Szabad szemmel: Karácsony nem akar Orbán vetélytársa lenni

Európát az egyre inkább érdemi versenybe forduló lengyel elnökválasztás tartja lázban.

Süddeutsche Zeitung

Angela Merkel ott látja a választóvonalat a demokrácia és tekintélyelvű rendszerek között, hogy utóbbiakban az ellenzék számára kilátástalan a hatalom megszerzése. A kormányellenes erők jogait korlátozzák, ezek a pártok csak pro forma mondhatják el véleményüket a törvényhozásban és a sajtóban, a bíróságokra politikai nyomás nehezedik és csak látszatra tartják be a jogállami játékszabályokat. Mindezt a német miniszterelnök abban a beszélgetésben fejtegette, amelyet a németek soros uniós elnöksége alkalmából szerveztek számára hat befolyásos európai újság közreműködésével.

Ugyanakkor a kancellár türelmet kérd az új tagállamok számára, mondván, hogy azok nem egykönnyen birkóznak meg a 40 évnyi szocializmus súlyos következményeivel, most határozzák meg nemzeti identitásukat. Úgy hogy vegyes náluk az EU megítélése. Ő maga azonban az egyéni szabadságjogokra építve mindenképpen liberális Európát szeretne. Ebből a szempontból nyugtalanítónak nevezte, hogy még mindig nem igazolódott be a liberális rendszer fölénye.

Kínáról azt mondta, hogy fenn kell tartani vele a párbeszédet, de úgy, hogy közben Európának nem szabad megfeledkeznie a saját érdekeiről és értékeiről. A politikus az együttműködést szorgalmazza Oroszországgal is, ám emlékeztetett arra, hogy a Kreml félrevezető sajtóhadjáratokkal, hibrid hadviseléssel akarja megingatni a földrész stabilitását.

Az EU-ról szólva állást foglalt az erős egységes piac, valamint amellett, hogy a tagoknak közösen kell fellépniük a világban. És példát kell mutatniuk, mert az végzetes volna, ha elszabadulna a protekcionizmus. Ehhez azonban az kell, hogy a tagállamok legyenek tekintettel saját szövetségeseik érdekeire. A kancellár pontosan ezért fogadta el a francia államfő elképzelését az 500 milliárdos segélycsomag felállítására, amelyből szerinte elsősorban a spanyoloknak és az olaszoknak kell juttatni. Mert ha nem akarjuk, hogy bajba kerüljön a demokrácia, akkor mindenek előtt a gazdaságot kell ismét lábra állítani. A járvány okozta akut gondok miatt ugyanakkor a politikus csak távlati célnak tekinti a szövetségi Európa megteremtését.

The Times

Lech Walesa arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió darabokra hullhat szét, ha nem küzd meg a populista magyar és lengyel kormánnyal. Utóbbiról a Nobel-békedíjas egykori elnök azt mondja, hogy az lebontja a demokrácia alapjait és vissza akar térni a „középkorba”. Hozzáfűzte a holnapi választás előtt, hogy a PiS oly mértékben ásta alá a jogállamot az utóbbi öt évben, hogy immár alkalmatlan a kormányzásra. Ezen kívül bíróság elé kellene állítani az alkotmány megsértéséért. Ám a párt most éppen azért harcol, hogy elkerülje a felelősségre vonást, ideértve a BTK jó néhány paragrafusát is.

Úgy véli, hogy napjainkban a lengyel demokráciának már csupán kevesebb, mint 50 %-a maradt meg, az ország nemzetközi hírneve romokban hever. De az országot rá kell ébreszteni arra, hogy saját maga alatt vágja a fát, mind Európában, mind a világon. Épp ezért vasárnap bölcsen kell dönteni. Rámutatott, hogy a Jog és Igazságosság lehetetlen jóléti juttatások és a politikai forradalom ígéretével gyakorlatilag megvásárolta a parlamenti többséget. Mert az az az elején még megy, hogy a populisták pénzt dobnak a szájtáti nép közé, de hosszú távon összeomláshoz vezet.

A lengyel kormány ezzel szemben visszautasítja a jogsértések vádját és úgy véli, hogy Walesában kihunyt az egykori demokratikus szellem, már ha egyáltalán volt benne. Az egyik külügyminiszter-helyettes szerint a 77 éves politikus csak azt a demokráciát tudja elfogadni, amelyben ő vagy a pártja tölti be a vezető szerepet. A konzervatív lap azonban felidézi, hogy az EU visszatérően bírálja a lengyel igazságügyi reformokat és jogállami eljárást indított Varsó ellen. A már említett kormányzati képviselő úgy reagált erre, hogy szó sincs politikai beavatkozásról, de el kell távolítani az alkalmatlannak bizonyult bírákat. Hogy azok ne tudják minden áron védeni a fekete bárányokat, a rothadt almákat.

Washington Post

A holnap lengyel elnökválasztásba még az is belefér, hogy veszít a hivatalban lévő elnök. Így látja a helyzetet két elemző, akik közül az egyik a hamburgi, a másik missouri egyetemen tanít, illetve kutat. Marcinkiewicz és Stegmaier hangsúlyozza, hogy Duda államfő hatalmas előnnyel vezetett, amikor karizmatikus kihívója, a varsói polgármester ringbe szállt ellene. Az államfő az LMBT-jogokkal próbálta sarokba szorítani újdonsült ellenfelét, amihez élvezte a katolikus egyház támogatását, ám a stratégia visszafelé sült el. Független sajtóorgánumok és politikailag semleges személyiségek sorra kifogásolták a meleg jogok elleni kirohanásokat. Ráadásul a kampány a fertőzés kellős közepén zajlott és azt a benyomást keltette, hogy a súlyos egészségügyi és gazdasági gondokról igyekszik elterelni a figyelmet.

Ez azután fordulópontot jelentett. Trzaskowski már 30 százaléknál jár a közvélemény kutatásokban, Duda népszerűsége 40-45 százalék között mozog. Ez pedig azt vetíti előre, hogy 2. forduló lesz. Ott pedig felülkerekedhet a rivális, miközben az elnöknek mozgósítania kell a szélsőjobbos tábort, ha nyerni akar. Igaz, ehhez rendelkezésére áll a közmédia. Ellenfele ugyanakkor lendületben van, és ily módon bőven lehet a befutó, noha a politika verseny csak korlátozottan volt szabad és tisztességes az utóbbi öt évben.

Bloomberg

A kommentár Európa szempontjából kritikusnak tartja a holnap lengyel elnökválasztást. Hogy győzni tudjon, Duda bevetette a szokásos „mi vagy ők” taktikát, nekirontott a melegeknek, dicsérte a katolikus családi értékeket és Trumphoz törleszkedett. Ám kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e. Ha igen, akkor az EU aggódhat, hiszen az egyik problémás gyermekéről van szó. Vasárnap az dől el, hogy a PiS biankó csekket kap-e a nagy mű befejezésére, a hatalom teljes megszerzésére. A veszély az, hogy Varsó is azt az utat járja-e be, mint Magyarország, amelyet Brüsszelben már sokan reménytelennek vélnek.

A Freedom House nevében Csáky Zselyke kutatási igazgató arra figyelmeztet, hogy ha Lengyelország marad a jelenlegi pályán, akkor nagyjából öt éven belül kiválik a demokráciák közösségéből. Viszont a választást csakis Duda vesztheti el. Előnye e pillanatban kellemes, de aligha tudja elkerülni a 2. menetet. Ott pedig már bármi megtörténhet. Trzaskowski jól ismerte fel, hogy az embereknek elegük van, nem akarják a folytonos civakodást az unióval. És ehhez még hozzájön a súlyos gazdasági válság lehetősége.

Kelet-Európa próbakő, tehát hogy a közvélemény mit gondol a vezetésről a járvány kapcsán. Ha Duda kénytelen távozni, akkor a PiS-nek nem lesz meg a kellő többsége a törvényhozásban, hogy érvényteleníteni tudja az új elnök vétóját egyes javaslatoknál. Ráadásul nő az elégedetlenség, mert sűrűn érkeznek hírek korrupcióról, és mivel vezető politikusok sem tartják be a ragály miatt elrendelt korlátozásokat. Emellett a hivatalos médiagépezet sem úgy működik, ahogy kellene. A lengyel emberi jogi biztos azt mondja: lehullottak az álarcok és jól látni, milyen mély a szakadék a hatalmat gyakorló elit és a társadalom többi része között.

Financial Times

Orbán Viktornak nem kell hadakoznia a civil szervezetekkel, mert azok törvényesen, jogos célokért dolgoznak. Ezt hangsúlyozza New Yorkból a Nyílt Társadalom Alapítvány kommunikációs főnöke, miután pár napja Stefanovszky András, akinek fia alighanem a magyar kormány magas rangú tanácsadója, olvasói levélben utasította vissza a lap kritikáját az NGO-kal szembeni magyar politika miatt. Ugyanakkor elismerte, hogy a civil szerepvállalás a demokratikus értékek egyik pillére. Utóbbi kitétellel nagyon is egyetért Laura Silber, ám emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök kiterjesztette az ellenőrzést a civil szférára, de egy maroknyi szervezet továbbra is felemeli szavát az európai értékek felszámolása ellen.

Ez az egyik oka annak, hogy hivatalos részről dezinformációs hadjárat folyik ellenük és támogatóik ellen. A befolyó pénzekről azonban rendszeresen értesülnek a hatóságok, ahogy azt a törvény előírja. Tekintetbe véve Orbán hatalmát, nagyon is átlátszó fortély papírtigrist kreálni, hogy utána támadhassa azt, állapítja meg a hozzászólás.

Frankfurter Rundschau

Karácsony Gergely nem kíván két év múlva Orbán Viktor vetélytársaként fellépni a választásokon, ám lehetségesnek tartja a fordulatot, és mindent megtesz, hogy segítse az ellenzéket. Ezt a főpolgármester nyilatkozta a lapnak, hozzátéve, hogy a szükségállapotot ugyan feloldották, de az Országgyűlés változatlanul a Fidesz szavazógépezeteként működik. A miniszterelnök azt hagyat jóvá a t. Házban, amihez csak kedve szottyan. Az összes demokratikus intézményt a kezében tartja, a hatalmi monopólium mit sem változott.

Arra a megjegyzésre, hogy a Freedom House már nem tartja demokratikusnak a magyar rendszert, a városvezető úgy válaszolt, hogy maga Orbán közölte: hogy illiberális demokráciáról, vagyis egy hibrid változatról van szó. De nem diktatúra, a kormánypártot le lehet váltani az urnáknál. Csak persze durván eltorzították a versenyfeltételeket az ellenzék rovására. Karácsony ugyanakkor fontos jelzésnek tartaná, ha a lengyeleknél a végén varsói kollégája lenne a befutó a választáson, annak Magyarországon is lennének következményei.

A polgármester úgy látja, hogy jó ötlet, mégis csapdát rejt, hogy a jogállamiság betartásához kössék az uniós támogatásokat. Hiszen az olyan kormányok, amelyek már amúgy is az EU ellen agitálnak, kiaknáznák, ha kevesebb pénz érkezne. Ezért inkább a városoknak kellene utalni az alapokból, mert ily módon az érintett hatalmak kevesebb pénzből gazdálkodhatnának, mégsem nem a városlakók húznák a rövidebbet.