Keresik a lakásokat, de nem tudják megvenni

Látványosan erősödik a vásárlási szándék az ingatlanpiacon, mégsem születik több adásvétel. Ennek oka, hogy az eladók nem alkalmazkodtak az új piaci helyzethez, és még mindig sok a túlárazott lakás.

A korlátozások feloldásával ismét felélénkült az eladó ingatlanok iránti kereslet, rengetegen nézegetnek most lakásokat – mutatnak rá az ingatlan.com statisztikái is, amelynek látogatottsága soha nem látott szintre emelkedett júniusban. A keresések száma májusban már harmadával, júniusban több mint a felével nőtt tavalyhoz képest. A tényleges érdeklődések száma – vagyis amikor fel is hívják az adott lakás hirdetőjét – viszont csak júniusban kezdett el növekedni, és csupán 7 százalékkal.

Még ez utóbbi növekedés is csalóka lehet, hiszen tavaly nyár óta az ilyen konkrét érdeklődések – vagyis a telefonhívások – száma már 15-20 százalékkal visszaesett a korábbiakhoz képest. Akkor kezdett ugyanis megtorpanni a lakáspiac – jegyezte meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Emlékeztetett: tavaly nyáron jelentek meg a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapírok, ami lényegében elszipkázta a befektetőket az évről évre egyre magasabb árakon pörgő lakáspiacról.

A gyakorlatban tehát a fenti adatok mégsem jelentenek sokkal több érdeklődőt és adásvételt. Mindössze annyi történt, hogy a korábbi alacsonyabb szintre esett vissza tartósan a lakáspiaci kereslet – magyarázza Balogh László. Szerinte mindez arra utal, hogy a vásárlási kedv és a tényleges fizetőképesség között egyre nagyobb a különbség, a kínálati oldal pedig még nem alkalmazkodott a kisebb kereslethez. Sok tulajdonos még a lakáspiac korábbi lendülete alapján árazza eladó lakását, és nem veszi figyelembe a vásárlók fizetőképességét. Márpedig a lakáskeresőkből csak akkor lesznek tényleges vevők, ha a tulajdonosok lejjebb viszik a kínálati árakat – szögezte le az ingatlanpiaci szakértő.

Eközben a kiadó lakások bérleti díjai a járványhelyzet miatt már elkezdtek csökkenni, főként Budapest belvárosában, hiszen az ott jellemző, árfelhajtó hatással bíró rövidtávú lakáskiadásnak turisták híján egy időre befellegzett. Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint ezen változások tartósságát a gazdaság és turizmus helyzete bármilyen irányban befolyásolhatja még az év végéig. A rövidtávú lakáskiadások piacán ugyanakkor itthon is újra felerősödtek a szigorúbb szabályozási elképzelések, amelyek további csökkenéshez vezethetnek – vélekedett.

Van is honnan csökkenteni egyébként a bérleti díjakat. Az Eurostat még 2019-re vonatkozó adatai szerint 2018-hoz képest egész Európában Budapesten volt a legnagyobb, 15 százalékos áremelkedés, míg másutt csak 2-8 százalékkal drágultak a lakásbérletek. Az európai nagyvárosok közötti sorrendben ugyanakkor a magyar főváros még mindig hátul szerepel. Londonban például minden kategóriában kétszeres az ár. A régióban ugyanakkor Prága és Bécs után a budapesti belváros a legdrágább, ennél olcsóbban lehet bérelni Pozsonyban, Bukarestben és Varsóban is. Brüsszelben az 1 szobás lakások drágábbak, míg a 3 szobás nagylakások olcsóbbak a budapesti áraknál. Legdrágább városnak London, Párizs és Dublin számít, míg legolcsóbban Szófiában bérelhetnek lakást a külföldi diplomaták, munkavállalók.

Az Eurostat felmérésben ugyanis a nemzetközi tisztségviselők által használt bérlemények, lakások árait vizsgálták, így az árak nem a normál bérlet díjakról adnak képet, hanem a tipikusan jó vagy nagyon jó állapotú, jól felszerelt belvárosi lokációban elhelyezkedő lakásokról, amelyeknél az építés éve vagy jelentős korszerűsítése az elmúlt 10 évben történt.