Előfizetés

Hónapokig előszobáztatták az állami támogatást kérő munkanélkülieket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.30. 07:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két hónapig is eltarthatott, míg a koronavírus-járvány károsultjai pénzükhöz jutottak.
Hónapokig is várhatnak az álláskeresési járadék kiutalására azok, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el munkájukat, és jelentkeztek a támogatásért – írja a 24.hu. A hírportál több esetet is megemlít, amikor a bürokrácia állt a járadékok jogosultak és a forrás közé: köztük Gézáét, egy ajándéktárgy készítő cég munkatársáét, aki az április 20-i héten igényelte meg a támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál. A férfi határidőn belül feltöltötte az ehhez szükséges adatokat az NFSZ rendszerébe, mégis hiánypótlásra szólították fel – amivel rögtön 60 naposra nőtt az ügyintézési és így az utalási határidő is. Mint később kiderült, a feltöltött adatokról nem is tudott a Géza kérelmével foglalkozó ügyintéző, így szinte csodaszámba ment, hogy a férfi két hónap után mégis megkapta a járadékot.
 Hasonló hivatali kálváriát jártak meg munkatársai is, akik szintén hónapokat vártak a kifizetésre – teszi hozzá a hírportál. A hivatali ügyintézést a rengeteg beérkező kérelem is lassította. A lap idézi a Pénzcentrum egyik nyilatkozóját, egy taxist is, aki bár minden dokumentumot hiánytalanul beküldött, szintén hónapokig várt a támogatásra – hogy miért, azt csak akkor tudta meg, amikor a 48. alkalommal hívta fel az illetékes munkaügyi központot, és végre felvette valaki a telefont. 
minden dokumentumot hiánytalanul beküldött, szintén hónapokig várt a támogatásra – hogy miért, azt csak akkor tudta meg, amikor a 48. alkalommal hívta fel az illetékes munkaügyi központot, és végre felvette valaki a telefont.

A lassú ügymenetről a 24.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget is, ami így válaszolt: „A járvány magyarországi megjelenésekor jelentősen megnőtt az álláskeresők száma, amely jelentős többlet terhet eredményezett a kormányhivatalok munkatársai számára is. (…) az álláskeresők nyilvántartásba vétele és az álláskeresési ellátás megállapítása az irányadó jogszabályban foglalt 60 napos ügyintézési idő szerint tartható.” Csakhogy két fizetés nélküli hónap rengeteg idő, ha valakinek nincsenek megtakarításai – és Domokos László ÁSZ-elnök szerint a lakosság 63 százalékának egy fillér félretett pénze nincs, hogy a váratlan helyzeteket is átvészelhessék. Az állásukat elvesztők közül ráadásul sokan albérletben laknak, így ők könnyen az utcára kerülhettek a válság időszakában. 

Betörtek a politikusok a privát szférába

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.30. 07:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Nincs már szükség bulvártémára ahhoz, hogy a pártok eljussanak a közélet iránt kevéssé érdeklődő emberekhez. A Facebook-bejelentések világában kínos kérdések sincsenek.
Korábban, ha politikusok saját tartalmat publikáltak a közösségi oldalukon, akkor elsősorban kommentárokkal, magánéleti beszámolókkal, választási időszakban kampányeseményekkel jelentkeztek. Az utóbbi időszakban azonban megszokottá vált, hogy a kormány képviselői – Orbán Viktor miniszterelnök vagy például Szijjártó Péter külügyminiszter – fontos közügyekben is a közösségi médiában tesznek hivatalos bejelentéseket. Annak ellenére, hogy a Fidesz hatalmas sajtóbirodalmat hozott létre, rendelkezésére állnak a jórészt kormánypárti propagandát sugárzó állami tévés és rádiós csatornák is.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a Facebook-bejelentéseket részben a járványhelyzet szülhette: a koronavírus lehetőséget teremtett a Fidesznek, hogy megpróbálja behozni vélt vagy valós lemaradását a közösségi médiában egyes ellenzéki szereplőkkel szemben. Hagyományos sajtótájékoztatókra amúgy sem volt lehetőség, és a közösségi médiában gyorsabban is lehet reagálni az új fejleményekre. A járványügyi intézkedésekre kíváncsiak lehettek olyanok is, akik adott esetben nem követnék például a miniszterelnök Facebook-oldalát.
A jövőben is szerepet játszhat majd ez a módszer – vélekedett Krekó Péter. Hiszen egy sajtótájékoztatóval ellentétben a Facebookon a bejelentések tartalmát száz százalékban az oldal adminisztrátora – adott esetben a kormányfő és a stábja – kontrollálja, még látszatból sem kell a kritikus médiának kérdezési lehetőséget biztosítani. Ha a Facebook-bejelentések valóban arra irányulnak majd, hogy még inkább korlátozzák a független sajtót a kérdések feltevésében, az tovább erősítheti a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat.
Karácsony Gergely főpolgármester is előszeretettel tesz hivatalos bejelentéseket a Facebook-oldalán. Nem teljesen új keletű, de ezzel párhuzamosan erősödő jelenség, hogy politikusok az újságírók szerepkörét átvéve saját maguk igyekeznek feldolgozni egy témát, amit szintén közösségi oldalukon hoznak nyilvánosságra. Az „álmentős” MSZP-s riport is mutatja, hogy a siker nem feltétlenül garantált.
Kérdéseinkre Krekó Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ellenzéki szereplőknek a kormánypártoknál lényegesen kevesebb lehetősége van eljuttatni üzeneteiket a médiába. Az ellenzék nem tud hosszú hónapokig, évekig tartó, központilag szervezett kampányt felépíteni egyetlen témáról, erre a közösségi média alkalmasabb lehet. A másik eleme ennek az egyenletnek pedig az, hogy a saját közösségi felületeiken az ellenzék is teljes mértékben irányíthatja a saját narratíváját, az ő esetükben sem áll fent az a lehetőség, hogy egy újságíró esetleg rákérdezzen kényes részletekre. Az MSZP-s videónál az is kiderült, hogy ez miért hátrány: egy képzett újságíró valószínűleg a hír közlése előtt utánanézett volna az „álmentős” hátterének.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a legfontosabb változás, amit a web 2.0, így a blogok megjelenése, majd a közösségi média előidézett, az a nyilvánosság demokratizálódása.

Platformra helyezett közügyek

A politikusok hivatalos Facebook-oldala autorizált, azaz hitelesített, akár saját maguk, akár stábjuk kezeli azt. Így minden ott megjelenő mondat és gondolat a politikusénak tekinthető – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet vezetője. A közösségi médiába való átmenet nem tetszés kérdése, hanem egy nemzetközi és magyar trendforduló a médiafogyasztásban. Az új „sztárok” intenzív Facebook-használók, Trump mellett például az olasz Salvini és az osztrák Kurz is az. Merkel viszont ellenpélda: a német kancellár a közösségi média forradalmának idején nem talált elég időt platformja kialakításához. Egy előrelátóan gondolkodó politikus Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan médiamixre törekszik, amelynek révén a klasszikus médiafogyasztókat és az új média követőit is el lehet érni. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban folytatott beszélgetéseivel más társadalmi csoportot szólít meg, mint a Facebook-üzenetekkel. A Nézőpont Intézet kutatása alapján a felnőtt magyarok 66 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval (mintegy 5,4 millió ember), ami megfelel a nagy kereskedelmi tévék maximális elérésének. A tömegdemokráciában tehát Facebook-üzenetekkel közvetlenül a tömegekhez lehet szólni, de ugyanígy lehet akár „offline nagygyűléseket” vagy online közösségeket is szervezni. Orbán Viktor közvetlen követői köre meghaladta az egymillió főt, ennyi emberhez tud – a Facebook algoritmusától függően – közvetlenül eljutni. „Karácsony Gergely ebben a kérdésben láthatóan Orbán Viktor egyik legjobb tanítványa” – szúrt oda egyet a főpolgármesternek Mráz Ágoston Sámuel.
Bárkiből, nem csak professzionális újságíróból lehet tartalmat előállító. Természetesen a politikusok előtt is nyitva áll ez a lehetőség, azonban – a politikusi pozíció függvényében – eltérő a motiváció. Önkormányzati politikusoknak a közösségi média lehetőséget ad az országos vagy akár megyei nyilvánosságban teret nem kapó ügyek képviseletére, a közvetlen kommunikációra a választókkal. Gyakran akár a kommentekben tesznek fel kérdést a választók a polgármestereknek. Az ellenzéki politikusok számára a közösségi média a nyilvánosságba való közvetlen bekerülésre ad lehetőséget. Hiszen esetükben még a kormánytól független médiában sem garantált a megjelenés, amennyiben nem tudnak megfelelő hírértékkel bíró tartalommal előállni. Tetézi mindezt az ellenzéki többszólamúság, amely akadálya lehet annak, hogy a megfelelő rezonanciát érje el egy megszólalás, akció – tette hozzá Mikecz Dániel. A közösségi média, a mobilinternet és az okostelefonok ugyanakkor új politikusi szerepet is lehetővé tettek: ez az oknyomozói, riporteri funkció, amelyet újságíróktól vettek át ügyeket felderítő, vagy a parlamenti ülésekről beszámoló ellenzéki képviselők. Azért éri meg nekik az oknyomozás, mert így biztosított a torzításmentes megjelenés és az újságírók helyett szerezhetik meg az elismerést munkájukért. Technikai akadálya sincs a jó minőségű tartalom előállításának. A kormányzati, illetve kiemelt pozícióban lévő politikusok – Orbán Viktor miniszterelnök vagy Karácsony Gergely főpolgármester – esetében a közösségi médián keresztül folytatott kommunikáció célja, hogy a választó szemében megközelíthetővé váljon a politikus. Korábban ezt a bulvármédiában való megjelenéssel kívánták elérni a politikusok. A közösségi médiában azonban – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel – nincs szükség feltétlenül bulvártémára, hiszen a hírfolyamban az ismerősök, rokonok posztjai mellett jelennek meg a politikusok, elmosva így a privát és a közszféra közötti különbséget. Furcsa módon a miniszterelnök számára is lényeges lehet, hogy ne legyen közvetítő közte és a választók között – jegyezte meg Mikecz Dániel. Bármennyire központosított a kormányhoz közeli és az állami média, bármennyire lojális újságírók dolgoznak ott, a Simicska Lajossal való szakítás, az úgynevezett „G-nap” után Orbán Viktor tapasztalata az lehet, hogy akár el is veszítheti a médiáját.

Egyoldalú kommunikáció

 Szerettük volna megszólaltatni Kaminski Fanny újságírót is, aki a sajtóban többször „Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjeként, videósaként” emlegettek. A telefonban kérte, hogy az általa megadott e-mail címre küldjük el kérdéseinket. Megtettük, ő azonban cikkünk megírásáig nem reagált.

A közvetlen kommunikáció oka egyszerű: a tartalom virálisabb (könnyebben terjed), hiszen személyesebb. A közlés gyorsabb, akár a szerkesztési idő miatt lassabb hagyományos médiát is megelőzheti. És igen – tette hozzá –, természetesen egy politikus oldaláról annak is van előnye, ha minden általa megfogalmazott gondolatot újságírói kérdések nélkül, olyan jó vagy rossz szándékú, támogató vagy kritikus kérdések nélkül tud közzétenni, amelyek esetlegesen gyengítenék üzenetét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üzenetek túlkínálatában a kibocsátónak minél „fogyaszthatóbb”, rövidebb, világosabb, karakteresebb mondanivalóval kell jelentkeznie ahhoz, hogy elérje a minimális érdeklődést. A korábban csak újságírók által megfogalmazott kritika máskülönben itt is megjelenik: kommentek formájában. Egy szó mint száz, a közösségi média nem jobb vagy rosszabb, csak újabb és nélkülözhetetlenebb eszköze a kommunikációnak – foglalta össze nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel. Az újságíróknak szerinte egyrészt örülnie kellene, mert a döntéshozók sokkal több információt osztanak meg ezáltal, mint korábban, másrészt meg kell találniuk a kritika és a kérdezés új, alternatív formáit. Kérdésünkre, hogy milyen „új, alternatív formákra” gondol, közölte: ilyen eszköz lehet a politikusok oldalain az újságírók által kommentben megfogalmazott kérdés vagy alternatív információ, valamint egy-egy „újságírófejedelem” saját Facebook-oldalán megosztott és kommentelt politikai vélemény.

Kiemelkedni a digitális zajból

Még a 60 év felettiek 50 százaléka is többször internetezik naponta – konstatálta Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, aki 2019 novemberétől főtanácsadó, társadalmi kapcsolatokért felelős szakreferens is a fővárosi önkormányzatnál. Mára az online és digitális felületek lettek a hír- és eseményfogyasztás legfőbb fórumai, így az üzenet célba juttatásának és továbbosztásának leghatékonyabb módja még inkább az ilyen platformokra helyezett politika. A koronavírus-járvány idején tovább erősödött az online információfogyasztás, így a leginkább magától értetődő dolog lett, hogy nem az alacsony nézettségű közszolgálati televízióban beszél a kormány, hanem „fészbukizálja” bejelentéseit. Ha előbbi lett volna a főfelület, azzal több utómunkára lett volna szükség, mint fordítva. Abból, hogy a járvány alatt a munkaórák helyett az internetezéssel eltöltött órák száma emelkedett, és ez egyébként is információéhes időszak volt, Böcskei Balázs szerint két dolog következett a politikára nézve: könnyebb volt elérni a választókat, követőket találni olyanok körében is, akik nem annyira elkötelezettek az internetes politikai tartalom iránt (lásd Orbán aktivitását, követő- és lájkstratégiáját). Másrészt valószínűleg a hirdetési költségek is emelkedtek, a Facebook ugyanis észleli ezeket a lehetőségeket, „maga is profitéhes platform”. Böcskei Balázs komoly szereptévesztésnek tartja, hogy politikusok felvesznek újságírói szerepeket. Az MSZP esete is megmutatta, hogy az újságírás egy olyan szakma, amelynek szigorú ellenőrzési és forráskezelési szabályai vannak. Ehhez képest elég gyakori, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok Facebook-diskurzusokat vesznek alapul, úgy hivatkoznak kommentekre, posztokra, képekre, mintha azok kontrolláltak lennének. A politikusok azt gondolják, ha „ügyeket” hoznak, azzal kiemelkednek a digitális zajból, láthatóságot teremtenek. Valahol érthető is a „digitális egoképződés” igénye, hiszen nem olyan könnyű a nyilvánosságban látszani. Böcskei Balázs ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy e mögött gyakran elvész a hosszú távú politikai felelősség felmutatása, ami pedig legalább annyira fontos egy választó számára. 

„Nekünk csak a morzsa jut” - csak részinformációkat lehet tudni a gigászi projektről

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
MotoGP pálya épül Hajdúnánáson, 65 milliárdos állami támogatással: a helyiek inkább másra költenék a pénzt. A helyi ellenzék szerint már most átláthatatlan a projekt.
- Motorpálya? Kinek hiányzik az? Nekünk biztosan nem. Helikopter-leszállóhely, az hiányzik! A múltkor is nekiment egy bácsi autóval a Hősök szobrának, rosszul lett szegénykém. A mentőhelikopter meg itt körözött, amíg végül a templom kertjében talált alkalmas helyet. Szeretetotthon, az is hiányzik, de nem havi száznegyvenezerért, amikor nyolcvankilencezer a nyugdíjam. Gyerekeim nincsenek, a férjemtől elváltam, itt vagyok hetvenhét évesen, magamra a bajban. Ha meghalok, tán észre se veszik… – panaszkodik a naptól cserzett arcú asszony, Ágnes, aki csak a keresztnevét árulja el. Mellette szintén idős barátnője hajlong, nincs aki kiszedje a sorházak előtt a dudvát, így most ő kapál. Annyit mond, a fiataloknak talán érdekes lesz egy ilyen beruházás, de az öregeket nem érdekeli. Ők leginkább attól félnek, hogy felbolydul majd az életük, s idegenek lepik el az utcákat. Hajdúnánáson vagyunk, annak a tizenhétezres városkának a központjában, melynek határában hamarosan megépítik a magyarországi MotoGP-pályát: ezt nemrégiben jelentette be itt Palkovics László innovációs miniszter több térségi országgyűlési képviselő és a motorsporthoz köthető szakember társaságában. A tervek szerint a beruházás 2023-ra készül el 65 milliárdos állami támogatásból, a világbajnoki futamokat szervező Dorna Sportsszal pedig nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek. Az építkezést jövőre el kell kezdeni, hogy 2022-ben, de legkésőbb 2023 elején már tesztversenyeket tarthassanak, majd nemzetközi futamokat szervezhessenek. Kerestük a polgármestert, a fideszes Szólláth Tibort, hogy megkérdezzük, milyen tulajdonban van jelenleg a terület, volt-e a lakossági fórum a beruházásról, mennyi iparűzési adóbevétellel és munkahelyteremtési lehetőséggel számolnak, de nem válaszolt. A tervezett pálya a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben lesz, az M3-as és M35-ös autópálya csomópontjának közelében. A városban találkoztunk egy bennfentesnek tűnő polgármesteri hivatali dolgozóval, aki szerint a 65 milliárdos keretösszegben nem csak a pálya, és annak kiszolgáló létesítményei, hanem egyfajta autópálya-fejlesztés is szerepel. Jelenleg ugyanis Debrecent és Nyíregyházát nem köti össze közvetlen gyorsforgalmi út, csak kerülővel lehet egyiket a másikból elérni, vagy a rövidebb, de meglehetősen rossz minőségű E573-s úton, Újfehértó érintésével, most viszont szerinte összekötheti a két települést is egy gyorsforgalmi úttal. Ugyanez a forrásunk arról is beszélt, hogy a Dorna Sports bizonyosan kifarol a szerződésből, ha a pályaépítés nem tiszta és átlátható körülmények között zajlik majd. Márpedig a tisztánlátás nem egyszerű egy olyan városban, ahol az önkormányzati képviselők is híján vannak pontos információknak a beruházás részleteiről. - Nagyjából tudjuk csak, hogy egy háromszáz hektáros területben gondolkodnak, amely a várostól pár kilométerre, de még annak közigazgatási területén belül van – mondta lapunknak Bakó Sándor az ellenzéki összefogással megalakult frakció egyik tagja. Azt is csak sejteni lehet – tette hozzá -, hogy ez a terület nem egységesen állami vagy önkormányzati tulajdon, így magánföldeket is fel kell majd vásárolni, vagy kisajátítani. Feltéve, hogy ez már nem történt meg eddig előszerződésekkel: a debreceni BMW-gyár esetében is állítólag azért tartották sokáig bizonytalanságban a közvéleményt a pontos helyszínről, hogy elkerüljék a telekspekulációt. Köztudott, hogy egy ilyen projektnek árfelhajtó hatása van: a hajdúnánásiak szerint nem sokkal a beruházás bejelentése után már elindultak az ingatlanpiaci felvásárlások, s gyorsabban és magasabb áron kelnek el a lakások, mint korábban. Mostanság egy hatvan négyzetméteres téglalakás ára már 15 millió forint körül mozog, ami a kelet-magyarországi térségben - még ha közel is van Debrecen és Nyíregyháza – egy ilyen közepes méretű városban viszonylag magasnak mondható. Megszólítottunk jó pár fiatal férfit, kamaszfiút is, de igazán lelkes egyikük sem volt attól, hogy motorpálya épül a városuk mellett. Az egyikük szerint inkább a debreceni Kenézy kórházat kéne fejleszteni ebből pénzből - innen a legtöbben oda járnak kezelésre -, a másik azt mondta, itt sok az idős, nekik kellene több segítség, a harmadik munkahelyteremtő beruházást látna itt szívesen. Igaz, abban bíznak – tették hozzá – hogy legalább a pályaépítés időszaka munkát ad majd a helyi vállalkozásoknak, bár – jegyezte meg egyikük – ha „haveri körök nyerik el a tendereket, nekünk csak a morzsa jut”.

Balatoni torzók

Tizenkét éve már az alapkövét is letették a sávolyi Balatonringnek, amelyen elvileg 2009 augusztusában már MotoGP-futamot is rendeztek volna. A 4,2 kilométer hosszú, tizenhat kanyarral tarkított motoros pálya költségét tizenkét éve 80 millió euróra taksálták, ehhez épült volna egy termálszálló és egy apartmanfalu is. Az alapkő-letételén a világbajnok motoros, Talmácsi Gábor mellett miniszterként Bajnai Gordon és Gyenesei István is részt vettek. A munkálatok meg is kezdődtek, a pálya nyomvonalát is kialakították, ám csakhamar leállt a projekt: a spanyol beruházó, a Sedesa ugyanis nem kapta meg az előzetesen ígért állami kezességet a 15 milliárdos bankkölcsönre – a cég korrupciós ügyekbe keveredett –, így pénz híján előbb csak tolódott, majd végül elhalt a fejlesztés. A terület jelenleg hivatalosan a 2017 januárja óta felszámolás alatt álló Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. tulajdona, a céget négy éve ugyan hivatalosan megszűntnek nyilvánította, s kényszertörléséről rendelkezett a bíróság, ám utóbb mégiscsak felszámolhatónak ítélték. A cég eredendően a spanyol Worldwide Circuit Management SL-é, mely az utólagos számítások szerint nagyjából tízmilliárd forintot költött a projektbe annak bedőlése előtt, még egy gázvezetéket is áthelyeztek, a kft. tartozása amúgy több, mint 4,5 milliárd forintra rúg. Hasonlóképpen bedőlt a Balaton túlsó végére, Balatonfőkajárra tervezett Balaton Park Circuit projektje is. A terveket 2013 júniusában jelentették be, a Hungarian Motorsport Kft. 4,2 kilométeres, 18 kanyaros, nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas pályát álmodott a tó keleti végébe 8,2 milliárdból, ahol 2014-ben már futamokat rendeztek volna. A cég egy szórakoztatóparkot is tervezett a pálya mellé, melynek azonban csak a főépületét sikerült felhúzni, aztán mindkét projekt leállt.