Napokon át tartott a török szélsőségesek és a kurd tüntetők harca Bécsben (videó)

Publikálás dátuma
2020.06.28. 18:19
Képkocka az Einsatzdoku Wien szombati tüntetésről készült összeállításából
Fotó: Youtube/Einsatzdoku Wien
A Szürke Farkasok tagjai is részt vettek a zavargásokban, Sebastian Kurz bekérette a török nagykövetet.
Három napon keresztül tartottak a zavargások Bécs 10. kerületében, ahol a török nacionalisták csaptak össze a nők bántalmazása ellen tüntető kurdokkal és a radikális baloldali Antifa csoport tagjaival – írja az MTI. A rendbontások szerdán kezdődtek az osztrák fővárosban: a jobboldali szélsőséges törökök egy csoportja, köztük a Szürke Farkasok (Graue Wölfe, törökül Bozkurtlar) elnevezésű szervezet tagjai azonban rátámadtak a felvonulókra.
 Egy nappal később megismétlődtek a zavargások;
több száz török "Allahu Akbar"-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és a rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el.

Több embert őrizetbe vettek, és 34 esetben tettek feljelentést. Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen 500 fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar (Wien Hauptbahnhof) irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ismét kövek, petárdák repültek a levegőben. Egy robbanó petárda több rendőrt megsértett, az egyik egyenruhás vállát pedig egy üveggel találták el. Az akció során három embert vettek őrizetbe.
Szombaton a kurdok és baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak, az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom ezúttal a Twitteren arra szólított fel, hogy tüntessenek a török nacionalista, valamint iszlám csoportok agresszív fellépése ellen. A megmozduláson fokozott rendőri jelenlétet rendeltek el, így nem történt újabb incidens. 
Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet, a Bécs 10. kerületében több napon át tartó zavargások miatt. A diplomatának hétfőn a külügyminisztériumban kell megjelennie. Kurz kijelentette: nem fogják megengedni, hogy a törökországi konfliktusok átterjedjenek Ausztriára, és az osztrák városok utcáin erőszakos cselekményekre kerüljön sor. A kancellár "zéró toleranciát" hirdetett az erőszak ellen, és elrendelte, hogy Bécs "neuralgikus" pontjain, valamint más városokban is erősítsék meg a rendőri jelenlétet. A tüntetések miatt több száz rendőr, a rendőrség WEGA elnevezésű különleges egysége és egy helikopter is napok óta készenlétben van. 
Szerző

Félmillió ember került vesztegzár alá Peking térségében

Publikálás dátuma
2020.06.28. 16:55

Fotó: Ju Huanzong / XINHUA /AFP
A területet az egészségügyi hatóság szerint teljességgel elszigetelik, a lakosoknak az otthonaikban kell maradniuk, családonként egy személy járhat bevásárolni, illetve gyógyszerekért.
Mintegy félmillió ember került vesztegzár alá a Peking térségében kitört újabb járványgóc miatt - közölték a kínai hatóságok vasárnap a koronavírus-fertőzöttek számának emelkedése nyomán. A hatóságok ugyanakkor arról biztosítottak mindenkit, hogy a helyzet javulni fog. A korlátozások által érintett Anhszin megye 150 kilométerre található Pekingtől. A területet az egészségügyi hatóság szerint teljességgel elszigetelik, a lakosoknak az otthonaikban kell maradniuk, családonként egy személy járhat bevásárolni, illetve gyógyszerekért. Az újabb esetek miatt sokan a járvány egy újabb hullámától tartanak. Miután két hónapon át nem jelentettek újabb fertőzötteket Pekingből, június 11. óta már 311 esetet tartanak nyilván a kínai fővárosban. A járványgóc központja a Hszinfadi nagybani piac lehet, amelyen május 30. óta mintegy 200 ezren fordultak meg. A Hszinhua kínai hírügynökség szerint a piacra a anhszin megyei vállalatok szállítottak édesvízi halakat. A múlt héten tömegesen végeztek el koronavírus-teszteket Pekingben a nagyobb piacok, éttermek, és futárszolgálatok munkatársainál, de a potenciálisan érintett lakónegyedekben élőket is megvizsgálták. A Global Times állami hírlap szerint a teszteket most a szépségszalonok dolgozóira is kiterjesztik. A járvány kiindulópontjában, Kínában eddig 84 745 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 4641-en hunytak el a kórban.
Szerző

Trumpot is kiüti a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.06.28. 15:48

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A pandémia minden negyedik áldozata amerikai. Az elnök újraválasztási esélyei együtt romlanak a statisztikával.
A világban már 10 millió, az Egyesült Államokban több mint két és félmillió koronavírus-fertőzést észleltek. A halottak száma félmillió, illetve 125 ezer. A valós amerikai adatok a járványügyi szakértők szerint még ennél is sokkal súlyosabbak – akár 6-24-szeresei a hivatalos összesítéseknek. A déli és nyugati régióban, kiváltképp Floridában, Texasban, Dél-Karolinában és Arizonában sorra csúcsokat dönt a Covid 19, országosan a napi fertőzésszám szombaton már egymás után harmadszor járt 40 ezer fölött. A FoxNews televíziónak adott interjújában Donald Trump ismét azzal próbálta magyarázni a romló számokat, hogy azok a talán túlságosan is sok szűrővizsgálatnak köszönhetőek. Ugyanakkor a várható egészségügyi és politikai következményekre utal, hogy Mike Pence alelnök, aki pénteken még védelmébe vette a tömeggyűléseket, szombaton már lemondta a következő napokra tervezett kampányrendezvényeit. Azzal próbálta nyugtatni a lakosságot, hogy csökken a halálos áldozatok száma, a múlt héten két olyan nap is volt, amelynek során háromszáznál kevesebb amerikait ölt meg a koronavírus. Ezt orvosok egyrészt a tapasztalatok felhalmozódásával, a javuló kezeléssel magyarázzák, másrészt azzal, hogy újabban fiatalabb páciensek érkeznek a kórházakba, akik jobban reagálnak a gyógyszerekre. Ennek ellenére valószínű, hogy a fertőzések megugrását két hét késéssel a halálos kimenetelek is követni fogják. A hétvégén az 50-ből 36 állam számolt be a fertőzésszám növekedéséről és csupán kettő, Connecticut és Rhode Island a csökkenéséről. Több államban és városban most ismét egészségügyi korlátozásokat vezetnek be, előírják vagy legalább javasolják a maszkviselést és a távolságtartást. Miami Beach például a közelgő július 4-i nemzeti ünnep előtt lezárta strandjait, Houston kórházai a kapacitásuk határára jutottak. Továbbra is gondot okoz, hogy Trump sok híve ellentmondó politikai hitvallásnak tartja a maszkviselést. Pence alelnök a maga részéről az egyes államok feladatának nevezte a döntést, de ő legalább azt mondta, hogy maga is visel maszkot, ha emberek közé megy. A járványügyi helyzet romlása nagyon rossz hír Donald Trump számára. Bár egyszerű elszólás, de jellemző, hogy tévéinterjújában, miközben ellenfelét bírálta, maga is azt mondta, hogy Joe Biden lesz az elnök. Kampánystábja abban bízik, hogy a következő négy hónapban Biden – szokásához híven – hibázni fog a nyilvános megjelenései során. Az egyik legismertebb demokrata párti választási stratéga, James Carville azonban már úgy véli, hogy Trumpnak zéró esélye van az újraválasztásra és a liberális oldal feladata most az, hogy egyszer s mindenkorra elvegye a republikánusok kedvét a trumpizmustól.        Közben Amerika-szerte folytatódnak a rasszizmus és a rendőri erőszak elleni tiltakozások. A Princeton Egyetem átkereszteli az eddig Woodrow Wilson nevét viselő közpolitikai és külügyi doktori iskoláját, mert a néhai elnök - amellett, hogy kulcsszerepe volt az I. világháborúban aratott győzelemben és a Nemzetek Ligája létrehozásában - korának normái szerint is megátalkodott rasszista volt. Szombaton este a Kentucky állambeli Louisville-ben agyonlőttek egy embert a „Számítanak a fekete életek” mozgalom demonstrációján. A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket.

Orosz vérdíj nyugati katonákra

Az orosz katonai hírszerzés, a GRU tavaly fejpénzt ajánlott - és fizetett – az Afganisztánban megölt nyugati katonákért. Ezt a New York Times közölte, majd a CNN-nek európai források is megerősítették. A talibán mozgalom és a washingtoni orosz nagykövetség tagadta, hogy ilyesmi történt volna. A Fehér Ház és Donald Trump az értesülésnek csak azt a részét cáfolta, hogy az elnököt tájékoztatták volna az orosz titkosszolgálati akcióról. 2019-ben 26 nyugati katona esett el Afganisztánban.