Előfizetés

Csak Angela Merkel segíthet

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.01. 08:00

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Nincs meg az összhang az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök között. Ez azonban a számos kihívás előtt álló német soros elnökséget is hátráltathatja.
A történelemben gyakran fordult elő, hogy egy politikai vezető, legyen szó akár elnökről, vagy miniszterelnökről, hivatali ideje lejárta közeledtével béna kacsává válik. Az utódjelöltek határozzák meg a belpolitikát, s a még valójában az országát irányító politikus szép lassan háttérbe szorul, döntéseit mind többször kérdőjelezik meg. Amikor 2018-ban Angela Merkel kényszerűségből úgy döntött, kettéválasztja a kancellári, illetve a CDU elnöki tisztségét, minden jel arra vallott, hogy rá is ez a sors vár. A kereszténydemokraták első emberévé 2018 decemberében megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer azonban Merkel árnyékában nem tudott erős vezetővé válni, így idén februárban bejelentette lemondását. Merkel szerepe ezt követően megnőtt ugyan, de úgy látszott, hogy a 2020-as év nagy részében a német belpolitika mindennapjaira a kancellári tisztség után áhítozó utódjelöltek viaskodása nyomja rá a bélyegét. A koronavírus-járvány azonban mindenki számítását keresztülhúzta. Ismét bebizonyosodott: Angela Merkel minden szempontból a legalkalmasabb a kancellári tisztségre. Népszerűsége ismét az egekben, a menekültválság előtti időket idézi. A CDU közkedveltségi mutatóját is felfelé húzta, 36,5-40 százalék voksolna az uniópártokra, tíz százalékkal többen, mint az év elején. A német kancellár most ismét komoly kihívás előtt áll, az Európai Unió soros elnökeként kellene új lendületet adnia az európai közösségnek. Ez legalább annyira nehéznek ígérkezik, mint a járvány alatti és az azt követő válságkezelés, hiszen közös nevezőre kell hozni az Unió tagországait arról, mennyi pénzt kapjanak a következő hétéves költségvetési időszak alatt, illetve mekkora összeggel segítsék a járvány miatt bajba jutott gazdaságokat, s ennek mekkora hányada legyen vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel. Hasonlóan fontos lenne, hogy egységes külpolitikát alakítson ki. Hogy csak egy friss példát említsünk: a múlt hétfői EU-Kína csúcs is megmutatta, mennyire széthúznak a tagországok a legalapvetőbb külpolitikai kérdésekben is. Nem is kérdés, Európa jövője forog kockán, s Merkel feladata lesz az, hogy ismét a helyes útra állítsa a közösséget a július 1-jén kezdődő, fél éven át tartó soros uniós elnökség alatt. Ehhez egységbe kellene forrasztani az EU-t, amely most három részre szakadt: a 2010-es évek elejéhez hasonlóan ismét kialakult egy észak-déli ellentét, s harmadik szereplőként ott vannak a visegrádi négyek. Igaz, itt is megfigyelhető egy egyre mélyülő szakadék Lengyelország és Csehország, illetve Szlovákia és Magyarország között. Miközben ugyanis az előbbi két ország nagyon is elégedett azzal az összeggel, amelyet az Európai Bizottság a járvány utáni helyreállítási alapnak javasolt, utóbbi kettő elfogadhatatlannak tartja az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által felvázolt számokat. Az uniós egység megvalósulása egyelőre fényévekre van, de akad egy másik probléma is, amelyet szintén a német kancellárnak kellene orvosolnia. A Spiegel hétvégi számában hívta fel a figyelmet arra, nem csak a tagországok húznak szét, Von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke között is egyre nagyobb konkurenciaharc dúl, ami nincs túl jó hatással az EU egészére sem. Mind több jel utal arra, hogy mintha mind a belga, mind a német politikus egyfajta versenyként fognák fel az EU irányítását. Sokszor egymásnak tesznek keresztbe, ami most azért is különösen veszélyes, mert év végéig megállapodásra kellene jutni Nagy-Britanniával a Brexit feltételeiről. Ám a legutóbbi, az EU és a britek közötti videokonferencián is bebizonyosodott, hogy – finoman fogalmazva – nincs meg köztük a kellő összhang. Bár a videokonferenciát a bizottsági elnök hívta össze, Charles Michelt ez nem zavarta abban, hogy ő lépett fel a tanácskozás rendezőjeként, s a csúcs sikeres megrendezéséért is ő aratta le a babérokat – írta a Spiegel. A résztvevők némiképp abszurd módon végül két meghívót is kaptak, egyet Von der Leyentől, egyet pedig Charles Micheltől. Olyan konkurenciaharc körvonalazódik, amelyre eddig nem volt példa az európai intézményrendszer történetében, szó sem lehetett ehhez hasonlóról például Donald Tusk, az ET volt elnöke, és Jean-Claude Juncker előző bizottsági elnök között. Pedig elvileg minden adott lenne ahhoz, hogy Charles Michel és Ursula von der Leyen jól kiegészítsék egymást. Utóbbi kiváló kapcsolatokat ápol Berlinnel, illetve egykori minisztereként Angela Merkellel, előbbi pedig szinte napi kapcsolatban áll Emmanuel Macronnal. Ráadásul posztjukat mindketten a francia köztársasági elnöknek köszönhetik. Michel számára mindenképpen komoly hátrányt jelent, hogy Angela Merkel elsősorban nem benne, hanem volt kollégájában, Von der Leyenben bízik. Az ET elnöke azzal is hozzájárult Merkel bizalmatlanságához, hogy februárban, a következő hétéves uniós büdzséről szóló uniós csúcstalálkozón, a kancellár szerint nem járt el kellően körültekintően, ez is vezetett a kudarchoz. Németország ugyan eltökélt abban, hogy a következő költségvetés kifizetéseit a jogállamisághoz is kössék, de Michel – Berlin szerint – e tekintetben túl magasra tette a lécet Lengyelország és Magyarország számára. Az EU két irányítójának kapcsolatára jellemző az is, hogy amikor Von der Leyen az Afrikai Unió csúcstalálkozójára utazott, akkor Michel is Afrikába repült. Hogy nem minden halad gördülékenyen az EU brüsszeli központjában, az is jelzi: nemrégiben bedobta a törülközőt Michel kabinetfőnöke, Francois Roux, akinek hűségéhez nem is férhetett kétség, már a jelenlegi ET elnök apjának munkatársa is volt. Ez a konkurenciaharc is csak azt mutatja, mennyire nehéznek ígérkezik Angela Merkel számára a következő fél éves uniós elnökség. De ha ő nem képes orvosolni a problémákat, nagy szakértelmével, tapasztalatával és a közös Európa iránti elkötelezettségével, akkor valóban senki. 

Szolidáris Európa a cél

Peter Altmaier (CDU) gazdasági miniszter: Erős, modern, polgárokhoz közeli Európát akarunk, amely megvédi értékeit Martin Schulz (SPD), az EP egykori elnöke: Igazi európai pillanatnak lehetünk tanúi. Meg kell adóztatni a digitális vállalatokat, igazi szolidáris uniót kell kialakítani. Ralph Brinkhaus, a CDU/CSU frakcióvezetője: ez a német parlamentnek is nagy lehetőség, mert az EU reneszánsza megteremtésének fontos szereplőjévé válhat Christian Lindner, az FDP elnöke: nem még több adósságot kell vállalnia az elnökségnek, hanem minél több új munkahelyet létrehoznia

A német elnökség legfontosabb feladatai

A járvány drámai hatásainak enyhítése Angela Merkel és Emmanuel Macron 500 milliárd eurós vissza nem térő támogatást nyújtanának a járvány által legjobban sújtott országoknak, az Európai Bizottság 750 milliárd eurót javasol, amelynek egy része hitelből állna. A kérdésben egyelőre áthidalhatatlanok az ellentétek a kizárólag hitelt szorgalmazó, úgynevezett takarékos négyes (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország), illetve a vissza nem térítendő támogatást szorgalmazó déli államok, továbbá a visegrádi négyek között. Utóbbi országok – elsősorban Magyarország és Csehország – keveslik azt az összeget, amelyet a Bizottság nekik szánna. Július 17-én és 18-án újabb uniós csúcsot tartanak erről, de nem borítékolható a megállapodás. Meg kell állapodni a következő hétéves büdzséről Ez legalább olyan nehéznek ígérkezik, mint a helyreállítási alapról szóló megegyezés. Februárban már tettek egy kísérletet a kompromisszumra, de Charles Mihel javaslatát elvetették. Szakértők szerint ha a költségvetési kérdésekben sikerül közös nevezőre hozni a tagállamokat, akkor már sikeresnek tekinthető a német elnökség. Berlin azt akarja elérni, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kössék. Megoldást találni a Brexitre Év végén jár le az átmeneti időszak a britek uniós tagságával kapcsolatban, addig kellene megállapodni a kilépés feltételeiről. Ha ez nem sikerül, elkerülhetetlenné válik a hard Brexit, ami senkinek sem lenne jó. Ettől függetlenül Boris Johnson brit kormányfő rendre ezzel a legrosszabb forgatókönyvvel fenyegeti az Uniót. Normalizálni a viszonyt az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal Az EU és Washington viszonya Donald Trump elnöksége alatt igen feszültté vált, az amerikai elnök rendre védővámokkal fenyegeti az EU egyes államait. Ez a kapcsolat akkor javulhat, ha a demokraták elnökjelöltjét, Joe Bident választják meg az ország elnökének a novemberi választáson. Kínával kapcsolatban Berlin félelme az, hogy Peking egyre nagyobb befolyást szerez európai vállalatokban. Emellett gondot jelentenek a kínai hackertámadások. Az EU és Moszkva viszonya sem felhőtlen, de jelentős változás nem várható e téren függetlenül attól, hogy Angela Merkel pragmatikus politikát folytat Oroszországgal kapcsolatban Előrelépni a klímavédelem tekintetében A járvány miatt Európában kissé visszaesett a klímaváltozás miatti aggodalom, a német elnökség ezért ismét rá akarja irányítani a figyelmet arra, hogy az egyes országoknak tartaniuk kell magukat a károsanyag-kibocsátást illető vállalásaikhoz. Új alapokra helyezni a menekültügyi politikát Kötelező kvóták nem lesznek, de aligha néznek jó szemmel a szolidaritást teljesen elutasító államokra. 

Külső vizsgálatot kezdeményezett a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozásáról a Facebook, miután több vállalat is bojkottot hirdetett

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.01. 07:46

Fotó: Soumyabrata Roy / AFP / NurPhoto
Azt is bejelentették, hogy a jövőben az oldalon elsőbbséget biztosítanak a forrásmegjelöléssel ellátott, átlátható információknak, az újságírók által írt szövegek közzétételének.
Külső vizsgálatot kezdeményezett a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyezések ellenőrzéséről kedden a Facebook, a cég a szakértők szerint így próbálja kifogni a szelet az ellene bojkottot hirdetők vitorlájából. Az utóbbi időben számos vállalat csatlakozott az amerikai civil szervezetek által kezdeményezett „Stop Hate for Profit” kampányhoz, amelynek
szervezői szerint az oldal keveset tesz annak érdekében, hogy kiszűrje a rasszista és gyűlöletkeltő tartalmat.

A cél minél több nagy céget meggyőzni arról, hogy szüneteltesse hirdetéseit a közösségi platformon, így nyomást gyakorolva a szabályozás módosítása érdekében. A felhíváshoz olyan vállalatok is csatlakoztak, mint például az Unilever, a Starbucks, a Ford Motor vagy a Coca-Cola. Kedden Mark Zuckerberg, a közösségi portál alapító-vezérigazgatója a vállalat globális marketingjét irányító alelnökkel, Carolyn Evertonnal, a feddhetetlenségért felelős Guy Rosen alelnökkel és Neil Potts közpolitikai alelnökkel együtt videókonferenciát tartott egyes, a portálon hirdető vállalatok képviselőivel. A Facebook bejelentette, hogy
megbízzák a Media Rating Council (MRC) nevű, médiakutatásokkal foglalkozó céget annak felülvizsgálatával, hogy a portál megfelelően kezeli-e, illetve eltávolítja-e a gyűlöletkeltő bejegyzéseket és tartalmakat.

Továbbá azt is bejelentették, hogy a jövőben az oldalon elsőbbséget biztosítanak a forrásmegjelöléssel ellátott, átlátható információknak, az újságírók által írt szövegek közzétételének.

Augusztus elején nevezi meg alelnökjelöltjét Joe Biden

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.01. 07:27
Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Sajtótájékoztatóján sürgette az amerikai elnököt, hogy haladéktalanul tegye magáévá az általa megfogalmazott javaslatokat.
Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje Donald Trump amerikai elnököt bírálta és augusztus elejére ígérte az alelnökjelöltje nevét a kedden délután, 89 napi szünet után először tartott sajtótájékoztatóján. A demokrata párti politikus a kormányzat és Donald Trump járványügyi döntéseiről úgy vélekedett, hogy azok megkésettek voltak, és szerinte az amerikai elnök eleinte jelentéktelennek tartotta a vírus megjelenését. Utalva arra, hogy Trump még márciusban a járványellenes küzdelem „háborús elnökének” nevezte magát, Biden azt állította:
„a mi háborús elnökünk megadta magát, meglengette a fehér zászlót és elhagyta a harcteret”.

Kifogásolta azt is, hogy Trump nem visel szájmaszkot. A sajtótájékoztatón egyébként ő is levette a maszkot. Biden sürgette Trumpot, hogy haladéktalanul tegye magáévá az általa megfogalmazott javaslatokat. Ezek között szerepel a szájmaszkok viselésének kötelezővé tétele, az ingyenes vírusteszt biztosítása valamennyi amerikai számára, és 100 ezer ember alkalmazása a kontaktkutatásokra. Egyben felszólította Trumpot arra is, hogy vegye igénybe az úgynevezett Védelmi Termelési Törvényt az egészségügyi berendezések gyártásához. Ez utóbbit egyébként Trump már nem egyszer – éppen a lélegeztetőgépek gyártatásához – igénybe is vette. Kitért arra a vitára, amely arról folyik: Donald Trump tudott-e arról az információról, miszerint orosz ügynökök állítólag pénzt ajánlottak „az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat vagy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék. Erről a hét végén a The New York Times című lap írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikket, azt is állítva, hogy Trumpot minderről tájékoztatták. A lap állításait Trump, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke és John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője egyaránt cáfolta.
„Ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. És ha tájékoztatták, de nem tett semmit, akkor az is kötelességmulasztás”

– fogalmazott Joe Biden.

Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy átesett-e bármiféle, a szellemi képességeinek esetleges hanyatlását felmérő vizsgálaton, Biden azt válaszolta:
„alig várom, hogy szellemi képeségeimet összemérjem annak a szellemi képességeivel, aki ellen versenyben vagyok”.

A 78. évében lévő Biden késznek mondta magát a nyílt vitára a 74. életévét most júniusban betöltött Donald Trumppal.