Előfizetés

Még egyet szorít a kormány a települési kasszán

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány eltörli a decemberi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget, az önkormányzatok mégsem kapnak automatikusan likviditási hitelt.
A kormány visszavonta saját javaslatát, így még átmeneti hitelt sem vehetnek fel a települések a az év végén elmaradó iparűzési adóbevétel pótlására. A parlament előtt lévő 2021-es költségvetést megalapozó salátatörvény egyik passzusa szerint ugyanis már ez évtől eltörlik a cégek decemberi helyi iparűzési adófeltöltési kötelezettségét. A döntést a vállalkozások örömmel fogadták, ugyanis ezzel egy komoly adminisztrációs tehertől szabadulnak meg. A cégek általában az éves beszámoló elkészítésekor, tehát az idei eredményeket nézve, majd 2021 májusában tudják pontosan, hogy mekkora bevételük, így mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik, ezért volt minden évben komoly kihívás, hogy december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, ám ha nem jól becsülték meg, és egytizednél nagyobb az eltérés, akkor májusban mulasztási bírságot kellett fizetniük. Ezt a feltöltési kötelezettséget törli el a salátatörvény, amely cégeknél átmenetileg 80-85 milliárd forintot hagy, ugyanakkor az önkormányzatokat ugyanekkora bevételtől "szabadítja meg" idén. Ezt a pénzt ugyanis csak 2021 májusában fizetik be a cégek az adóhatóságon keresztül a településeknek. Az önkormányzatok idei gazdálkodásában ez egy újabb jelentős érvágás. A kormány eleve elhalasztotta az idei májusi adóbefizetési határidőket is szeptember végére a koronavírus-járványra hivatkozva, így az önkormányzatok már ehhez a pénzhez is késve jutnak hozzá. Ugyanakkor a válság miatt visszaesik a vállalkozások termelése, s emiatt akár százmilliárd forinttal is csökkenhetnek a az önkormányzati adóbevételek, ráadásul ami befizethetnének a cégek, azt sem kapják meg a megszokott időben a feltöltési kötelezettség megszüntetése miatt. A kormány eredeti javaslatában még az szerepelt, hogy az önkormányzatok - a kormány külön engedélye nélkül -, a kieső iparűzési adóbevételek befolyásáig hitelt vehettek volna fel. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban a kormány visszavonta erre vonatkozó saját javaslatát, mondván, hogy az átmeneti - 2020 decemberétől 2021 májusáig tartó, féléves - időszakra szóló likviditási hitelfelvétel megtiltásával megakadályozható a helyi önkormányzatok eladósodása és az újabb adósságspirál kialakulása. A javaslatot a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége megszavazta, így az várhatóan beépül a törvénybe, bár a végső szót a plenáris ülés mondja ki. Ha jelen formájában fogadják el a módosítást, akkor a feltöltési kötelezettség eltörlése hatályba lép, de az az így keletkező finanszírozási rést az érintet településeknek saját hatáskörben kell megoldaniuk. Látva a kormányzati módosító javaslat indoklását, arra sem számíthat minden önkormányzat, hogy likviditási hitel felvételére külön engedélyt kap a kormánytól, bár ez esetben minden egyes település kérelméről a kormány egyedi döntést hozz.    

Nem szállt be a Mol sehova

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.27. 20:25

Fotó: Isa Terli / AFP/Anadolu Agency
A Mol bejelentette, hogy csatlakozik a Török Áramlat gázvezetékhez - közölte a török Hürriyet. A hírt az olajcég illetékes leányvállalata lapunknak cáfolta. A kacsa - eddig is ismert - alapja az lehet, hogy a Mol hálózata felkészült a délről érkező gáz fogadására.
„Egy magyar cég június 27-én bejelentette, hogy csatlakozik a Török Áramlat gázvezeték-projekthez” – idézte a Hürriyet című török újság internetes kiadását a szombati online média. A tudósítás szerint a Molról lenne szó. Nos, először is a Mol ma nem jelentett be semmit. Az ellenben, hogy a magyar gázrendszer kész fogadni a tervek szerint Törökország felől hozzánk érkező orosz gázt, a magyar kormány által évek óta hangoztatott, közismert tény. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ügy kapcsán annyi újdonságot jelentett be Moszkvában, hogy ehhez egy 15 kilométeres cső megépítése szükséges. A Mol gázvezeték-üzemeltető leányvállalata, az FGSZ pedig pénteken azt tette közzé, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elfogadta a magyar gázvezetékrendszer fejlesztési tervet, ami magába foglalja e 15 kilométeres szakaszt is. Információink a kivitelezés körülbelül 15 milliárd forintba kerül, amit - szokás szerint - "beépítenek" a hazai gáztarifába. (Ennek köbméterenként néhány filléres költségét nyilvánvalóan szétterítik, így emiatt sem kell emelni a gázárat.) Ezzel egybecsengően a Népszava megkeresésére szombat este az FGSZ - röviden, de határozottan - cáfolta, hogy bárhová is beszálltak volna és hogy erről bármilyen közleményt jelentettek volna meg. A vezetéküzemeltető az egész hírt valótlannak minősítette. Az a kifejezés amúgy, hogy a Mol beszállt volna a Török Áramlatba, fogalmilag is kizárt. A fejlesztés mögött ugyanis nem áll egy központi cég, amiből részesedést lehet vásárolni. (Igaz, a felállás nem eleve ördögtől való. A múlt évtizedben a Kaszpi-térség gázát Európába szállítani tervezett, végül meghiúsult Nabucco-vezeték mögött például cég állt, amiben ráadásul a Mol is részesedett.) A Török Áramlat ugyanakkor - jelentős részt épp Brüsszel és Moszkva korábbi csörtéi miatt - az országonként különböző tulajdonú vezetékrendszerek összekötésével jön létre. Így ugyanis az EU már nem kifogásolhatja, hogy a vezeték üzemeltetője és a benne szállított molekula gazdája egybeesik. Ennek megfelelően a Török Áramlat gázát Magyarország a szerb-magyar határon fogadja, majd a saját rendszerében továbbszállítja, a hagyományos kereskedelmi, vezeték-lekötési szabályok szerint. A magyar rendszer tulajdonosa változatlanul a száz százalékban Mol-tulajdonú FGSZ marad, amely - a mai megfogalmazásokkal ellentétben - nem száll be sehova és az FGSZ-be se száll be senki. Persze a vájtfülűek azért találhatnak az ügyben finomságokat. A gyanúperrel ugyanis változatlanul érdemes élni, miszerint a molekulát birtokló orosz Gazprom a tilalmak ellenére azért igyekszik a vezetékek felett is minél nagyobb befolyásra szert tenni. Így Európa-szerte - például Szlovákiában vagy Csehországban - több olyan "nyílt pályázatot" nyert el az orosz állami multi, amivel akár több évtizedre is kibérelte az ottani, kulcsfontosságú gázcsöveket. Magyarország ugyanakkor - például rövidebb távú kiírásokkal - az ilyen törekvéseket a látványos Orbán-Putyin-barátság ellenére is igyekszik kisiklatni. A "hír" azért sem tekinthető újnak, mert a déli orosz vezeték kivitelezése már most több éves csúszást szenved. (Oroszország ezért is kényszerült megújítani tavaly év végén gáztovábbítási szerződését Ukrajnával.) A cső a legfrissebb ígéretek szerint 2021 október elejére állna készen a kereskedelmi célú gázszállításokra. A Törökországban még évi 31,5 milliárd köbméter továbbítására alkalmas vezeték a tervek szerint Magyarországra évi 6 milliárdot lesz képes eljuttatni. Nem kizárt, hogy ezt követően már innen kapjuk a tervezett új magyar-orosz hosszú távú szerződésben megrendelt mennyiséget. Ám ha megmarad az ukrán betáplálás lehetősége, a délről érkező gáz nagy része Ausztria vagy Szlovákia felé akár el is hagyhatja az országot.

Óriási, még a válság előtt betervezett gazdaságpörgető beruházásokban bízik a jegybank

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.27. 18:40

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Matolcsy Györgyék dacolnak a kormány és a nemzetközi elemzők prognózisaival, a multik a nagy fejlesztéseikről még a járvány előtt döntöttek.
Őrült összeggel szállnak be a multik a gazdaságnak a koronavírus-járványt követő talpra állításába – írja az mfor.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítésére hivatkozva.   
„Ezek értéke egészen elképesztő összeg, 3119 milliárd forint összesen, bár nem minden beruházás esetében ismert azok lefutása”

– tartalmazza a közölt táblázat.

Az írás kiemeli, hogy a egészen nagy volumenű projektek is vannak, olyannyira, hogy a 20 felsorolt beruházás 40 százaléka 100 milliárd forintnál is nagyobb értéket képvisel: 
  • A Mercedes 490 milliárdos,
  • a MOL és a Samsung 390-390 milliárdos,
  • az SK Innovation pedig 339 milliárdos fejlesztést tervez.
– A Magyarországon 2020 és 2022 között indítandó projektek – amelyek gazdái között szerepelnek olyan ismert beruházók is, mint a Budapest Airport, a Lufthansa, a Continental és a Pepco – nemcsak az építőipar miatt fontosak, hanem befejezésükkel újabb munkahelyek nyílnak meg. Így a munkanélküliség csökkentésével a jobb életszínvonal és magasabb fizetőképesség révén is tartósan hozzá tudnak járulni a gazdaság pörgetéséhez – áll az mfor.hu magyarázatában, amelyben arra nem térnek ki, hogy az említett beruházásokat még a járványidőszak előtt tervezték a multinacionális cégek.   A nemzetközi elemzésekkel, valamint a kormány prognózisaival szemben – a legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint – az MNB sokkal optimistább. A márciusi várakozásaikhoz hasonlóan most is kitartanak amellett, hogy idén a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk ellenére is képes lesz növekedni a magyar gazdaság. Egészen pontosan 0,3-2 százalék közötti gyarapodást tart reálisnak, miközben a kormány kitart a 3 százalékos recessziós várakozása mellett.
Matolcsy György, az MNB elnöke
Fotó: Népszava