Uniós biztos: nincs pénz, ha nincs független igazságszolgáltatás

Publikálás dátuma
2020.06.29. 18:59
Didier Reynders igazságügyi biztos
Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Szeptemberre készülnek el a jogállam helyzetét is pertraktáló országjelentések.
Szokatlan nyíltsággal beszélt Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Parlament állampolgári bizottságában arról, miként kell érteni azt az európai bizottsági javaslatot, amely 2021 után az uniós forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kötné. "A javaslat azt az alapigazságot tükrözi, hogy a közösségi támogatások felhasználásában tapasztalható korrupció és csalások kiszűrése csak úgy lehetséges, ha minden tagállamban független az igazságszolgáltatás, ha a nyomozó hatóságok és az ügyészségek hatékonyan végzik a dolgukat, és az uniós költségvetést végrehajtó állami hatóságok eredményesen dolgoznak. Ha a jogállamiság terén fennálló általános hiányosságok veszélybe sodorják ezen intézmények működését, akkor az EU felfüggesztheti, csökkentheti vagy korlátozhatja a tagállam hozzáférését a közösségi pénzekhez" – fejtette ki hétfőn a belga liberális politikus. Didier Reynders beszámolt a jogállam helyzetét értékelő és szeptemberre várt országjelentések előkészületeiről is. Mint elmondta, jelenleg a meghirdetett konzultációra beérkezett kormányzati és nem-kormányzati hozzászólásokat értékelik. Minden tagállamban virtuális találkozókat rendeznek az érintett szervekkel és szervezetekkel, amelyekből 300-at már lebonyolítottak. A jogállamról volt szó az Európai Unió Bíróságán is, ahol hétfőn azt az ügyet tárgyalták, amelyet Magyarország indított az Európai Parlamenttel szemben az emlékezetes Sargentini-jelentés elfogadását követően. A budapesti kormány szerint az EP megszegte a saját szabályait, amikor a tartózkodások számításba vétele nélkül hagyta jóvá a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező EP-véleményt. Az indítványról rendezett hétfői tárgyalás javarészt arról szólt, hogy az EU Bírósága egyáltalán helyt adhat-e a keresetnek. A parlament jogászai szerint a szavazás jogszerűségével akkor érdemes előhozakodni, amikor a 7. cikkelyes eljárás egy későbbi szakaszában az állam- és kormányfők tanácsa megállapítja a jogállam súlyos megsértését. A magyar kormány képviselői azzal érveltek, hogy az EP állásfoglalása olyan nagy horderejű és súlyos következményekkel járó eljárást indított el, hogy a szavazás törvényességéről most kell ítélkezni. A tárgyaláson jelenlévő forrásaink szerint mindkét fél az EU Szerződéseinek megfelelő paragrafusaira hivatkozott, de a bírák kérdései arra mutattak, inkább az Európai Parlament védekezése keltette fel érdeklődésüket. A főtanácsnoki indítvány október 12-ikén hangzik el.

Kásler szeretné, de hát nem megy, úgyhogy a szociális dolgozók már tuti nem kapnak pluszpénzt

Publikálás dátuma
2020.06.29. 18:19
Kásler Miklós
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Megnyugtató „miniszteri percek” a Facebookon: folyamatosan napirenden van a bérek emelése, csak nem mindenkinek jut a jóból.
Két évszázad: különös próbatételek, természeti katasztrófák, háborúk és forradalmak döntöttek az egészségügy elismerése mellett – hétfőn ezzel a történelmi távlattal indokolta Facebook-oldalán Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, hogy milyen mércével mérték az anyagiakat a koronavírus-járványban. Az úgynevezett első járványügyi hullám idején a kormányzati első vonalból lényegében kivont politikus „Miniszteri percek” címmel saját magával készíttet interjúsorozatot a közösségi oldalon. Ennek hetedik részében az egyszeri bruttó 500 ezer forintos jutalmazásból kimaradt szociális dolgozókkal kapcsolatban azt mondta: „Ugyanilyen nagyra becsülöm a szociális ágazat teljesítményét is, ők más körülmények között, de ugyanazt a szemléletet képviselték, a rászorulókon való segítést, az emberi együttérzést, és ez plusz feladatokat rótt rájuk is”. Kásler Miklós megmagyarázta, hogy szerinte  miért nem kapnak pénzt a szociális dolgozók:
„A kiegészítő jövedelmek esetében, bizonyos differenciálásra szükség volt, hiszen bármennyire szeretné a kormány, és személy szerint én is, hogy mindenkinek a jövedelmét emeljük meg, ezt csak a gazdasági lehetőségek határáig tudjuk megtenni.”

– Ugyanakkor viszont – ugyanúgy, ahogy az egészségügyben – a szociális ágazatban is folyamatosan napirenden van a bérek emelése, amelynek számos lépése már megtörtént az eddigiekben – fűzte hozzá a miniszter. Ahogy a Népszava megírta most csütörtökön, július 2-án a magyar egészségügy napja alkalmából a szociális dolgozók arra kérik az egészségügyi munkavállalókat, hogy – hozzájuk hasonlóan – ebédidőben ne ebédeljenek, ezzel az „éhségsztrájkkal” hívják fel közösen a figyelmet arra, hogy a szociális szférának is jár az egyszeri bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítés. Ezzel az akcióval a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is egyetértenek.
Szerző

Koronavírus: egy órával később kezdenek az iskolák, ha a fővároson múlik

Publikálás dátuma
2020.06.29. 16:52

Fotó: Béres Márton / Népszava
A diákokkal kitömött metrókat, villamosokat, buszokat tenné szellősebbé Budapest vezetése, így akadályozva a kórokozó terjedését.
A reggel 7 és 8 közötti csúcsforgalom idején a közösségi közlekedésben utazók egyharmada diák  (zömük a közép- és felsőoktatásban tanul), így annak érdekében, hogy ősztől se alakulhasson ki zsúfoltság a közösségi közlekedésben, a BKK és a budapesti városvezetés azt javasolja az oktatási intézményeknek, hogy csúsztassák el a reggeli kezdést 9 órára, írja a 444.hu. A BKK úgy számol, a lépcsőzetes kezdés esetén a járműveken 20 százalékkal lehetne csökkenteni az utasszámot
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azt mondta, a gyakorlatba való átültetésről még további egyeztetésekre hívják az intézményvezetőket, illetve a munkáltatókkal is hasonló megbeszélést szerveznek, hogy ahol a termelést ez nem befolyásolja, szintén lehetséges legyen a csúsztatott munkakezdés.
Szerző