Harminc éves íratlan szabályt rúgott fel a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.06.29. 19:00
Brenner Koloman
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Saját korábbi ígéretét is megszegte a kormánytöbbség, amikor nem választotta meg a Jobbik parlamenti alelnökjelöltjét.
A rendszerváltás óta élő, íratlan szabályt szegett meg a Fidesz-KDNP többség a parlamentben. Hétfőn este többek között az Országgyűlés új tisztségviselőiről is döntöttek a képviselők: egy alelnökről és három jegyzőről. Ezek nem politikai tisztségek, betöltőik a parlament üléseinek levezetésében vesznek részt, emiatt mindeddig minden frakció támogatta a jelölteket. Az alelnöki posztról távozott Sneider Tamás helyére a Jobbik által jelölt Brenner Koloman esetében azonban a teremben ülő kormánypárti képviselők közül éppen annyian nem nyomtak gombot, hogy a parlament határozatképtelen legyen. Ez első alkalommal még pillanatnyi működési zavarnak tűnt, a levezető elnök Lezsák Sándor (akit láthatóan meglepett az incidens) el is rendelte az újabb szavazást, és felkérte a frakcióvezetőket a határozatképesség biztosítására. A kormánypártiak azonban másodszor is passzívak maradtak, első eseten 99-en, másodszor 97-en szavaztak összesen, vagyis éppen nem volt meg a határozatképességhez szükséges 101 voks. Eközben gond nélkül megszavazták parlamenti jegyzőnek a szintén jobbikos Gyüre Csabát és Steinmetz Ádámot, valamint a KDNP frakcióban ülő Aradszki Andrást. Harangozó Tamás az MSZP frakcióvezető-helyettese „pitiáner megoldásnak” nevezte lapunk kérdésére a Fidesz lépését. Mint mondta, a teremben ülő kormánypártiak azzal ütötték el a dolgot, hogy amennyiben az ellenzék teljes létszámban jelen lett volna, átmegy a személyi javaslat, csakhogy előzetesen ígéretet tettek rá, hogy biztosítani fogják a többséget és a határozatképességet minden személyi javaslathoz. - Ez egy nagyon szűk látókörű gondolkodás és a normális parlamenti működés utolsó elemeit is veszélyezteti. Ráadásul a Fidesz arra sem gondol, hogy egyszer ők is lesznek még ellenzékben – mondta a politikus. Arató Gergely a DK részéről azt hangsúlyozta, a Fidesz 30 éves szabályt rúgott fel, és ezzel ismét bebizonyította, hogy a parlamentarizmus és a demokrácia szabályai semmit nem jelentenek a számukra. Az ügyben kerestük a Fidesz frakciót is. Válaszképpen Kocsis Máté Facebook bejegyzését küldték el, amiben a frakcióvezető azt írta, ők éppen elegen (55-en) szavaztak ahhoz, hogy amennyiben az ellenzék nagyobb létszámban van jelen, meg lehessen szavazni Brenner Kolomant. (Megjegyzendő: az alelnöki posztról szóló szavazást azért megismétlik.)  Este a Fidesz-KDNP többség akkurátusan elutasította az összes az ellenzéki frakciók és képviselők által benyújtott módosító indítványt a költségvetéshez. Ezután elutasították a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványát Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, akit rágalmazásért pereltek be. A politikus januárban sajtótájékoztatóján azt mondta, a miskolci kórházban „rasszista indokokkal meddővé tettek egy 23 éves nőt”, ezért indult a jogi procedúra.

Az érintett

- Nyilvánvaló kicsinyes politikai bosszúról van szó, amely egyszerre irányul a személyem ellen és egyszerre a Jobbik, mint néppárt ellen - kommentálta a Fidesz húzását lapunknak az érintett. Brenner Koloman szerint ez is azt mutatja, hogy a Fidesz számára a fő ellenfél a Jobbik, ő maga pedig volt egyetemi vezetőként, az MTA egyik köztestületének tagjaként hitelesen kritizálja a kormányt, amit Orbán Viktor láthatóan nehezen visel. - Én már akkor polgár voltam Sopronban, amikor Orbán Viktor még Soros György ösztöndíjával tanult Nagy-Britanniában – mondta a képviselő.

Frissítve: 2020.06.29. 21:23

Uniós biztos: nincs pénz, ha nincs független igazságszolgáltatás

Publikálás dátuma
2020.06.29. 18:59
Didier Reynders igazságügyi biztos
Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Szeptemberre készülnek el a jogállam helyzetét is pertraktáló országjelentések.
Szokatlan nyíltsággal beszélt Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Parlament állampolgári bizottságában arról, miként kell érteni azt az európai bizottsági javaslatot, amely 2021 után az uniós forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kötné. "A javaslat azt az alapigazságot tükrözi, hogy a közösségi támogatások felhasználásában tapasztalható korrupció és csalások kiszűrése csak úgy lehetséges, ha minden tagállamban független az igazságszolgáltatás, ha a nyomozó hatóságok és az ügyészségek hatékonyan végzik a dolgukat, és az uniós költségvetést végrehajtó állami hatóságok eredményesen dolgoznak. Ha a jogállamiság terén fennálló általános hiányosságok veszélybe sodorják ezen intézmények működését, akkor az EU felfüggesztheti, csökkentheti vagy korlátozhatja a tagállam hozzáférését a közösségi pénzekhez" – fejtette ki hétfőn a belga liberális politikus. Didier Reynders beszámolt a jogállam helyzetét értékelő és szeptemberre várt országjelentések előkészületeiről is. Mint elmondta, jelenleg a meghirdetett konzultációra beérkezett kormányzati és nem-kormányzati hozzászólásokat értékelik. Minden tagállamban virtuális találkozókat rendeznek az érintett szervekkel és szervezetekkel, amelyekből 300-at már lebonyolítottak. A jogállamról volt szó az Európai Unió Bíróságán is, ahol hétfőn azt az ügyet tárgyalták, amelyet Magyarország indított az Európai Parlamenttel szemben az emlékezetes Sargentini-jelentés elfogadását követően. A budapesti kormány szerint az EP megszegte a saját szabályait, amikor a tartózkodások számításba vétele nélkül hagyta jóvá a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező EP-véleményt. Az indítványról rendezett hétfői tárgyalás javarészt arról szólt, hogy az EU Bírósága egyáltalán helyt adhat-e a keresetnek. A parlament jogászai szerint a szavazás jogszerűségével akkor érdemes előhozakodni, amikor a 7. cikkelyes eljárás egy későbbi szakaszában az állam- és kormányfők tanácsa megállapítja a jogállam súlyos megsértését. A magyar kormány képviselői azzal érveltek, hogy az EP állásfoglalása olyan nagy horderejű és súlyos következményekkel járó eljárást indított el, hogy a szavazás törvényességéről most kell ítélkezni. A tárgyaláson jelenlévő forrásaink szerint mindkét fél az EU Szerződéseinek megfelelő paragrafusaira hivatkozott, de a bírák kérdései arra mutattak, inkább az Európai Parlament védekezése keltette fel érdeklődésüket. A főtanácsnoki indítvány október 12-ikén hangzik el.

Kásler szeretné, de hát nem megy, úgyhogy a szociális dolgozók már tuti nem kapnak pluszpénzt

Publikálás dátuma
2020.06.29. 18:19
Kásler Miklós
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Megnyugtató „miniszteri percek” a Facebookon: folyamatosan napirenden van a bérek emelése, csak nem mindenkinek jut a jóból.
Két évszázad: különös próbatételek, természeti katasztrófák, háborúk és forradalmak döntöttek az egészségügy elismerése mellett – hétfőn ezzel a történelmi távlattal indokolta Facebook-oldalán Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, hogy milyen mércével mérték az anyagiakat a koronavírus-járványban. Az úgynevezett első járványügyi hullám idején a kormányzati első vonalból lényegében kivont politikus „Miniszteri percek” címmel saját magával készíttet interjúsorozatot a közösségi oldalon. Ennek hetedik részében az egyszeri bruttó 500 ezer forintos jutalmazásból kimaradt szociális dolgozókkal kapcsolatban azt mondta: „Ugyanilyen nagyra becsülöm a szociális ágazat teljesítményét is, ők más körülmények között, de ugyanazt a szemléletet képviselték, a rászorulókon való segítést, az emberi együttérzést, és ez plusz feladatokat rótt rájuk is”. Kásler Miklós megmagyarázta, hogy szerinte  miért nem kapnak pénzt a szociális dolgozók:
„A kiegészítő jövedelmek esetében, bizonyos differenciálásra szükség volt, hiszen bármennyire szeretné a kormány, és személy szerint én is, hogy mindenkinek a jövedelmét emeljük meg, ezt csak a gazdasági lehetőségek határáig tudjuk megtenni.”

– Ugyanakkor viszont – ugyanúgy, ahogy az egészségügyben – a szociális ágazatban is folyamatosan napirenden van a bérek emelése, amelynek számos lépése már megtörtént az eddigiekben – fűzte hozzá a miniszter. Ahogy a Népszava megírta most csütörtökön, július 2-án a magyar egészségügy napja alkalmából a szociális dolgozók arra kérik az egészségügyi munkavállalókat, hogy – hozzájuk hasonlóan – ebédidőben ne ebédeljenek, ezzel az „éhségsztrájkkal” hívják fel közösen a figyelmet arra, hogy a szociális szférának is jár az egyszeri bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítés. Ezzel az akcióval a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is egyetértenek.
Szerző