A hét éve alapított, állami tulajdonban lévő Paks II. Atomerőmű Zrt. csütörtökön benyújtotta a két új atomblokk létesítési engedély-kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) - jelentette be Süli János tárca nélküli miniszter Pakson, a térség polgármestereinek tartott fórumon. A hivatal közlése szerint következő 12 hónapban – amely három hónappal megrosszabbítható –, a mintegy háromszázezer oldalas anyag alapján dől el, hogy az Magyarországon, illetve az EU területén megépíthető-e a VVER-1200 típusú atomreaktor, amelyből eddig három üzemel Oroszországban. Az elmúlt években az orosz Roszatom megfeszített munkát folytatott annak érdekében, hogy minél hamarabb elkészüljenek az uniós előírásoknak és szabványoknak is megfelelő tervek, ugyanis amikor leszerződtek két magyar és egy finn reaktor megépítésre, ilyenekkel még nem rendelkeztek. Finnországban jelenleg folyik egy VVER-1200-as blokk engedélyeztetése, igaz meglehetősen lassan, jóváhagyás még nincs, a tervek szerint 2021-re lehet.
A magyar engedélyezési eljárásba az OAH bevonja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) is, azért, hogy a NAÜ koordinálásában egy nemzetközi szakértőcsoport is értékelje a létesítésiengedély-kérelem alapját képező "előzetes biztonsági jelentést". A szakértői csoport azt vizsgálja, hogy a Paksra tervezett új blokkok megfelelnek-e a NAÜ biztonsági szabványainak, és az észrevételeiről jelentést készít, amelyet az OAH az engedélyezési eljárás során figyelembe vesz – olvasható az OAH közleményében.
A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy egy idei jogszabály- módosítás lehetővé tette, hogy a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően legkorábban három hónappal később lehet benyújtani építési engedélykérelmeket bizonyos terület-előkészítő munkálatokra (pl. talajszilárdítás, talajkiemelés), valamint a hosszú gyártási idejű berendezések (mint a reaktortartály) gyártására. Vagyis a ma beadott kérelem elbírálása előtt megérkezhetnek az első építési engedélyek is. Információk szerint ezt az orosz fél kezdeményezte, ugyanis legalább a földmunkákat minél hamarabb szeretnék megkezdeni, részint, hogy a projekt minél nehezebben legyen leállítható, másrészt, hogy abból minél hamarabb pénzt lássanak. Az Európai Bizottság áprilisban hozzájárult ahhoz, hogy a földmunkákat már a főépület engedélyének megérkezése előtt, 2021 elején elkezdjék.
Az OAH közleménye hangsúlyozta, hogy ezen engedélyek birtokában is csak saját kockázatára végezhet az engedélyes – vagyis a Paks II. Atomerőmű Zrt. - munkát, mivel szükség esetén akár módosíthatók vagy visszavonhatók a már kiadott engedélyek. A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények építési engedélyezési eljárása is megindulhat a három hónapos határidőt követően, azonban a jóváhagyást az OAH a létesítési engedély kiadása előtt nem adhatja ki. A végleges engedélyek nélkül azért kockázatos a földmunkák elvégzése, mert ha később módosítani kell a terveken és ha az újabb földmunkákkal jár, akkor az már befolyásolhatja talaj, végső soron az az erőmű állékonyságát, stabilitását, de minimum a költségeket növeli.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négy reaktorának leállásával jelentős belföldi erőműhiány alakulna ki, ám nem lehet tudni, hogy az ország az uniós megújuló energiaprojektek révén nem juthat-e olcsóbban, biztonságos módon energiaforráshoz - vetik fel a zöldszervezetek és az ellenzéki pártok is. A Greenpeace Magyarország azt várja a kormánytól, hogy a klíma- és ökológiai válság kellős közepén ne egy drága, évtizedeken át épülő, és veszélyes technológiát alkalmazó atomerőmű megépítését támogassa, hanem tegye lehetővé a biztonságos és tiszta megújulók gyors, széles körű terjedését – ahogy azt a legtöbb uniós ország teszi. Abszurd, hogy a magyar kormány továbbra is rengeteg közpénzt tervez önteni a végeláthatatlan Paks 2 projektbe, hogy valamikor a jövőben üzemelhessen egy drágán termelő, a biztonságunkat folyamatosan fenyegető, radioaktív és nukleáris hulladékokat előállító atomerőmű – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. Eközben pedig a kormány gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek építését, ami a nemzetközi trendekkel és a magyar lakosság érdekeivel is szembemegy. A klímaválságban a magyar kormánynak az olcsón termelő, gyorsan üzembe helyezhető megújulók elterjedését kell minden erejével segítenie. A jövőnkről, a biztonságunkról van szó – mondta Perger.
A Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy az évezred kezdete óta óriási ütemben fejlődött az EU-ban a szél- és napenergia, míg a nukleáris energia látványosan visszaszorult. A fejlődés eredményeképpen ma már megújuló energiából állítják elő a legtöbb villamos energiát az Unióban, 34,6 százalékot. Mindeközben Magyarországon 2006-ban adtak ki utoljára engedélyt szélerőmű építésére, az utolsót 2010-ben helyezték üzembe. 2016-ban pedig – indoklás nélkül – olyan szabályozás született, amelynek értelmében ma Magyarországon lehetetlen szélerőművet engedélyeztetni. A napenergia lakossági felhasználását továbbra is akadályozza, hogy magas adók és járulékok terhelik, ezért a Greenpeace ezen szabályok megváltoztatást várja a kormánytól, nem pedig Paks 2 építését.
