Míg Angliában újraindul, addig Leicesterben leáll az élet

Publikálás dátuma
2020.06.30. 16:18

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Utoljára 2016 májusában fordult elő, hogy a világ vagy legalábbis a szigetország szeme Leicesterre szegeződött, amikor a helyi fociklub történelme során először nyerte el az Premier League bajnoki címét, "kis" csapatként maga mögé utasítva a manchesteri és londoni óriásokat, mindezzel megragadva a drukkerek fantáziáját. A kelet-közép-angliai város most ismét a brit lapok címoldalára került. Kétes dicsőségként az Egyesült Királyságban elsőként tért vissza az elszigetelés állapotába, egészen pontosan Anglia többi részével ellentétben nem várhatja örömmel a július 4-i újranyitást, a "függetlenség napját". A kormány friss rendelkezése értelmében már kedden zárva maradtak az "nem elkerülhetetlenül fontos cikkeket" árusító üzletek, a legtöbb iskolát csütörtöktől ismét lelakatolják és máris felfüggeszthetik március 23-a óta várt felkészülésüket a remélt "szuperszombati" nyitásra a kocsmák, éttermek, mozik és fodrászszalonok. Kedd reggeli Sky News, majd BBC Breakfast interjújában Matt Hancock egészségügyi miniszter azzal indokolta a drasztikus döntést, hogy múlt héten a 355 ezer lélekszámú multikulturális városban fordult elő az angliai pozitív teszttel igazolt Covid-19 fertőzések 11,8 százaléka, ami az országos átlag ötszörösével ér fel. Az egészségügyi tárcavezető kérte minden, nem létfontosságú leicesteri ki- és beutazás elkerülését, abban a reményben, hogy "minél többen tartják be a szabályokat, annál gyorsabban lehet megfékezni a vírus terjedését és visszaadni a város normális életét". Az üdítően mindig Damien Hirst II. Erzsébet portréjával a háttérben nyilatkozó Hancock bejelentette, hogy - nyilván további helyi szintű lezárásokra készülve, - rövidesen törvénymódosítással támasztják alá a népszerűtlen lépést. A frappáns hasonlatokra mindig hajlamos Boris Johnson a hazánkban "Vakond hajsza" néven ismert ügyességi játékra utalva "whack-a-mole"-stratégiának nevezte a vírus helyi kiújulásának visszaszorítását. A kormány célja, hogy a koronavírus tombolása által padlóra küldött gazdaság megélénkítése érdekében, ahol csak lehet, nyissa meg az országot és ameddig csak biztonságos, tegye azt szabaddá, de egy visszaesésre azonnal tudjon reagálni. 
Matt Hancock egészségügyi miniszter
Fotó: PIPPA FOWLES / AFP
Akit a kormány szemmel láthatólag elfelejtett értesíteni a tervezett intézkedésről, az a mindenütt, ahol szót kapott, nagyon sértetten nyilatkozó leicesteri polgármester, a munkáspárti Sir Peter Soulsby. A The Times napilap újságírójának azt állította, hogy "fogalma nem volt" az üzletek bezárásáról és a vendéglátóipari létesítmények megnyitásának késleltetéséről. A városvezető azzal fenyegetett, hogy az emberek "egyszerűen a szomszédos városokba fognak utazni, hogy levágassák a hajukat és megigyanak egy pohár sört". Sir Peter azt állította, a kormány kedd reggelig nem világosította fel a karantén földrajzi határai felől, így félt a szabályok betartásának ellenőrzésétől, de ígéretet kapott a feltételek pontosítására. A polgármester "nagyon-nagyon szkeptikus", főleg azért, mert a "saját és a kormány számai köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ha meg lenne győződve a számok helyessége felől, ő lenne az első, aki behúzná a vészféket". Az adatok túl lassan csordogálnak a tesztelő központok, az egészségügyi hatóságok, az önkormányzatok és a kormány között. Ahhoz nem kétség sem fér, hogy Leicester etnikai sokszínűségének, a többnemzedékes háztartásoknak nagy szerepük van a vírusfertőzés kiugrásában. A The Times külön kiemeli, hogy nagyon sok leicesteri otthonban osztoznak szűk helyen kelet-európai dolgozók. Ami most Leicesterben történik, minden közép- és észak-angliai város számára figyelmeztetés lehet. A Covid-19-cel járó kockázatok még messze nem szűntek meg. Félő, hogy az elszigetelés könnyítésével, vagy semmibevételével ugyanebbe a csapdába szaladnak bele.

Amerika sürgősen visszazár

Publikálás dátuma
2020.06.30. 15:05
New York kormányzójának sajtótájékoztatója az újabb szigorításról
Fotó: William Volcov / AFP
Megbosszulja magát az erőltetett nyitás, már a republikánusok is a maszkviselést tanácsolják. Egyedül Trump hősködik - kivéve, ha Putyinnal tárgyal.
Az East Lansingben lévő Harper’s söröző vendégei közül egy hét alatt 95-en kapták el a koronavírus fertőzést, további 12-en pedig tőlük. A Michigani Állami Egyetemmel szomszédos vendéglátóhelyet főleg diákok látogatják, valamennyi fertőzött 15 és 28 év közötti. A példa jól mutatja az erőltetett, idő előtti nyitás kockázatait, s megmagyarázza, hogy miért „zár vissza” egyre több állam és város. Arizona például 30 napra visszavonta a bárok és edzőtermek nyitvatartási engedélyét és Florida, Texas, továbbá több más állam is visszatáncolt a bárok megnyitásától.  A floridai Jacksonville kötelezően előírta a maszkviselést, jóllehet Donald Trump direkt azért vitte ide a Republikánus Párt augusztus végi elnökjelölő konvencióját, hogy a résztvevőknek ne kelljen betartaniuk a járványügyi rendszabályokat. Arizona nagyvárosaiban a kórházak már 90 százalékos terheléssel működnek, az egész országban a legnépesebb Los Angeles megye egészségügyi kapacitásai ilyen trend mellett legfeljebb 3-4 hétig bírják. A fertőző betegségekkel foglalkozó szövetségi hatóság, a CDC igazgatóhelyettese rendkívül aggasztónak nevezte, hogy újra növekedésnek indult a fertőzések száma. Anne Schuchat szerint nagyon nehéz lesz megfékezni a járványt, amelynek esetleges nyári csillapodását vágy vezérelte feltételezésnek minősítette. A nyitást elsősorban a Fehér Ház erőltette, mert a kampánystratégák szerint a gazdaság talpra állása kulcsfontosságú lenne Trump újraválasztásához. A republikánus vezetésű államok egymással versenyezve próbáltak visszatérni a járvány előtti élethez, s egy ideig még a maszkviselés is politikai állásfoglalás kérdése volt. Ennek most vége, már egy sor konzervatív politikus, például Mike Pence alelnök és a szenátusi többség vezetője, Mitch McConnell is kiállt a maszkviselés mellett – egyedül Trump tart ki, szerinte az ajánlás nem kötelező. Az Egyesült Államokban eddig 2.64 millió igazolt Covid 19 fertőzést és 128 ezer halálesetet regisztráltak, s a számok még a november 3-i elnökválasztás előtt megduplázódhatnak. Az elnök gondjait növeli, hogy egyre több forrás támasztja alá az orosz katonai titkosszolgálat afganisztáni mesterkedéséről szóló híreket. A GRU által a NATO-katonák megöléséért felajánlott vérdíjnak köze lehetett egy februári, három amerikai tengerészgyalogos életét követelő pokolgépes merénylethez. Donald Trump napi hírszerzési összefoglalójában állítólag már másnap benne volt az orosz szálra utaló értesülés, ám a Fehér Ház szerint „az elnök nem kapott személyes tájékoztatást”. Igaz, Trump a hírek szerint nem olvassa el a kezébe adott jelentéseket, helyettük a rövid, a pozitívumokra koncentráló szóbeli tájékoztatást részesíti előnyben. Ugyancsak a Fehér Házból kiszivárgó hírekre alapozva írja a CNN honlapja, hogy Trump korábbi külpolitikai és nemzetbiztonsági tanácsadói, köztük H. R. McMaster és John Boltn nemzetbiztonsági tanácsadók, James Mattis védelmi miniszter, Rex Tillerson külügyminiszter és John Kelly stábfőnök elképedve tapasztalták, milyen felkészületlen az elnök a külföldi állam- és kormányfőkkel folytatott telefonbeszélgetésein. Putyin orosz elnökkel szolgai alázattal beszélt és arról győzködte, hogy milyen kiváló üzletember, Erdogan török államfő pedig egy időben hetente kétszer is hívta. Mint a Nixont megbuktató Watergate-botrány egyik hőse, Carl Berstein oknyomozó újságíró fogalmazott, Trump „szinte szadisztikus” hangot használt az USA legszorosabb szövetségeseit irányító nőkkel. Theresa May brit kormányfőt gyengének és gyávának nevezte, Angela Merkel német kancellárral szemben pedig a „buta” (stupid) szó használatát is megengedte magának.       

Louisiana vesztett, de a nők se nyertek

Az amerikai legfelső bíróság 5:4 arányban elutasította, hogy Louisianában csak olyan orvosok végezhessenek terhességmegszakítást, akiknek betegfelvételi joguk van egy közeli kórházban. Az államban egyetlen ilyen nőgyógyász van, tehát a törvénnyel gyakorlatilag megszűnt volna az abortusz lehetősége. A perdöntő szavazatot John Roberts adta le, ám a testület konzervatív elnöke jogi érvelésével nyitva hagyta az abortusz általános tilalmának lehetőségét. A legfelső bíróság mind a hat férfi tagja szükségesnek tartotta különvéleményben magyarázni a voksát, a három nő közül egyik sem. A felmérések szerint az amerikaiak több mint háromnegyede támogatja a nők jogát a szabályozott keretek közötti terhességmegszakításra.  

Brutálisan drága lesz a koronavírus elleni gyógyszer

Publikálás dátuma
2020.06.30. 12:01

Fotó: ULRICH PERREY / AFP
Beárazták és megállapodtak, szeptemberig csak az Egyesült Államokban forgalmazzák a remdesivirt.
Adagonként 390 dollárért árulja a koronavírus elleni, remdesivir nevű gyógyszert a kifejlesztő amerikai cég, a Gilead Sciences. A nagyjából 120 ezer forintos díj bevezető ár, később, amikor már nemcsak a kormányok, hanem a biztosítók is megvehetik, 520 dollár lesz egy fiola ára. Egy ötnapos kezeléshez ebből hatra van szükség, így 3120 dolláros, közel egymillió forintos ár soknak tűnhet, de az ellátórendszernek megtakarítást jelent, ha a betegek minél hamarabb, gyógyultan távoznak a kórházból – írta a The Washington Post alapján a 24.hu.
Néhány szakértő szerint a terápia reális ára 4500 dollár környékén lenne, míg mások azt mondják, hogy látva, mit jelent a globális járvány, az lenne észszerű, ha napi 1 dollár lenne a kezelés ára – írta szintén a The Washington Post cikke nyomán az Index. A gyógyszerek fair árazásával foglalkozó civil szervezet, az Institute for Clinical and Economical Review szerint az ár tisztességes, bár kezelésenként 1600 dolláros árfolyamon is megtérülne a fejlesztő cég befektetése – írta a The New York Times alapján a 444.hu.
Az amerikai kormány abban állapodott meg a gyógyszeripari céggel, hogy szeptemberig csak az Egyesült Államokban forgalmazzák a szert, addig a szövetségi és állami kormányok rendelkeznek arról, hova küldjenek szállítmányokat, utána már nem lesz beleszólásuk, hogy a Gilead kinek adja el a gyógyszert.
A remdesivirt tíz éve fejlesztették ki az ebola lehetséges ellenszereként, a koronavírus idején kiderült, enyhíti a tüneteket és gyorsítja a felépülést. Áprilisban azt mondták, hatástalan a gyógyszer, májusban viszont már megengedték, hogy a súlyos betegek intravénásan kapják. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyeztetési hivatal (FDA) szerint csak indokolt esetben és nem is mindenkinél alkalmazható a szer. A The New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat egy nemrég közzétett tanulmánya szerint a remdesivir alkalmazása hozzávetőleg 70 százalékban hatékony, de komoly mellékhatásai lehetnek például a vesére nézve.
Az Európai Gyógyszerügynökség a napokban tett javaslatot a gyógyszer forgalmazására, de arról egyelőre nincsenek információk, az EU-ban mennyibe kerülne a gyógyszer, és hogy Magyarországon is használni fogják-e.

Már embereken tesztelnek egy oltóanyagot Japánban

Megkezdődött az oszakai egyetemi kórházban egy koronavírus elleni oltóanyag klinikai tesztelése embereken - közölte kedden az NHK japán közszolgálati televízió. A vakcinát az AnGes gyógyszeripari vállalat fejlesztette ki, és ez az első oltóanyag, amellyel embereken kísérleteznek Japánban. A tesztelés első szakaszában a kórház 20-30 önkéntes orvosa vesz részt. Egyesek közülük nagy adag oltóanyagot kapnak, hogy meg tudják határozni a szer majdani pontos adagját. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vakcina hatékony, és nincsenek mellékhatásai, akkor ősszel a kórház mintegy négyszáz páciensén kezdődik meg a tesztelés. A nukleinsav-alapú vakcinát már sikeresen teszteltek patkányokon, a vállalat május végén közölte, hogy antitestek képződtek a rágcsálók szervezetében. Jelenleg a világon legalább tíz, koronavírus elleni vakcinával folynak kísérletek. Korábban Abe Sindzó japán miniszterelnök javaslatot tett egy nemzetközi szervezet létrehozására, amely kifejezetten az oltóanyagok szabadalmaztatásával és forgalmazásával foglalkozna, azzal a legfőbb céllal, hogy a vakcina eljusson a fejlődő országokba is.  

Szerző