A havi négymilliót kereső ÁSZ-elnök szerint a családoknak meg kellene tanulniuk spórolni a járvány idején

Publikálás dátuma
2020.04.15. 19:25
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke
Fotó: Népszava
Minden család nevezzen ki egy helyi pénzügyminisztert, aki visszafogja a kiadásokat- ajánlja Domokos László.
Háztartási kisokost tett közzé az Állami Számvevőszék honlapján Domokos László. A szervezet elnöke emlékeztet rá, hogy koronavírus-járvány gazdasági rombolása miatt az idei és a jövő évi országos büdzsét is újra kellett tervezni; Domokos szerint pont ugyanezt kell tegyék most a családok is, igazítsák a helyzethez kiadásaikat.

Így kell spórolni, pupákok

Domokos arra is kitér, hogy a járvány okozta gazdasági krízis miatt több ezer munkahely szűnt meg, és csak a lakosság harmadának van váratlan helyzetekre félretett pénze – aztán felhoz egy remek ötletet.
„... minden családban a költségvetés tervezésére, kontrolljára és végrehajtására ki kellene nevezni a „pénzügyminisztert”, aki rendszeresen átnézi a számlákat és meghúzza a kiadásokat. Ez jelenthet megoldást arra, hogy a nehéz helyzetbe került családok átvészeljék ezt a néhány hónapot. Természetesen ezt nemcsak nekik, hanem minden családnak meg kellene tennie, hiszen nem lehet tudni, hogy ki mikor kerül hasonló helyzetbe” (...) "A pénzügyi egyensúly eléréséhez arra kell figyelni, hogy a család kevesebbet költsön a bevételénél, a különbözetet pedig mindig tegye félre."
"Meggyőződésem, hogy meg kell tanítani az embereket arra, hogyan takarítsák meg az első ezer forintot, azután lehetőleg a következő ezreket"

"hiszen a családnak és a társadalomnak egyaránt az egyik legnagyobb értéke a biztonság, illetve a pénzügyi biztonság" - fejti ki Domokos. 
Vagyis, a tavaly májustól havonta bruttó négymillió forintot kereső ÁSZ-elnök feltételezi, hogy a magyar családokban eddig nem osztották be a keresetet, nem nézték át a számlákat, és szükség esetén nem húzták meg a kiadásokat sem – a helyzet megoldásához ezért az ő ajánlására is szükség lehet.
Az üzenetet csak erősebbé, és – talán Domokos akaratán kívül – cinikusabbá teszi, hogy Az ÁSZ elnöke maga mondja ki: a magyar lakosság 63 százaléka egyik napról a másikra él. 
Ezek után spórolást és pénzügyi kontrollt ajánlani felér a bajba jutottak burkolt hibáztatásával: nem takarékoskodtatok, ez lett a vége.

Van annak, aki vigyáz rá

Domokosék háztartásában ugyanakkor biztosan van egy erőskezű, a kiadásokat kontroll alatt tartó pénzügyminiszter, hiszen az állami vezető nem szórta csak úgy el a megtakarításait: a parlament honlapján elérhető, 2019-es vagyonnyilatkozata szerint a Budapesten, Békéscsabán és Újkígyóson is ingatlanokkal (lakásokkal, szántóval) rendelkező
  • Domokos Lászlónak 51,38 millió forintos befektetése van Prémium Magyar Államkötvényben
  • 12 millió forintért vásárolt Magyar Állampapír Plusz papírokat
  • takarékbetétben közel 27 millió forintot tart,
  • ingatlan bérbeadásból havi 200 ezer forintot keres, a már említett bruttó fizetés felett
  • és 2,5 millió forintnyi készpénze is volt – a mindenkori tisztviselői illetmény hathavi összegén felül
Ezzel szemben csak valamivel több mint 4 millió forintos banki tartozással kell elszámolnia.

A kormánynak is javasolt spórolást?

Az ÁSZ-elnök üzenetét Tóth Bertalan, az MSZP elnöke sem hagyta szó nélkül: írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult az Állami Számvevőszék vezetőjéhez:
  • "Javasolta-e a munkanélküli ellátások idejének meghosszabbítását?
  • Javasolta-e az ellátás nélkül maradtak rendkívüli támogatásának bevezetését?
  • Javasolta-e a családi támogatások emelését?
  • Javasolta-e az éves nyugdíjemelés novemberi korrekciójának előrehozatalát?
  • Javasolta-e az alacsony nyugdíjak rendkívüli emelését?
  • Tett-e bármilyen konkrét intézkedésre javaslatot a kormánynak a válság miatt szükségessé váló költségvetési módosítások kapcsán?"
Tóth Bertalan kérdéssora még válaszra vár. Ha az Állami Számvevőszék elnöke reagál, arról is beszámolunk majd.
Szerző
Frissítve: 2020.04.15. 19:37

Felbukkant a koronavírus a dabasi idősotthonban is

Publikálás dátuma
2020.04.15. 19:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az intézet egyik lakója egy fekvőbeteg ellátó gyógyintézetből érkezett vissza.
"A Zárdakert Idősek Otthonában egy fekvőbeteg ellátó gyógyintézetből visszaérkezett lakó esetében felmerült a koronavírus gyanúja. A kezdetekben tünetmenetes lakót az érvényben lévő protokollok alapján az intézmény munkatársai mindvégig védőruhában, elkülönítve szigorú izoláció mellett látták el, majd a pontos diagnózis és a szakszerű egészségügyi ellátás érdekében intézkedtek kórházba kerüléséről. Kórházba kerülést követően a koronavírus teszt pozitív eredményt mutatott” – erősítette meg az atv.hu-nak Kocsis Edina, a Katolikus Szeretetszolgálat Zárdakert Idősek Otthona intézményvezetője.
Müller Cecília országos tisztifőorvos tegnaptól elrendelte az összes idősotthon ellenőrzését az országban, ami több mint ezer intézményt jelent. 
Szerző

Újabb Semjén-javaslat visszavonását követelik a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:36

Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át.
Ilyen toldozott-foltozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség – a kulturális terület hat szakmai szervezetének állásfoglalása ezt a lesújtó véleményt rögzíti a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló törvénytervezetről. Két könyvtári, két levéltári szervezet, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete és a Magyar Múzeumi Egyesület vezetői írták alá a követelést, hogy jelenlegi formájában vonja vissza a kormány a kedd éjszaka a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot. Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át. A terület szakemberei hangsúlyozzák, hogy 1992, vagyis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatályba lépése óta ez lenne a legnagyobb munkajogi változás ebben a szférában. Kérik, hogy válasszák külön a szakterületek szabályozásának változtatását célzó javaslatokat a kulturális területen foglalkoztatottak jogviszonyának átalakításától, külön tárgyaljanak róluk a veszélyhelyzet után. Ahogy korábban megírtuk, ha a parlament fideszes többsége megszavazza, novembertől az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjai a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének. Az eredeti tervben még kivételként szerepelt a kormányközeli VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, de végül a Semjén Zsolt által kedd éjjel majdnem 11 órakor benyújtott javaslatból – vélhetően az elemi felháborodás hatására – kivették ezt a passzust. A kultúra és a közszféra szakszervezetei már húsvétkor tiltakoztak, sőt az összes nagy szakszervezeti szövetség közösen kérte Kövér László házelnököt, hogy vegye le a járvány végéig a tervezetet a parlament tárgyalási menetrendjéről és kezdeményezze annak átdolgozását. A konföderációk választ még nem kaptak. Szinte valamennyi ellenzéki párt csatlakozott a tiltakozáshoz: az MSZP, a Jobbik, az LMP után szerdán a Demokratikus Koalíció alelnöke is követelte, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. Az időzítést minden megszólaló kifogásolta, ahogy azt is, hogy nem volt mód érdemi vitára és egybehangzó az a vélemény is, hogy a 2008 óta változatlan alapbér most bejelentett 6 százalékos emelése semmire nem elég, sőt megalázó. A peticio.com oldalon a terület dolgozói azt követelik, örökre felejtse el az Orbán-kormány ezt az ötletet.  L. Simon László már 2012-ben, kulturális államtitkárként arról beszélt, hogy sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a kulturális intézmények vezetőinek a humán- és bérgazdálkodás terén. A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke most úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a dolgozók jogviszonyának átalakítása végre megnyitja a lehetőséget, hogy a költségvetési intézmények nonprofit kft-vé alakuljanak, a vezetők a jól teljesítő munkatársakat tartsák meg és nekik magasabb bért tudjanak adni. Az átminősítés nem befolyásolja sem az állami normatíva összegét, amit a települések lélekszámuk alapján kapnak a könyvtárak és művelődési házak működtetésére, sem pedig a múzeumok után járó támogatásokat.  
Frissítve: 2020.04.15. 20:09