Benyújtották Paks 2 engedélykérelmét

Publikálás dátuma
2020.06.30. 20:45
SÜLI János
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Megérkeztek az új atomerőművi blokkok létesítését megalapozó dokumentumok az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A zöldszervezetek szerint a megújulókat kellene jobban támogatni.
A hét éve alapított, állami tulajdonban lévő Paks II. Atomerőmű Zrt. csütörtökön benyújtotta a két új atomblokk létesítési engedély-kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) - jelentette be Süli János tárca nélküli miniszter Pakson, a térség polgármestereinek tartott fórumon. A hivatal közlése szerint következő 12 hónapban – amely három hónappal megrosszabbítható –, a mintegy háromszázezer oldalas anyag alapján dől el, hogy az Magyarországon, illetve az EU területén megépíthető-e a VVER-1200 típusú atomreaktor, amelyből eddig három üzemel Oroszországban. Az elmúlt években az orosz Roszatom megfeszített munkát folytatott annak érdekében, hogy minél hamarabb elkészüljenek az uniós előírásoknak és szabványoknak is megfelelő tervek, ugyanis amikor leszerződtek két magyar és egy finn reaktor megépítésre, ilyenekkel még nem rendelkeztek. Finnországban jelenleg folyik egy VVER-1200-as blokk engedélyeztetése, igaz meglehetősen lassan, jóváhagyás még nincs, a tervek szerint 2021-re lehet. A magyar engedélyezési eljárásba az OAH bevonja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) is, azért, hogy a NAÜ koordinálásában egy nemzetközi szakértőcsoport is értékelje a létesítésiengedély-kérelem alapját képező "előzetes biztonsági jelentést". A szakértői csoport azt vizsgálja, hogy a Paksra tervezett új blokkok megfelelnek-e a NAÜ biztonsági szabványainak, és az észrevételeiről jelentést készít, amelyet az OAH az engedélyezési eljárás során figyelembe vesz – olvasható az OAH közleményében. A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy egy idei jogszabály- módosítás lehetővé tette, hogy a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően legkorábban három hónappal később lehet benyújtani építési engedélykérelmeket bizonyos terület-előkészítő munkálatokra (pl. talajszilárdítás, talajkiemelés), valamint a hosszú gyártási idejű berendezések (mint a reaktortartály) gyártására. Vagyis a ma beadott kérelem elbírálása előtt megérkezhetnek az első építési engedélyek is. Információk szerint ezt az orosz fél kezdeményezte, ugyanis legalább a földmunkákat minél hamarabb szeretnék megkezdeni, részint, hogy a projekt minél nehezebben legyen leállítható, másrészt, hogy abból minél hamarabb pénzt lássanak. Az Európai Bizottság áprilisban hozzájárult ahhoz, hogy a földmunkákat már a főépület engedélyének megérkezése előtt, 2021 elején elkezdjék. Az OAH közleménye hangsúlyozta, hogy ezen engedélyek birtokában is csak saját kockázatára végezhet az engedélyes – vagyis a Paks II. Atomerőmű Zrt. - munkát, mivel szükség esetén akár módosíthatók vagy visszavonhatók a már kiadott engedélyek. A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények építési engedélyezési eljárása is megindulhat a három hónapos határidőt követően, azonban a jóváhagyást az OAH a létesítési engedély kiadása előtt nem adhatja ki. A végleges engedélyek nélkül azért kockázatos a földmunkák elvégzése, mert ha később módosítani kell a terveken és ha az újabb földmunkákkal jár, akkor az már befolyásolhatja talaj, végső soron az az erőmű állékonyságát, stabilitását, de minimum a költségeket növeli. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négy reaktorának leállásával jelentős belföldi erőműhiány alakulna ki, ám nem lehet tudni, hogy az ország az uniós megújuló energiaprojektek révén nem juthat-e olcsóbban, biztonságos módon energiaforráshoz - vetik fel a zöldszervezetek és az ellenzéki pártok is. A Greenpeace Magyarország azt várja a kormánytól, hogy a klíma- és ökológiai válság kellős közepén ne egy drága, évtizedeken át épülő, és veszélyes technológiát alkalmazó atomerőmű megépítését támogassa, hanem tegye lehetővé a biztonságos és tiszta megújulók gyors, széles körű terjedését – ahogy azt a legtöbb uniós ország teszi. Abszurd, hogy a magyar kormány továbbra is rengeteg közpénzt tervez önteni a végeláthatatlan Paks 2 projektbe, hogy valamikor a jövőben üzemelhessen egy drágán termelő, a biztonságunkat folyamatosan fenyegető, radioaktív és nukleáris hulladékokat előállító atomerőmű – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. Eközben pedig a kormány gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építését, ami a nemzetközi trendekkel és a magyar lakosság érdekeivel is szembemegy. A klímaválságban a magyar kormánynak az olcsón termelő, gyorsan üzembe helyezhető megújulók elterjedését kell minden erejével segítenie. A jövőnkről, a biztonságunkról van szó – mondta Perger. A Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy az évezred kezdete óta óriási ütemben fejlődött az EU-ban a szél- és napenergia, míg a nukleáris energia látványosan visszaszorult. A fejlődés eredményeképpen ma már megújuló energiából állítják elő a legtöbb villamos energiát az Unióban, 34,6 százalékot. Mindeközben Magyarországon 2006-ban adtak ki utoljára engedélyt szélerőmű építésére, az utolsót 2010-ben helyezték üzembe. 2016-ban pedig – indoklás nélkül – olyan szabályozás született, amelynek értelmében ma Magyarországon lehetetlen szélerőművet engedélyeztetni. A napenergia lakossági felhasználását továbbra is akadályozza, hogy magas adók és járulékok terhelik, ezért a Greenpeace ezen szabályok megváltoztatást várja a kormánytól, nem pedig Paks 2 építését.

Több éves késés

A jelenleg működő négy 500 megawatt teljesítményű paksi atomblokk ötven év folyamatos üzemelés után 2032-2037 között áll le. Az eredeti tervekben még a két új blokk 2023-as indulásával számoltak, de jó esetben ekkor még javában folyik majd az erőmű építése, így az első 1200 megawatt teljesítményű blokk üzembe helyezése 2030 után várható leghamarabb. Az orosz fél a két reaktor kulcsrakész építést 12 milliárd euróért (mai árakon 4200-4300 milliárd forintért) vállalta, ehhez jönnek még pluszban a hazai áramrendszert érintő egyéb fejlesztési költségek. Az orosz fél verseny nélkül az Orbán-kormány döntése nyomán kapta meg a megrendelést, a hivatalos érv szerint azért mert a most működő négy VVER-440-es blokkal nagyon jók az üzemeltetési tapasztalatok Pakson.     

Nyereséges volt az MVM

Az MVM Csoport - amelynek a Paksi Atomerőmű is tagja -, 1810 milliárd forintot meghaladó árbevételt, és több mint 54 milliárd forint adózott eredményt ért el 2019-ben, ami 32,7 milliárd forinttal magasabb a 2018. évi tényértéknél – közölte a cég a tavalyi eredményeit. Az árbevétel 2018-hoz képest 92 milliárd forinttal növekedett. Ezen számok alapján a MVM-csoport az ország harmadik legnagyobb cégcsoportja összesen 12 ezer munkaválóval. A cégbírósághoz benyújtott iratokból kiderül, hogy Bártfai-Mager Andrea vagyongazdálkodásért felelős miniszter alapítói határozatban jóváhagyta a mérleget, de a 92 milliárdos osztalék sorsáról nem rendelkezett. 

Szerző
Frissítve: 2020.06.30. 21:20

Savanyú eredményekkel zárult a csemegeuborkák tesztje

Publikálás dátuma
2020.06.30. 14:33
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
21 terméknél indítottak hatósági eljárást, élelmiszerbiztonsági szempontból azonban minden rendben találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei.
32 csemegeuborkát tesztelt a Nébih Szupermenta programja, amelynek eredményei a hivatal keddi közleménye szerint savanyúak, ugyanis 21 termék esetében kellett hatósági eljárást indítani. Megnyugtató azonban, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból minden rendben volt a termékekkel, egy termék esetében sem mutattak ki határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot, sőt a mustármag allergénvizsgálat során is mindent rendben találtak a szakemberek.  
A vizsgálatok során ugyanakkor kiderült, hogy két termék töltőtömege kevesebb a csomagoláson feltüntetettnél, egy termék a termékkategóriában nem megengedett édesítőszerrel, egy másik pedig a jelölése szerint tartósítószerrel készült, amivel az a gond, hogy a csemegeuborkák előállításánál egyáltalán nem lehet tartósítószert használni. Egy termék a feltüntetett 6-9 centiméteres méretet meghaladó uborkákat is tartalmazott. 
A 11 csemegeuborkánál a savanyúságokhoz nem használható d-kámfort is tartalmazó aromaanyagot használtak fel, amelyet ugyanaz a gyártó szállított a feldolgozókhoz. A megtévesztő és hiányos termékspecifikációt készítő aromagyártó céggel szemben hatósági eljárást indítottak a szakemberek és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki.
A tájékoztatás szerint összesen csaknem 900 ezer forint bírságot szabtak ki, az érintett élelmiszer-vállalkozóknak ennek megfizetésén túl a hibák kijavítására vonatkozó, határidőket is tartalmazó intézkedési tervet kellett benyújtaniuk. A kisebb jelölési hibák miatt az érintettek figyelmeztetést kaptak. A csemegeuborkák tesztjéről további részletek ide kattintva találhatók. 
Szerző
Témák
NÉBIH uborka

Koronahatás: 68 ezer forinttal csökkent a cipőbolti eladók fizetése

Publikálás dátuma
2020.06.30. 14:10

Fotó: MATTHIAS BEIN / AFP
Több mint 400 ezer forint volt áprilisban, a koronavírus miatti korlátozások kellős közepén a bruttó magyar átlagfizetés – állítja a KSH. Persze a kisebb cégek alulfizetett dolgozóit továbbra sem veszik figyelembe.
 A KSH friss adatsora szerint áprilisban - amikor már javában életbeléptek a koronavírus miatti korlátozások és munkaidőcsökkentések – átlagosan bruttó 400 200, nettó 266 100 forintot kerestek a dolgozók. Vagyis mindössze 200 forinttal kevesebbet, mint márciusban. Éves alapon is még keresetnövekedés látszik, igaz, az előző hónapokhoz képest – amikor még 9-9,2 százalékkal emelkedtek a bérek - áprilisra 7,8 százalékra lassult az ütem. A keresetnövekedés hátterében a még év elején megkötött béremelési megállapodások állnak, de a lassulás üteme mutatja, hogy a koronavírus nem hagyta érintetlenül a fizetéseket sem.  Az év első négy hónapjára így összességében 388 ezer forintos bruttó, és 258 ezer forintos nettó átlagkereset jött ki, ami 8,7 százalékos fizetésnövekedést jelent tavalyhoz képest. A fogyasztói árak 3,9 százalékos emelkedése mellett ez 4,6 százalékos reálkeresetnövekedés. Ezek azonban csak átlagok, amit „békeidőben” is rengeteg kritika ér, hiszen igen távol áll a dolgozók tapasztalatától. Egyrészt azért, mert egy magasabb bér jelentősen felhúzza az átlagot, miközben a többség valójában nem keres annyit. Másrészt pedig csak az öt fősnél nagyobb munkahelyeken dolgozókról közöl adatot továbbra is a KSH, holott – miután már tavaly év eleje óta az adóhivatalnál elérhető bevallásokból számítják az átlagkereseteket – rendelkezésére áll az ennél kisebb cégek béradata is. A kis cégeknél jellemzően alacsonyabb bérért foglalkoztatják a dolgozókat, így ha ezeket is beszámítanák, szakértők szerint legalább harmadával alacsonyabb átlagkereset jönne ki. Egy átlagkereseti adat azért sem mond most valójában semmit a valós bérviszonyokról, mert a járványhelyzet és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések eltérően hatottak az egyes szektorokra és cégekre, így az ott kapott fizetésekre is. A válságot éppen a statisztikában kevéssé szereplő kis és középvállalkozások (kkv) szenvedték meg: a Budapesti Gazdasági Egyetem felmérése szerint például minden tizedik kkv csökkentette emiatt a fizetéseket. Meglehetősen ellentétes folyamatok zajlottak ugyanakkor például a kereskedelemben, amelynek egy része igencsak megsínylette a vírust, másik része viszont szárnyalt. Emiatt, míg például az élelmiszerboltokban több, mint 12 ezer, a webáruházakban több mint 16 ezer forinttal nőttek a keresetek február és április között, addig egy cipőbolti eladó bruttója 68 ezer, egy ruhaboltban dolgozóé  35 ezer forinttal csökkent. A kijárási korlátozások miatt ugyanis nem lehetett ruhaboltba vagy cipőboltba menni vásárolni, az élelmiszerkészleteket viszont ész nélkül töltötték fel az emberek, és a webáruházak is alig győzték teljesíteni a megrendeléseket. Ennek megfelelően eltérően alakultak a bevételek, és az ott dolgozók fizetései is. Az élelmiszerláncok jutalmakkal, túlórákkal, máshonnan átvett munkaerővel próbálták március közepétől állni a rohamokat, a nagyobbak így még több bért is tudtak fizetni a több munkáért. Az iparcikkes boltok viszont minden fillért a túlélés reményében forgattak, ameddig el nem fogyott. Sokuknak idő előtt el is fogyott – összegezte a kialakult helyzetet a Blokkk.com szakportál. Egy élelmiszerbolti eladó keresete azonban még így is nagyon messze áll a nemzetgazdasági átlagfizetéstől: áprilisban bruttó 288 253 forint volt – az egyébként szintén a KSH által kiszámolt – átlagbérük.  

További lassulás jöhet

A bérnövekedés üteme – elsősorban a versenyszférában zajló folyamatok miatt - lassult az első negyedévben, de egyelőre úgy tűnik, a koronavírus munkaerőpiaci hatása mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban. Három szektorban viszont csökkentek éves összevetésben a keresetek: ezek a bányászat, energiaszektor és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. A versenyszférában a bérnövekedés üteme 7,7 százalékra lassult, míg a költségvetési szférában 9,6 százalékra gyorsult a keresetek emelkedése. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a jelenlegi adatok fényében úgy látja: az év eleji bérrendezések hatását a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli. Habár a gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. A következő hónapokban így tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató.      

Szerző
Frissítve: 2020.06.30. 14:57