Lassan felengedi a sorompót az EU

Publikálás dátuma
2020.06.30. 17:53
Illusztráció
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Július első napján, azaz szerdán megkezdődhet az Unió külső határainak fokozatos megnyitása. A lista összeállításakor a huszonhetek elsősorban az adott országra jellemző járványhelyzetet és a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket mérlegelték bizonyos gazdasági és társadalmi megfontolások mellett.
Egyelőre 14 ország, illetve feltételesen Kína állampolgárai előtt nyílik meg az út a közösség területére - így döntött a kormányok képviselőiből álló EU Tanács a vártnál is hosszabb és keservesebb viták után. Egyelőre érvényben marad a beutazási tilalom nagyjából 150 állam, köztük az Egyesült Államok és Oroszország polgáraival szemben. A tagállamoknak nem kötelező végrehajtaniuk a tanácsi ajánlásokat, mivel a határőrizet nem tartozik a közösség hatáskörébe. Ugyanakkor nem javallott a partnerekkel történő egyeztetés nélkül fölengedniük a sorompót a kedvezményezettek listáján nem szereplő országok lakói előtt. A beutazási tilalom alól felmentett államok: Algéria, Ausztrália, Dél-Korea, Grúzia, Kanada, Japán, Marokkó, Montenegró, Ruanda, Szerbia, Thaiföld, Tunézia, Új Zéland és Uruguay. A kínaiak csak akkor nyerhetnek bebocsátást az EU területére, ha a pekingi kormány is úgy dönt, hogy beengedi az országba az uniós állampolgárokat. A négy európai miniállam — Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán — lakói  illetve a brit állampolgárok ugyanolyan utazási szabadságot élvezhetnek, mint az EU polgárai. A lista összeállításakor a huszonhetek elsősorban az adott országra jellemző járványhelyzetet és a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket mérlegelték bizonyos gazdasági és társadalmi megfontolások mellett. A feltételek között szerepel, hogy a beutazási szigorítások alól felmentést kapó államokban a 100 ezer lakosra jutó fertőzések száma nem haladhatja meg az EU átlagát az adatszolgáltatást megelőző 14 napban. Ugyanebben az időszakban a friss megbetegedéseknek stabil vagy csökkenő szintet kell mutatniuk. Számít az is, hogy az adott országban hogyan tesztelik a lakosságot, milyen a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése, megfelelő-e az orvosi és a kórházi kezelés minősége és melyek a pandémia elterjedésének megfékezését szolgáló intézkedések. Nagy súllyal esik a latba, hogy a hatóságok megbízható információkat továbbítanak-e a járványügyi helyzetről. Az EU-s kormányok keményen lobbiztak egyes harmadik országok állampolgárainak beengedése ellen, illetve mellett. A turistaparadicsomnak számító tagállamok a lista kibővítését szorgalmazták, míg Magyarország például a nyugat-balkáni államok listára kerülése mellett kardoskodott. Az EU Tanács kéthetente felülvizsgálja a jegyzéket, és dönt a kibővítéséről vagy éppenséggel a szűkítéséról. 
Frissítve: 2020.06.30. 18:18

Netanjahu álmát koalíciós partnere fúrta meg

Publikálás dátuma
2020.06.30. 17:43

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Sem elutasítani, sem végrehajtani nem meri Beni Gánc volt vezérkari főnök Donald Trump és Benjamin Netanjahu álmát, az izraeli szuverenitás kiterjesztését a Jordán völgyére.
A rotációs miniszterelnök, aki jelenleg Benjanim Netanjahu hivatalban lévő kormányfő helyettese és egyben védelmi minisztere, beiktatása óta ellentmondásosan viszonyul a Ciszjordániában létrejött izraeli telepek és más stratégiai júdeai és szamáriai területek annektálásához. Hosszas huzakodás után hétfőn Gánc egyértelműen közölte a Trump tervben kitűzött annektálási dátum, a július 1 „nem szent”, az izraeli nemzeti válságkormánynak elsősorban az újjáéledt koronavírus járvány és az annak köszönhetően megnövekedett munkanélküliség kezelésére kell összpontosítania. Ezzel gyakorlatilag lefújta az annektálás elindítását július elsején, hiszen a koalíciós megállapodás szerint a terv végrehajtását először szavazásra kell bocsátani, Netanjahunak pedig Gáncék nélkül nincs meg a kellő többsége. Izraeli médiaértesülések és elemzések szerint a terv kormányon belüli legnagyobb ellenzője Gabi Askenázi külügyminiszter, a Kék-Fehér politikusa, aki kinevezése pillanatától hangsúlyozta, a Trump terv egyoldalú végrehajtása veszélyezteti Izrael jó viszonyát két legfontosabb térségbeli szövetségesével, Jordániával és Egyiptommal. A külügyminiszter, aki épp Gánc elődje volt a vezérkari főnöki tisztségben, egyértelművé tette, nem kíván egyoldalú lépést végrehajtani, el szeretné kerülni a kilátásba helyezett nemzetközi szankciókat (az ENSZ és az Európai Unió is ellenzi az annektálást), Izrael biztonságának, a térség stabilitásának szavatolása érdekében nem mond le az Egyiptommal és Jordániával kialakult együttműködésről. Gánc a Palesztin Hatósággal való egyeztetés fontosságát is hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a teljes palesztin vezetés első perctől elutasította a tervet, tárgyalni sem volt hajlandó róla, sőt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonhívását sem fogadták a kérdésben. De úgy tűnik, az Egyesült Államok anyagi támogatása van annyira fontos a Palesztin Hatóság számára, hogy egy nappal a kilátásba helyezett annektálási folyamat egyoldalú megindítása előtt, június 30-án meglepetésszerűen közölte Ramallah, kész tárgyalni az izraeli kormánnyal, hajlandó „apróbb határváltoztatásokra” is, de csakis abban az esetben, ha annak alapját az 1964. június 4-én érvényben lévő határok képezik.  Netanjahu esélye a gyors végrehajtása tulajdonképpen a nullára csökkent. Nem csak koalíciós társa vonakodása, hanem amiatt is, hogy már az amerikai álláspont sem egyértelmű. Bár a novemberi elnökválasztásra készülő Trumpnak kezdetben fontos volt a terv végrehajtása, a koronavírus és a Black Lives Matter mozgalom háttérbe szorították annak kampánybeli jelentőségét. Washington már a palesztin féllel való tárgyaláshoz köti a végrehajtást, így kevés esélye van Netanjahunak, hogy egyoldalú lépésére akár a Trump kormányzat rábólintson. Mindemellett az amerikai biztonsági és hírszerzési döntéshozók is, akárcsak az izraeliek fenntartásokkal viszonyulnak az annektáláshoz, attól tartanak, hogy az újabb erőszakhullámot indítana el a Közel-Keleten.
A The Jerusalem Post amerikai forrásokra hivatkozva kedden arról írt, július 1-én vagyis szerdán Netanjahu nem terjeszti elő szavazásra az annektálást, csupán egy bejelentést fog tenni a knesszetben a kérdés kapcsán.
Szerző

Lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány Szlovéniában egy kormánytag korrupciós ügye miatt

Publikálás dátuma
2020.06.30. 16:45
Ales Hojs belügyminiszter egy korábbi képen
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Járvány elleni védőeszközök beszerzése miatt nyomoz az ügyészség, a kormány politikai indíttatásról, ellenzéki árnyékhatalomról beszél.
Lemondott kedden Ales Hojs belügyminiszter és Anton Travner országos rendőrfőkapitány Szlovéniában a Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter ellen indított ügyészségi nyomozás és házkutatás miatt – jelentette a Dnevnik című szlovén napilap. A központi nyomozó főügyészség (NPU) két hónappal ezelőtt kezdett nyomozni a koronavírus-járvány idején beszerzett védőfelszerelések ügyében. A Mladina című hetilap pedig a múlt héten tett büntetőjogi feljelentést Pocivalsek ellen.    A baloldali ellenzéki pártok már márciusban kormányzati korrupciót gyanítottak a járványügyi beszerzések körül, de a gazdasági miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványukat nem szavazta meg a parlament. Erre utalhatott a lemondott Hojs, amikor politikai indíttatásúnak nevezte az ügyészségi nyomozást. Azt is sérelmezte, hogy az ügyészség nem értesítette őt, amikor több helyszínen is házkutatást tartottak, így a gazdasági miniszternél is. A belügy irányítója szerint kollégájának ráadásul a személyi szabadságát is korlátozták annak ellenére, hogy ő védett személy.
„Nehéz meggyőzni arról, hogy nem egyfajta politikai rendőrség áll az események mögött, pedig a rendőrség nem árnyékhatalom, hanem a nép szolgálatában kell állnia”

– vélekedett Ales Hojs.

Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter ellen ügyészségi nyomozás indult
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
A lemondott kormánypárti politikus elismerte, hogy nem avatkozhat bele a rendőrség és az ügyészség munkájába, de szerinte „ számos büntetőügyet fektetnek a bíróságon és az ügyészségen”. Az ügyészségi szerint a gazdasági miniszter politikai befolyásával élve előnyben részesített egyes cégeket a lélegeztetőgépek és szájmaszkok beszerzésénél, és 8 millió euróval károsította meg a költségvetést. A hatályos törvények szerint 8 év letöltendő börtönbüntetést is kaphat. Zdravko Pocivalsek korábban többször is visszautasította a vádakat, és azt hangoztatta, hogy a szerződések megkötéséről több minisztérium közösen hozott döntést, hogy az „arcvonalban harcolók” a lehető leghamarabb hozzájussanak a szükséges eszközökhöz.
Szerző