Az elmúlt évek gyors gazdasági növekedése és az extra laza monetáris politika miatt növekvő drágulás már egyre nagyobb gondot okozott a jegybanknak, ám ezt a kérdést egy csapásra megoldotta a járványt követő gazdasági sokk. A GDP akár öt százalékkal is csökkenhet az idén, a bérek emelkedése megállt, legalább százezer ember vesztette állást, több százezren maradtak átmenetileg jövedelem nélkül, s mindezek eredőjeként a lakossági fogyasztás stagnál. Így megszűnt a külső és belső inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Az infláció 2020-ban és 2021-ben is a jegybank várakozásai szerint 3,2-3,3 százalékos sávban alakul. Ezek a gazdaság egészére vonatkozó számok. A pénztárcákat közvetlenebbül érintő tételeknél azonban lesznek meglepetések: idén és még jövőre is marad a gyors élelmiszerár-növekedés, a jövedéki adóemelések miatt átlag felett drágulnak a dohánytermékek, és a szolgáltatások árai is jelentősebben nőnek. Az MNB szakértői szerint idén az élelmiszerárak átlagosan 8,6 százalékkal emelkednek, ám ezen belül a nem feldolgozott termékek – tej, zöldség, gyümölcs, húsfélék – éves átlagban 13 százalékkal is drágulhatnak.
Minden rossz összejött az MNB elemzői szerint, ami csak elképzelhető: a koronavírus-járvány következtében bevezetett határzárak jelentősen csökkentették a kínálatot az élelmiszerpiacon. Tovább növelte az feldolgozatlan élelmiszerárakat, hogy idén a gyümölcstermés kifejezetten gyenge lesz. A kedvezőtlen időjárás miatt a zöldségtermesztők és a gyümölcsösök jelentős károkat szenvedtek el. Idén tavasszal a korábbi évek átlagánál több fagyos éjszaka volt, ami szintén nagy károkat okozott a termésben. Június közepén pedig a sokéves átlagos csapadékmennyiség többszöröse hullott, ami a növények megbetegedését hozta magával - összegezte a drágulás okait a jegybank.
A feldolgozott élelmiszereknél kicsivel visszafogottabb, de még mindig jelentős, hat százalék feletti áremelkedéssel számolnak a jegybanki elemzők. A piaci szolgáltatások 4,5. az alkohol és a dohánytermékek pedig 6,7 százalékkal drágulnak az idén. Az inflációt hűti az üzemanyagárak átlagosan hat százalékos csökkenése, és az ipari termékek valamint az energiaárak átlag alatti 0-1 százalékos emelkedése is. Vagyis az inflációnál lényegesen gyorsabb áremelkedést érzékelnek azok a háztartások, ahol nagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban a jövedéki termékek, illetve az élelmiszerek. Ez utóbbiak drágulása jellemzően az idősebb korosztályt, illetve az átlagnál alacsonyabb jövedelmű aktív családokat érinti hátrányosan. 2021-re az ütem lassulást jelzik előre a MNB, a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az idei 13 százalékról 5,5 százalékra lassul, vagyis a feltételezések szerint az idén kialakuló magas piaci árak velünk maradnak, sőt még tovább is nőnek. Jövőre már az inflációt erősítik az üzemanyagárak is, a kutaknál 2021-re 5,8 százalékos emelkedést várnak az elemzők.
Miközben a inflációs folyamatok a mérséklődés irányába mozdultak el, a lakosság várakozásain ez egyelőre nem látszik, ami részben összefügghet azzal, hogy nem ugyanazt az árváltozást érzékeli a lakosság, mint amit mér a statisztika. A válság kellős közepén áprilisban nagyon megugrattak a lakosság inflációs várakozásai, ami összefüggésben lehet a pánikvásárlásokkal, illetve az ekkor olykor szemtelenül megugró árakkal. Áprilisban 2,4 százalékra esett a mért infláció az előző havi 3,9 százalékról, ezzel szemben a várakozások 4,1 százalékról egy csapásra 6,6 százalékra emelkedtek az MNB adata szerint. A jegybank azzal magyarázta a hirtelen ugrást, hogy ezekben a hetekben a lakosság jóval többet vásárolt azon élelmiszerekből, amelyek ára amúgy is gyorsabban nőtt. Májusban – a helyzet normalizálódásával már mind a két mutató csökkent, a tényleges árindex-változás 2,2 százalékra, a lakosság inflációs várakozásai pedig 4,4 százalékra mérséklődtek, amely azonban még mindig magasabb, mint a jegybank hivatalos inflációs előrejelzése.
