírus-járvány következtében bevezetett határzárak jelentősen csökkentették a kínálatot az élelmiszerpiacon. Tovább növelte az feldolgozatlan élelmiszerárakat, hogy idén a gyümölcstermés kifejezetten gyenge lesz. A kedvezőtlen időjárás miatt a zöldségtermesztők és a gyümölcsösök jelentős károkat szenvedtek el. Idén tavasszal a korábbi évek átlagánál több fagyos éjszaka volt, ami szintén nagy károkat okozott a termésben. Június közepén pedig a sokéves átlagos csapadékmennyiség többszöröse hullott, ami a növények megbetegedését hozta magával - összegezte a drágulás okait a jegybank.

Lesz még egy kamatcsökkentés - gyengül a forint

Júliusban újabb 0,15 százalékpontos kamatcsökkentésről dönthet a monetáris tanács, ezt fogja javasolni az MNB napokban kinevezett alelnöke. Virág Barnabás az állami rádiónak adott interjúban pénteken azt mondta, hogy a júliusi újabb kamatcsökkentés után meg kell állniuk, a 0,6 százalékpontos alapkamat ugyanis megfelelő szint ahhoz, hogy támogassa a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalást, és erősítse a pénzügyi stabilitást. Nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni – tette hozzá. A jegybank kedden csökkentette némileg váratlanul szintén 0,15 százalékponttal 0,75 százalékra az MNB alapkamatát. Akkor a Virág Barnabás még arról beszélt, hogy ez egyszeri döntés volt. A tegnapi bejelentésre a forint további gyengüléssel reagált, hisz a kamatcsökkentés ebbe az irányba hat. A hazai deviza alig öt nap alatt kilenc forinttal gyengült: míg június 22-én hétfőn 346 forintot kértek egy euróért, pénteken már 355 forint volt az árfolyam.  

A feldolgozott élelmiszereknél kicsivel visszafogottabb, de még mindig jelentős, hat százalék feletti áremelkedéssel számolnak a jegybanki elemzők. A piaci szolgáltatások 4,5. az alkohol és a dohánytermékek pedig 6,7 százalékkal drágulnak az idén. Az inflációt hűti az üzemanyagárak átlagosan hat százalékos csökkenése, és az ipari termékek valamint az energiaárak átlag alatti 0-1 százalékos emelkedése is. Vagyis az inflációnál lényegesen gyorsabb áremelkedést érzékelnek azok a háztartások, ahol nagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban a jövedéki termékek, illetve az élelmiszerek. Ez utóbbiak drágulása jellemzően az idősebb korosztályt, illetve az átlagnál alacsonyabb jövedelmű aktív családokat érinti hátrányosan. 2021-re az ütem lassulást jelzik előre a MNB, a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az idei 13 százalékról 5,5 százalékra lassul, vagyis a feltételezések szerint az idén kialakuló magas piaci árak velünk maradnak, sőt még tovább is nőnek. Jövőre már az inflációt erősítik az üzemanyagárak is, a kutaknál 2021-re 5,8 százalékos emelkedést várnak az elemzők. Miközben a inflációs folyamatok a mérséklődés irányába mozdultak el, a lakosság várakozásain ez egyelőre nem látszik, ami részben összefügghet azzal, hogy nem ugyanazt az árváltozást érzékeli a lakosság, mint amit mér a statisztika. A válság kellős közepén áprilisban nagyon megugrattak a lakosság inflációs várakozásai, ami összefüggésben lehet a pánikvásárlásokkal, illetve az ekkor olykor szemtelenül megugró árakkal. Áprilisban 2,4 százalékra esett a mért infláció az előző havi 3,9 százalékról, ezzel szemben a várakozások 4,1 százalékról egy csapásra 6,6 százalékra emelkedtek az MNB adata szerint. A jegybank azzal magyarázta a hirtelen ugrást, hogy ezekben a hetekben a lakosság jóval többet vásárolt azon élelmiszerekből, amelyek ára amúgy is gyorsabban nőtt. Májusban – a helyzet normalizálódásával már mind a két mutató csökkent, a tényleges árindex-változás 2,2 százalékra, a lakosság inflációs várakozásai pedig 4,4 százalékra mérséklődtek, amely azonban még mindig magasabb, mint a jegybank hivatalos inflációs előrejelzése.

Külső-belső okok

Balatoni András az Magyar Nemzeti Bank igazgatója két tényezővel magyarázta a jegybank inflációs várakozásainak mérséklődését: az eurózónában tartósan lassú az áremelkedés, ennek előnyeit a magyar gazdaság is élvezi – igaz azt nem tette hozzá a jegybanki igazgató, hogy a forint gyengülése ezt a folyamatot fékezi. A másik ok belső kereslet csökkenésével van összefüggésben: az elmúlt hónapokban az infláció egyik motorja a szolgáltatási árak emelkedése volt – most, hogy a lakossági kereslet mérséklődik, az MNB várakozásai szerint lassul az áremelések üteme a szolgáltatóknál is.      

Szerző

Beadják Paks 2 fő kérelmét

Publikálás dátuma
2020.06.26. 20:54

Fotó: Béres Márton / Népszava
Koronavírusválság ide, költségvetéscsökkentés, több éves csúszás oda, a tavaly kijelölt új határidőre a jelek szerint tényleg beérkezhet a hatósághoz az új atomblokkok legfontosabb engedélyirata.
A Paks II. Atomerőmű Zrt. június 30-án nyújtja be az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) a tervezett egység létesítési engedélykérelmét - közölte a Tolna megyei közgyűlésen az MTI tudósítása szerint a két új atomerőműblokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. A dokumentáció mellékletekkel együtt 283 ezer oldal. A hatóság elbírálási ideje 15 hónap. Ha nem tárnak fel hiányosságot, a főépület létesítését 2021 szeptemberére engedélyezhetik. Az Európai Bizottság áprilisban hozzájárult ahhoz, hogy a földmunkákat már a főépület engedélyének megérkezése előtt, 2021 elején elkezdjék - emlékeztetett. Jelenleg négy felvonulási épület kivitelezése zajlik, de kaptak engedélyt irodaházra, étkezőre, konyhára és szerelőcsarnokokra is. Ezek szerint az új nukleáris blokkok legfontosabb engedélykérelmének tavaly óta ígért határideje már tartható. Az időpontot korábban tették 2018 közepére és végére is. Majd az OAH bejelentette, hogy a Paks II. Zrt. 2019-re nem jelzett beadási szándékot. A csúszás oka a legtöbb hozzáértő szerint az, hogy a rossz minőségű orosz tervek elakadtak a Paks II Zrt. előszűrőjén. Süli János ezt itt-ott félig-meddig elismerte, bár szerinte a magyar fél is változtatott az igényein. A kormánykommunikációs iránymutatásoknak megfelelően ugyanakkor a csúszás fő okaként az elhúzódó brüsszeli eljárást nevezte meg. Míg Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak az építésre vonatkozó, 2014-es megállapodása idején az első blokk átadását még 2023-ra ígérték, tavaly Süli János lapunknak már leginkább 2029-et valószínűsítette. Vagyis a - környezetvédők szerint anyagilag is kilátástalan, 3-4 ezermilliárdos - beruházásnak csak az előkészítése már vagy hat év csúszást mutat. A létesítési engedélykérelemben igazolni kell, hogy az erőmű felépíthető és biztonságosan üzemeltethető, a külső veszélyekkel szemben védett és a telephely jellemzőit teljes körűen figyelembe vették - közölte megkeresésünkre az OAH. Az eljárás az engedélyezést, a biztonsági övezet kijelölését és az előzetes nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési terv jóváhagyását foglalja magába. A beadás után 3 hónapon belül fizikai védelmi engedélykérelmet is várnak. A talajszilárdítási, -kiemelési és vízkizárási munkálatok kérelme legkorábban a létesítési beadvány után három hónappal adható be. Ezek ügyintézése külön-külön 60 nap, ami 30-30 nappal meghosszabbítható meg - közölte az OAH. A létesítési engedély előtt indítandó talajmunkák veszélyeztetik a nukleáris biztonságot - véli (több, akár atomhívő szakértőhöz hasonlóan) írásbeli parlamenti kérdésében Szél Bernadett független képviselő. Süli János válaszában ezt elveti és kiáll úgy a gyorsítás, mint a teljes beruházás mellett.

355,29 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.06.26. 19:47

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon és a hetet is veszteséggel fejezte be.
Az euró jegyzése a reggel hét órai 354,38 forintról pénteken este hét órára 355,29 forintra emelkedett. A hét elejétől, hétfőtől a forint 2,7 százalékkal gyengült az euróval szemben, a hónap eleje óta elért eredménye pedig 2,5 százalék gyengülés. Emelkedett pénteken a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 315,72 forintról 316,42 forintra, a svájci franké pedig 333,05-ről 334,05 forintra. A dollár a héten 2,3 százalékkal, a hónap eleje óta 1,3 százalékkal erősödött a forinttal szemben, a svájci frank heti eredménye pedig 2,8 százalék, ugyanannyi mint a hónap eleje óta. 
Szerző