Nehéz döntésre kényszerülnek az Egyesült Királyságba készülő egyetemisták, hiszen a pandémia miatt az októberben kezdődő tanévben az oktatás jelentős része online zajlik majd. Az előadásokat a monitor előtt "élvezhetik" a hallgatók, csak a kiscsoportos szemináriumok és a konzultációk zajlanak majd személyesen. Idén a "freshers' week", azaz a gólyákat az egyetemi életbe bevezető bulihét is elmarad. A tervek szerint az ugyanazokat a tantárgyakat felvevő hallgatók kisebb "közösségi buborékot" alkotnak és egymás között nem kell betartaniuk az addigra egy méteresre csökkenő kötelező távolságot.
Az angliai egyetemekre az Európai Unió tagországaiból 2020/21-es kezdéssel felvettek - köztük az elmúlt évek tapasztalatai alapján több száz magyar diák - azzal a dilemmával szembesülnek, hogy vagy "lenyelik" az egyetemi élet megcsonkításával járó kellemetlenségeket, vagy a koronavírus-járvány befejeződésének reményében egy évvel elhalasztják tanulmányaik nyitását. Ebben az esetben azonban elesnek a hazai hallgatók tandíj-kedvezményétől és jutányos diákhitelétől. Skócia, Wales és Észak-Írország még nem jelentette be saját tandíj-politikáját. További kellemetlenség, hogy jövő októberben már nem lesz érvényes az EU-állampolgárok automatikus vízummentessége, a diákoknak regisztrálniuk kell majd magukat a letelepedett jogálláshoz.
Az angliai egyetemi éremnek természetesen két oldala van. A felsőoktatási intézmények nem puszta jóindulatból vesznek fel az Európai Unióból származó diákokat. Nick Hillman, a Higher Education Policy Institute nevű felsőoktatás-politikai intézet igazgatója szerint a magasabb tandíj és a diákhitelhez való hozzáférés elvétele nyomán mintegy 60 százalékkal csökkenhet az EU-hallgatók száma az Egyesült Királyságban. Ha ez bekövetkezik, az egyetemi élet nem lesz annyira színes, változatos és az eddiginél kevésbé lesz nyitott más országokból érkező hatások iránt. A felsőoktatási szakember egy szaklapban megjelent cikkében azt írja, "erkölcsi és jogi szempontból is nehéz lenne megmagyarázni, miért fizetnek kevesebbet az EU-állampolgárok a Brexit teljes megvalósulása után, mint a világ más részeiből érkezettek".
A konzervatív The Daily Mail a QS közvélemény-kutató 30 ezer külföldi egyetemi jelentkezőre kiterjedő felmérését idézi: 57 százalékuk érzi úgy, hogy a világjárvány megbolygatta tanulmányi terveiket, több mint a felük inkább egy évvel elhalasztaná a kezdést. A már felvételt nyert hallgatók 40 százalékát egyáltalán nem érdekli a "hibrid" oktatás, csak 20 százalék fogadja el az online előadások és valóságos szemináriumok keverékét. A jelentkezők 77 százaléka indokoltnak látná az évi 10.000-26.000 font közötti tanulmányi költség csökkentését, nem beszélve az medikusokról, akiknek akár évi 58.600 fontot is ki kell pengetniük.
Brit egyetemek becslések szerint 463 millió font finanszírozási hiánnyal is szembesülhetnek, ha igaz lenne, hogy Kelet-Ázsiából a diákok harmada, mintegy 14 ezer hallgató késleltetné, vagy le is mondaná itteni tanulmányait. A felsőoktatást fenyegető pénzügyi válság megelőzésére a pandémia kezdete óta minden költségvetési fegyelmet sutba dobó kormány 2,6 milliárd fontos támogatási csomagot fogadott el. Ettől függetlenül a felsőoktatási szakszervezet, az UCU főtitkára, Jo Grady úgy találja, hogy a kormánynak többet kellene tennie a bizonytalanságok eloszlatására. A válasz legalábbis hangzatos: Sir Steve Smith személyében mostantól egy igazi International Education Champion, azaz nemzetközi oktatási bajnok felelős azért, hogy minél több külföldi hallgató vegye igénybe a brit egyetemeket.
A kétségek eloszlatásában sokat segítene, ha létrejönne az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi szerződés. Jövő héten ismét kulcsfontosságúnak beharangozott tárgyalásokra kerül sor a két fél között. David Frost, a megbeszélések brit főnöke megalapozta a hangulatot, amikor kijelentette, "ha előrelépést akarunk elérni, Brüsszelnek meg kell változtatnia irreális pozícióit". Igaz, hozzátette: "őszinte jóakarattal igyekeznek eloszlatni az EU aggodalmait". Március óta első ízben találkoznak szemtől szembe a szakcsoportok, majd pénteken Frost és az EU főtárgyalója, Michel Barnier, akinek vendégszeretetét már a következő héten viszonozhatják a londoniak. Hétfőtől olyan lényeges elemek kerülnek terítékre, mint az egyenlő versenyhelyzet, a halászati politika, az árucikkek és szolgáltatások cseréje, a büntetőjogi és törvényszéki együttműködés, valamint a jóléti biztonság.
