Idén még vörösebb a Peking-barát hongkongiaknak egyébként is piros betűs ünnepnek számító július elseje. Ezen napon van az évfordulója, hogy 1997-ben megszűnt a terület brit gyarmat lenni és visszatért a kínai anyaországhoz, ám a nemzetbiztonsági törvény tegnapi kihirdetése még fényesebbé tette az alkalmat a kommunista állampárt által hűséges hazafiaknak tekintett polgárok számára. Az új jogszabállyal ugyanis a központi hatóságok szabad kezet kapnak arra, hogy rendet teremtsenek a metropoliszban - vagyis vethetnek a hithű elvtársak nyugalmát megzavaró demokráciapárti tömegtüntetésnek.
A pekingi vezetés közbelépése már régóta várható volt, hiszen az ország hiába kapta vissza 23 éve a fennhatóságot Hongkong felett, a helyzet nem éppen a vezetők szája íze szerint alakult. A fiatalabb generációk számára korántsem váltak szimpatikussá a kommunista állampárt eszméi, sőt, mindinkább a renegát tartománynak tekintett demokratikus Tajvant tekintik példaképnek. Virágzó, a központi és a helyi kormánnyal egyaránt kritikus civil társadalom épült ki. Habár a városállamnak - csak részben demokratikus rendszeréből adódóan - mindig Peking-barát volt a vezetése, az mégsem tudta “helyes” irányba terelni a dolgokat, mivel a társadalmi ellenállás mindig meghátrálásra késztette őket. A hongkongi törvényhozás már 2003-ban próbálkozott egy, bizonyos államellenes cselekményeket szankcionáló nemzetbiztonsági törvény elfogadásával, de azt tüntetések hatására visszavonta, ahogyan tavaly azt a tervezetet is, amely lehetővé tette volna egyes gyanúsítottak kiadatását a kínai központi hatóságoknak. A Hongkongban elbukott javaslatok legfontosabb rendelkezései azonban mégis hatályba léptek, a tegnap Pekingben elfogadott új nemzetbiztonsági törvény részeként. A jogszabály ezenfelül például lehetőséget ad a központi hatóságokat arra is, hogy megfigyeljék és lehallgassák a látókörükbe kerülő személyeket.
A pekingi törvényhozás egyhangú döntéssel fogadta el a szabályozást, amelyet az elvben autonóm városállam jóváhagyása nélkül építettek bele annak alaptörvényébe. Társadalmi vita nem volt és nem is lehetett, hiszen a jogszabály pontos tartalmáról csak utólag tájékoztatták közvéleményt. A hongkongi ellenzék azonban már előre megkongatta a vészharangot, mivel az ismertetett részletek szerint a törvény olyan cselekedeteket tett büntethetővé, amelyekre hivatkozva Kína más részein elnémították a rendszer kritikusait. Mind a pekingi, mind a hongkongi vezetése fogadkozott, hogy a városállamban élők zömének nem fognak sérülni a jogai, csak néhány bajkeverőt ellen fognak fellépni a jogszabály alapján.
A 2014-es demokráciapárti tüntetésekből politikai mozgalommá alakult Demosito elnöke, Joshua Wong ez alapján úgy vélte, hogy a törvény kifejezetten őt és a hozzá hasonló aktivisták elhallgattatását célozza. Wong és a mozgalom más vezéralakjai ezért meg sem várták a törvény kihirdetését, már annak elfogadása előtt kiléptek a pártból, a Demosisto pedig teljesen beszüntette tevekényeségét. A mozgalom azt ígérte, hogy más keretek között folytatják a küzdelmet a totalitárius elnyomás ellen. Más prominens szervezetek vezetői azonban ellenállásra szólítottak fel. A tavaly mintegy kétmillió résztvévős tömegtüntetést szervező Civil Emberi Jog Front alelnöke, Figo Chan utcára hívta az embereket az évfordulón, annak ellenére is, hogy a hatóságok a koronavírus-járványra hivatkozva nem engedélyezték a tiltakozást. Az aktivistalismerte, hogy a felvonulás kockázatos, de úgy vélte: ha a hongkongiak félelmükben csendben maradnak, akkor biztosan elvesztik a szabadságjogaikat.
A nemzetközi közösség is felemelte a szavát a hongkongiak jogaiért, többek között az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is elítélte a nemzetbiztonsági törvény elfogadását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a közösség tárgyal nemzetközi partnereivel a lehetséges válaszlépések megtételéről. A washingtoni kormányzat már cselekedett is, leállították egyes érzékeny (katonai célra is felhaszálható) termékek importját Hongkongba - ezzel megtették az első lépést annak irányába, hogy megfosszák a metropoliszt az amerikai törvények alapján biztosított kereskedelmi kiváltságaitól. Kína azonban megtorlással fenyegetett, amennyiben az Egyesült Államok visszavonja a városállam kedvezményezett státuszát.
