A CNN szerint ezen a nyáron nemcsak a magyaroknak lehet a Balaton a riviéra

Publikálás dátuma
2020.06.30. 08:48

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
A csatorna úgy látja, egész Európából áradnak majd a turisták a magyar tenger partjára.
Nosztalgikus felütéssel nyitja a Balatonról szóló cikkét a CNN, felidézve, hogy a kommunista érában az utazási lehetőségek Magyarországon és a Közép-Európában egyaránt korlátozottak voltak, így a Balaton vált a régió legkedveltebb nyaralási célpontjává. A tó lényegében ugyanazt jelentette a magyaroknak, mint a Nyugat polgárainak a Riviéra. És akkor a vonatkozó életérzés dalban mondva el:
A CNN szerint azonban a nosztalgia a jelen valóságává válhat, ugyanis miközben a világot a koronavírus bénítja, ez a nagy magyar tó ismét kedvelt vakáció-célponttá válhat. Egész Európából érkezhetnek nyaralók az édesvizű oázis 197 kilométer hosszú partjára, ahol vízalatti barlangok, vulkanikus hegyek sorjáznak, ősi erődítmények állnak, illetve még egy Fidel Castroról elneveett villa is akad. 
Majd rövid ismertető a déli és az északi part örömeiről, illetve egy párhuzamos balatoni történet a 93 éves nagyitól és unokájától. Az más kérdés, hogy a balatoni vállalkozók nem ennyire derűlátóak (várakozásaikról itt olvashat bővebben), de lehet, hogy a CNN-nek lesz igaza. 
Szerző
Témák
Balaton

Tucatnyi gyereket rabolnak el itthon évente, pedig lenne mód a megelőzésre

Publikálás dátuma
2020.06.30. 08:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tettesek és áldozatok egyben: családon belüli gyerekrablást a szülők sokszor az egyedüli kiútnak tartják. Egy civil szervezet az ilyen eseteken próbál segíteni.
A családon belüli gyerekrablás nem áll meg a határoknál – évek is eltelhetnek, mire a kicsik találkozhatnak a másik szülővel. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz évente 10-12 olyan segélyhívás fut be anonim vonalukon, amelyben aggódó szülők, nagyszülők számolnak be valamelyik családtag által elkövetett gyerekrablásról – mondta el a 168 Órának Reményiné Csekeő Borbála, az alapítvány szakmai vezetője.
A lapnak adott interjúban Csekeő hangsúlyozta, civil szervezetként nincsenek olyan jogosultságaik, mint az ilyen ügyekkel foglalkozó központi hatóságnak, de lelki segéllyel, tanácsokkal, a hatóságok közötti közvetítéssel ők is segíthetnek a családtagokon. „A mi eszközünk a segítő beszélgetés, a figyelmes meghallgatás. Nem ítélkezünk, alkalmat kínálunk, hogy bárki elmondhassa és egyben átgondolhassa a történteket. Érzelmi támogatást adunk ezekben a nagyon aggasztó, megterhelő vagy veszteségekkel teli helyzetekben” – mondta a szakmai vezető, hozzátéve: nem csak az itt hagyott családtag, de néha a gyerekrabló is segítséget kér tőlük, hogy törvényes úton oldhassa meg problémáit.
Az ilyen ügyekben ugyanakkor azt sem könnyű eldönteni, hogy ki a tényleges áldozat és ki az elkövető: sok esetben a bántalmazások elől menekülő szülő viszi magával a gyereket, és menti ki a pokollá váló családi házból. Az viszont biztos, hogy a történtek igazi kárvallottja maga a kicsi lesz.
„Ha a gyerek tússzá válik, vagy marakodás tárgyává, akkor garantáltan sérüléseket szenved a feje felett dúló harcokban” – figyelmeztet az alapítvány szakmai vezetője.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint az ilyen esetek megelőzhetőek lennének ,hiszen nagyon ritkán történnek meg előjelek, korábbi konfliktusok nélkül: a civil szervezetnél ezt már tíz éve felismerték, kiadványt készítettünk a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek. „Sok tragikus esetet meg lehetne előzni, ha a jelzőrendszer tagjai – a védőnő, a pedagógus, a rendőr és a gyermekjóléti alapellátásban dolgozó családsegítő – megfelelő érzékenységgel és naprakész információkkal végezhetnék a dolgukat” – mondja Csekeő Borbála, ugyanakkor azt is hangsúlyozza:
A magyar gyermekvédelmi rendszer egésze megerősítésre szorulna, elsősorban jól képzett, anyagilag megbecsült szakemberekre volna szükség.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt az 116 000-s, név nélkül hívható segélyvonalon lehet elérni.
Szerző

Hónapokig előszobáztatták az állami támogatást kérő munkanélkülieket

Publikálás dátuma
2020.06.30. 07:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két hónapig is eltarthatott, míg a koronavírus-járvány károsultjai pénzükhöz jutottak.
Hónapokig is várhatnak az álláskeresési járadék kiutalására azok, akik a koronavírus-járvány következtében veszítették el munkájukat, és jelentkeztek a támogatásért – írja a 24.hu. A hírportál több esetet is megemlít, amikor a bürokrácia állt a járadékok jogosultak és a forrás közé: köztük Gézáét, egy ajándéktárgy készítő cég munkatársáét, aki az április 20-i héten igényelte meg a támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál. A férfi határidőn belül feltöltötte az ehhez szükséges adatokat az NFSZ rendszerébe, mégis hiánypótlásra szólították fel – amivel rögtön 60 naposra nőtt az ügyintézési és így az utalási határidő is. Mint később kiderült, a feltöltött adatokról nem is tudott a Géza kérelmével foglalkozó ügyintéző, így szinte csodaszámba ment, hogy a férfi két hónap után mégis megkapta a járadékot.
 Hasonló hivatali kálváriát jártak meg munkatársai is, akik szintén hónapokat vártak a kifizetésre – teszi hozzá a hírportál. A hivatali ügyintézést a rengeteg beérkező kérelem is lassította. A lap idézi a Pénzcentrum egyik nyilatkozóját, egy taxist is, aki bár minden dokumentumot hiánytalanul beküldött, szintén hónapokig várt a támogatásra – hogy miért, azt csak akkor tudta meg, amikor a 48. alkalommal hívta fel az illetékes munkaügyi központot, és végre felvette valaki a telefont. 
minden dokumentumot hiánytalanul beküldött, szintén hónapokig várt a támogatásra – hogy miért, azt csak akkor tudta meg, amikor a 48. alkalommal hívta fel az illetékes munkaügyi központot, és végre felvette valaki a telefont.

A lassú ügymenetről a 24.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget is, ami így válaszolt: „A járvány magyarországi megjelenésekor jelentősen megnőtt az álláskeresők száma, amely jelentős többlet terhet eredményezett a kormányhivatalok munkatársai számára is. (…) az álláskeresők nyilvántartásba vétele és az álláskeresési ellátás megállapítása az irányadó jogszabályban foglalt 60 napos ügyintézési idő szerint tartható.” Csakhogy két fizetés nélküli hónap rengeteg idő, ha valakinek nincsenek megtakarításai – és Domokos László ÁSZ-elnök szerint a lakosság 63 százalékának egy fillér félretett pénze nincs, hogy a váratlan helyzeteket is átvészelhessék. Az állásukat elvesztők közül ráadásul sokan albérletben laknak, így ők könnyen az utcára kerülhettek a válság időszakában. 
Szerző