Előfizetés

Szabad szemmel: Karácsony nem akar Orbán vetélytársa lenni

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.06.27. 07:25

Európát az egyre inkább érdemi versenybe forduló lengyel elnökválasztás tartja lázban.

Süddeutsche Zeitung

Angela Merkel ott látja a választóvonalat a demokrácia és tekintélyelvű rendszerek között, hogy utóbbiakban az ellenzék számára kilátástalan a hatalom megszerzése. A kormányellenes erők jogait korlátozzák, ezek a pártok csak pro forma mondhatják el véleményüket a törvényhozásban és a sajtóban, a bíróságokra politikai nyomás nehezedik és csak látszatra tartják be a jogállami játékszabályokat. Mindezt a német miniszterelnök abban a beszélgetésben fejtegette, amelyet a németek soros uniós elnöksége alkalmából szerveztek számára hat befolyásos európai újság közreműködésével. Ugyanakkor a kancellár türelmet kérd az új tagállamok számára, mondván, hogy azok nem egykönnyen birkóznak meg a 40 évnyi szocializmus súlyos következményeivel, most határozzák meg nemzeti identitásukat. Úgy hogy vegyes náluk az EU megítélése. Ő maga azonban az egyéni szabadságjogokra építve mindenképpen liberális Európát szeretne. Ebből a szempontból nyugtalanítónak nevezte, hogy még mindig nem igazolódott be a liberális rendszer fölénye. Kínáról azt mondta, hogy fenn kell tartani vele a párbeszédet, de úgy, hogy közben Európának nem szabad megfeledkeznie a saját érdekeiről és értékeiről. A politikus az együttműködést szorgalmazza Oroszországgal is, ám emlékeztetett arra, hogy a Kreml félrevezető sajtóhadjáratokkal, hibrid hadviseléssel akarja megingatni a földrész stabilitását. Az EU-ról szólva állást foglalt az erős egységes piac, valamint amellett, hogy a tagoknak közösen kell fellépniük a világban. És példát kell mutatniuk, mert az végzetes volna, ha elszabadulna a protekcionizmus. Ehhez azonban az kell, hogy a tagállamok legyenek tekintettel saját szövetségeseik érdekeire. A kancellár pontosan ezért fogadta el a francia államfő elképzelését az 500 milliárdos segélycsomag felállítására, amelyből szerinte elsősorban a spanyoloknak és az olaszoknak kell juttatni. Mert ha nem akarjuk, hogy bajba kerüljön a demokrácia, akkor mindenek előtt a gazdaságot kell ismét lábra állítani. A járvány okozta akut gondok miatt ugyanakkor a politikus csak távlati célnak tekinti a szövetségi Európa megteremtését.

The Times

Lech Walesa arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió darabokra hullhat szét, ha nem küzd meg a populista magyar és lengyel kormánnyal. Utóbbiról a Nobel-békedíjas egykori elnök azt mondja, hogy az lebontja a demokrácia alapjait és vissza akar térni a „középkorba”. Hozzáfűzte a holnapi választás előtt, hogy a PiS oly mértékben ásta alá a jogállamot az utóbbi öt évben, hogy immár alkalmatlan a kormányzásra. Ezen kívül bíróság elé kellene állítani az alkotmány megsértéséért. Ám a párt most éppen azért harcol, hogy elkerülje a felelősségre vonást, ideértve a BTK jó néhány paragrafusát is. Úgy véli, hogy napjainkban a lengyel demokráciának már csupán kevesebb, mint 50 %-a maradt meg, az ország nemzetközi hírneve romokban hever. De az országot rá kell ébreszteni arra, hogy saját maga alatt vágja a fát, mind Európában, mind a világon. Épp ezért vasárnap bölcsen kell dönteni. Rámutatott, hogy a Jog és Igazságosság lehetetlen jóléti juttatások és a politikai forradalom ígéretével gyakorlatilag megvásárolta a parlamenti többséget. Mert az az az elején még megy, hogy a populisták pénzt dobnak a szájtáti nép közé, de hosszú távon összeomláshoz vezet. A lengyel kormány ezzel szemben visszautasítja a jogsértések vádját és úgy véli, hogy Walesában kihunyt az egykori demokratikus szellem, már ha egyáltalán volt benne. Az egyik külügyminiszter-helyettes szerint a 77 éves politikus csak azt a demokráciát tudja elfogadni, amelyben ő vagy a pártja tölti be a vezető szerepet. A konzervatív lap azonban felidézi, hogy az EU visszatérően bírálja a lengyel igazságügyi reformokat és jogállami eljárást indított Varsó ellen. A már említett kormányzati képviselő úgy reagált erre, hogy szó sincs politikai beavatkozásról, de el kell távolítani az alkalmatlannak bizonyult bírákat. Hogy azok ne tudják minden áron védeni a fekete bárányokat, a rothadt almákat.

Washington Post

A holnap lengyel elnökválasztásba még az is belefér, hogy veszít a hivatalban lévő elnök. Így látja a helyzetet két elemző, akik közül az egyik a hamburgi, a másik missouri egyetemen tanít, illetve kutat. Marcinkiewicz és Stegmaier hangsúlyozza, hogy Duda államfő hatalmas előnnyel vezetett, amikor karizmatikus kihívója, a varsói polgármester ringbe szállt ellene. Az államfő az LMBT-jogokkal próbálta sarokba szorítani újdonsült ellenfelét, amihez élvezte a katolikus egyház támogatását, ám a stratégia visszafelé sült el. Független sajtóorgánumok és politikailag semleges személyiségek sorra kifogásolták a meleg jogok elleni kirohanásokat. Ráadásul a kampány a fertőzés kellős közepén zajlott és azt a benyomást keltette, hogy a súlyos egészségügyi és gazdasági gondokról igyekszik elterelni a figyelmet. Ez azután fordulópontot jelentett. Trzaskowski már 30 százaléknál jár a közvélemény kutatásokban, Duda népszerűsége 40-45 százalék között mozog. Ez pedig azt vetíti előre, hogy 2. forduló lesz. Ott pedig felülkerekedhet a rivális, miközben az elnöknek mozgósítania kell a szélsőjobbos tábort, ha nyerni akar. Igaz, ehhez rendelkezésére áll a közmédia. Ellenfele ugyanakkor lendületben van, és ily módon bőven lehet a befutó, noha a politika verseny csak korlátozottan volt szabad és tisztességes az utóbbi öt évben.

Bloomberg

A kommentár Európa szempontjából kritikusnak tartja a holnap lengyel elnökválasztást. Hogy győzni tudjon, Duda bevetette a szokásos „mi vagy ők” taktikát, nekirontott a melegeknek, dicsérte a katolikus családi értékeket és Trumphoz törleszkedett. Ám kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e. Ha igen, akkor az EU aggódhat, hiszen az egyik problémás gyermekéről van szó. Vasárnap az dől el, hogy a PiS biankó csekket kap-e a nagy mű befejezésére, a hatalom teljes megszerzésére. A veszély az, hogy Varsó is azt az utat járja-e be, mint Magyarország, amelyet Brüsszelben már sokan reménytelennek vélnek. A Freedom House nevében Csáky Zselyke kutatási igazgató arra figyelmeztet, hogy ha Lengyelország marad a jelenlegi pályán, akkor nagyjából öt éven belül kiválik a demokráciák közösségéből. Viszont a választást csakis Duda vesztheti el. Előnye e pillanatban kellemes, de aligha tudja elkerülni a 2. menetet. Ott pedig már bármi megtörténhet. Trzaskowski jól ismerte fel, hogy az embereknek elegük van, nem akarják a folytonos civakodást az unióval. És ehhez még hozzájön a súlyos gazdasági válság lehetősége. Kelet-Európa próbakő, tehát hogy a közvélemény mit gondol a vezetésről a járvány kapcsán. Ha Duda kénytelen távozni, akkor a PiS-nek nem lesz meg a kellő többsége a törvényhozásban, hogy érvényteleníteni tudja az új elnök vétóját egyes javaslatoknál. Ráadásul nő az elégedetlenség, mert sűrűn érkeznek hírek korrupcióról, és mivel vezető politikusok sem tartják be a ragály miatt elrendelt korlátozásokat. Emellett a hivatalos médiagépezet sem úgy működik, ahogy kellene. A lengyel emberi jogi biztos azt mondja: lehullottak az álarcok és jól látni, milyen mély a szakadék a hatalmat gyakorló elit és a társadalom többi része között.

Financial Times

Orbán Viktornak nem kell hadakoznia a civil szervezetekkel, mert azok törvényesen, jogos célokért dolgoznak. Ezt hangsúlyozza New Yorkból a Nyílt Társadalom Alapítvány kommunikációs főnöke, miután pár napja Stefanovszky András, akinek fia alighanem a magyar kormány magas rangú tanácsadója, olvasói levélben utasította vissza a lap kritikáját az NGO-kal szembeni magyar politika miatt. Ugyanakkor elismerte, hogy a civil szerepvállalás a demokratikus értékek egyik pillére. Utóbbi kitétellel nagyon is egyetért Laura Silber, ám emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök kiterjesztette az ellenőrzést a civil szférára, de egy maroknyi szervezet továbbra is felemeli szavát az európai értékek felszámolása ellen. Ez az egyik oka annak, hogy hivatalos részről dezinformációs hadjárat folyik ellenük és támogatóik ellen. A befolyó pénzekről azonban rendszeresen értesülnek a hatóságok, ahogy azt a törvény előírja. Tekintetbe véve Orbán hatalmát, nagyon is átlátszó fortély papírtigrist kreálni, hogy utána támadhassa azt, állapítja meg a hozzászólás.

Frankfurter Rundschau

Karácsony Gergely nem kíván két év múlva Orbán Viktor vetélytársaként fellépni a választásokon, ám lehetségesnek tartja a fordulatot, és mindent megtesz, hogy segítse az ellenzéket. Ezt a főpolgármester nyilatkozta a lapnak, hozzátéve, hogy a szükségállapotot ugyan feloldották, de az Országgyűlés változatlanul a Fidesz szavazógépezeteként működik. A miniszterelnök azt hagyat jóvá a t. Házban, amihez csak kedve szottyan. Az összes demokratikus intézményt a kezében tartja, a hatalmi monopólium mit sem változott. Arra a megjegyzésre, hogy a Freedom House már nem tartja demokratikusnak a magyar rendszert, a városvezető úgy válaszolt, hogy maga Orbán közölte: hogy illiberális demokráciáról, vagyis egy hibrid változatról van szó. De nem diktatúra, a kormánypártot le lehet váltani az urnáknál. Csak persze durván eltorzították a versenyfeltételeket az ellenzék rovására. Karácsony ugyanakkor fontos jelzésnek tartaná, ha a lengyeleknél a végén varsói kollégája lenne a befutó a választáson, annak Magyarországon is lennének következményei. A polgármester úgy látja, hogy jó ötlet, mégis csapdát rejt, hogy a jogállamiság betartásához kössék az uniós támogatásokat. Hiszen az olyan kormányok, amelyek már amúgy is az EU ellen agitálnak, kiaknáznák, ha kevesebb pénz érkezne. Ezért inkább a városoknak kellene utalni az alapokból, mert ily módon az érintett hatalmak kevesebb pénzből gazdálkodhatnának, mégsem nem a városlakók húznák a rövidebbet.

Felsőfokú dilemma megoldókulcs nélkül

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.06.27. 07:00

Fotó: Nimur
Ha az EU-s diákos idén kezdenek a brit egyetemeken, oktatásuk nagy része a világhálón valósul meg, ha halasztanak, elesnek a kedvezményes tandíjtól és a vízummentességtől.
Nehéz döntésre kényszerülnek az Egyesült Királyságba készülő egyetemisták, hiszen a pandémia miatt az októberben kezdődő  tanévben az oktatás jelentős része online zajlik majd. Az előadásokat a monitor előtt "élvezhetik" a hallgatók, csak a kiscsoportos szemináriumok és a  konzultációk zajlanak majd személyesen. Idén a "freshers' week", azaz a gólyákat az egyetemi életbe bevezető  bulihét is elmarad. A tervek szerint az ugyanazokat a tantárgyakat felvevő hallgatók kisebb "közösségi buborékot" alkotnak és egymás között nem kell betartaniuk az addigra egy méteresre csökkenő kötelező távolságot. Az angliai egyetemekre az Európai Unió tagországaiból 2020/21-es kezdéssel felvettek - köztük az elmúlt évek tapasztalatai alapján több száz magyar diák - azzal a dilemmával szembesülnek, hogy vagy "lenyelik" az egyetemi élet megcsonkításával járó kellemetlenségeket, vagy a koronavírus-járvány befejeződésének reményében egy évvel elhalasztják tanulmányaik nyitását. Ebben az esetben azonban elesnek a hazai hallgatók tandíj-kedvezményétől és jutányos diákhitelétől. Skócia, Wales és Észak-Írország még nem jelentette be saját tandíj-politikáját. További kellemetlenség, hogy jövő októberben már nem lesz érvényes az EU-állampolgárok automatikus vízummentessége, a diákoknak regisztrálniuk kell majd magukat a letelepedett jogálláshoz. Az angliai egyetemi éremnek természetesen két oldala van. A felsőoktatási intézmények nem puszta jóindulatból vesznek fel az Európai Unióból származó diákokat. Nick Hillman, a Higher Education Policy Institute nevű felsőoktatás-politikai intézet igazgatója szerint a magasabb tandíj és a diákhitelhez való hozzáférés elvétele nyomán mintegy 60 százalékkal csökkenhet az EU-hallgatók száma az Egyesült Királyságban. Ha ez bekövetkezik, az egyetemi élet nem lesz annyira színes, változatos és az eddiginél kevésbé lesz nyitott más országokból érkező hatások iránt. A felsőoktatási szakember egy szaklapban megjelent cikkében azt írja, "erkölcsi és jogi szempontból is nehéz lenne megmagyarázni, miért fizetnek kevesebbet az EU-állampolgárok a Brexit teljes megvalósulása után, mint a világ más részeiből érkezettek". 
A konzervatív  The Daily Mail a QS közvélemény-kutató 30 ezer külföldi egyetemi jelentkezőre kiterjedő felmérését idézi: 57 százalékuk érzi úgy, hogy a világjárvány megbolygatta tanulmányi terveiket, több mint a felük inkább egy évvel elhalasztaná a kezdést. A már felvételt nyert hallgatók 40 százalékát egyáltalán nem érdekli a "hibrid" oktatás, csak 20 százalék fogadja el az online előadások és valóságos szemináriumok keverékét. A jelentkezők 77 százaléka indokoltnak látná az évi 10.000-26.000 font közötti tanulmányi költség csökkentését, nem beszélve az medikusokról, akiknek akár évi 58.600 fontot is ki kell pengetniük. Brit egyetemek becslések szerint 463 millió font finanszírozási hiánnyal is szembesülhetnek, ha igaz lenne, hogy Kelet-Ázsiából a diákok harmada, mintegy 14 ezer hallgató késleltetné, vagy le is mondaná itteni tanulmányait. A felsőoktatást fenyegető pénzügyi válság megelőzésére a pandémia kezdete óta minden költségvetési fegyelmet sutba dobó kormány 2,6 milliárd fontos támogatási csomagot fogadott el. Ettől függetlenül a felsőoktatási szakszervezet, az UCU főtitkára, Jo Grady úgy találja, hogy a kormánynak többet kellene tennie a bizonytalanságok eloszlatására. A válasz legalábbis hangzatos: Sir Steve Smith személyében mostantól egy igazi International Education Champion, azaz nemzetközi oktatási bajnok felelős azért, hogy minél több külföldi hallgató vegye igénybe a brit egyetemeket. A kétségek eloszlatásában sokat segítene, ha létrejönne az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi szerződés. Jövő héten ismét kulcsfontosságúnak beharangozott tárgyalásokra kerül sor a két fél között. David Frost, a megbeszélések brit főnöke megalapozta a hangulatot, amikor kijelentette, "ha előrelépést akarunk elérni, Brüsszelnek meg kell változtatnia irreális pozícióit". Igaz, hozzátette: "őszinte jóakarattal igyekeznek eloszlatni az EU aggodalmait". Március óta első ízben találkoznak  szemtől szembe a szakcsoportok, majd pénteken Frost és az EU főtárgyalója, Michel Barnier, akinek vendégszeretetét már a következő héten viszonozhatják a londoniak. Hétfőtől olyan lényeges elemek kerülnek terítékre, mint az egyenlő versenyhelyzet, a halászati politika, az árucikkek és szolgáltatások cseréje, a büntetőjogi és törvényszéki együttműködés, valamint a jóléti biztonság.

Amerika nyerhet: magának is feladta a leckét a brit oktatási kabinet

„Az amerikai egyetemek egyre inkább elszívhatják a tehetséges diákokat brit versenytársaik elől” – így reagált az EU-tagállamok diákjait érintő tandíjkedvezmény eltörlésére a magyarországi Milestone Intézet egyik alapítója. Greskovits György oktatási igazgató szerint a brit egyetemek ősszel várható új ösztöndíjrendszerén is múlik, hogy a szigetország mennyire fogja megérezni a döntés súlyát. Az EU-s diákok az ingyenes alapképzésű Skócia kivételével eddig évente 9000 fontért (3,5 millió forint) tanulhattak Nagy-Brittaniában. Ez a 2021-es tanévtől várhatóan eléri a nemzetközi tandíj mértékét, ami Cambridge-ben például 36 000 font (14 millió forint) évente. A szigetországban tanuló magyar diákok számáról nincsenek pontos adatok, de több ezres a nagyságrend. A Milestone Intézetből 2010 óta ezernél több diák került be angol egyetemekre, jelenleg 500-600-an tanulhatnak alap- és posztgraduális képzésben. Diákjaik másik része a top európai egyetemeket célozza meg. A közösségi oldalakon már érezhető a döntés hatása: van, aki annak örül, hogy egy brit egyetem helyett a franciaországi Reimsbe vette az irányt. B. T. 

Bedrogozva vezetett a felüljáróról lezuhanó varsói busz sofőrje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.26. 20:42
Kettészakadt és részben lezuhant a felüljáró korlátján is áttörő varsói busz
Fotó: Tomek Kaczmarczyk / Twitter
Speed hatása alatt okozott halálos kimenetelű katasztrófát a sofőr, aki nem is emlékezett a történtekre.
 Amfetamin fogyasztott balesete előtt a Varsóban karambolozó buszvezető, akit ezért közlekedési katasztrófa okozásával gyanúsítottak meg - közölte a varsói kerületi ügyészség szóvivője pénteken, a csütörtöki szerencsétlenség kapcsán. A varsói tömegközlekedési vállalat egyik autóbuszának balesetében egy asszony meghalt, négyen súlyosan megsérültek.
A csuklós busz, amelyen a baleset pillanatában mintegy negyvenen utaztak, egy elágazásban áttörte a felüljáró védőkorlátját és kettészakadt: az elülső rész az odalent haladó Visztula parti főút kerékpárútjára zuhant, míg hátsó része fennakadt a korláton.

A kábítószer jelenlétét a sofőr szervezetében toxikológiai vizsgálat mutatta ki. A baleset okozásáért és a kábítószer-birtoklásért és -fogyasztásért akár 15 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható – idézi a szóvivőt az MTI. 
A buszsofőr, akit könnyebb sérülésekkel kórházban kezelnek, a kihallgatás során nem ismerte be bűnösségét. Elmondta: nem emlékszik a baleset pillanatára, csupán azt tudja felidézni, hogy később az egyik utast próbálta menteni. Az ügyészség a buszvezető előzetes letartóztatását fogja kezdeményezni. A PAP hírügynökség emlékeztetett: a varsói tömegközlekedésben a műszak elején a sofőröknél az alkoholszintet mérik, drogtesztet viszont nem végeznek. Ilyen vizsgálatot a szokásos közúti ellenőrzések során sem végeznek Lengyelországban.