A Fugaku szuperszámítógépet a RIKEN és a Fujitsu fejlesztette ki, és ezzel Japán ismét az élre került, mint szuperkomputer-gyártó: utoljára 2011-ben volt a csúcson elődjével, a K komputerrel. A Fugaku alkotói nem a világ leggyorsabb számítógépének a megalkotást tekintették célnak. „Természetesen boldog voltam és megkönnyebbültem, de számunkra a fontos az, hogy gyakorlati kérdések megoldására fókuszáljuk a gépet” – mondta Satoshi Matsuoka, a RIKEN vezetője a CBS News-nak. A Fugaku csaknem 7,3 millió magos (egy négymagos processzorú telefon már jónak, egy nyolcmagos már kiválónak számít). Messze túlszárnyalja elődjét az IBM Summit (Csúcs) nevű gépét. Az elmúlt két évben ez volt a nyertes, de most a japán Fugaku diadalmaskodott, miután 2,8-szor gyorsabban futott, mint az amerikai gép, és ezzel 415 petaflops eredményt produkált. A Flops (FLoating point Operations Per Second, azaz lebegőpontos műveletek másodpercenként) olyan mértékegység, amivel a számítógépek teljesítményét szokták jellemezni. Jelen esetben a 415 petaflops azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai műveletet a Fugaku 415 billiárdszor (milliószor milliárd) képes elvégezni másodpercenkét. Ez hétköznapibban azt jelenti, hogy annyi műveletet végez el egy másodperc alatt, amennyit a Föld összes embere 20 hónap alatt végezne egy másodperces műveleteket úgy, hogy semmilyen szünetet nem tartanának közben.
A mobiltelefonokkal való összehasonlítás azért is helyénvaló, mert a Fujitsu, amely a processzorokat fejlesztette, a tervezés alapjául azt a technológiát alkalmazta, amelyet telefonok milliárdjaiban is megtalálható. A többi szuperkomputer általában olyan processzorokat tartalmaz, amelyeket eredetileg alapvetően személyi számítógépekhez fejlesztett ki az Intel és az AMD.
A komputert a kobei, állami szponzorálású RIKEN Komputertudományi Központ állították fel, ahol magas prioritású társadalmi és tudományos kérdéseket vizsgálnak vele. Ezek között gyógyszerkutatás, személyre szabott gyógyítás, időjárás és klímaváltozás előrejelzés, földrengések és cunamik szimulálása, új anyagok és szerkezetek feltalálása, tiszta energiafejlesztés, a világegyetem alapvető törvényeinek felfedezése szerepelnek. A kormányok emellett katonai célokra is alkalmaznak szuperszámítógépeket, többek között atomrobbantásokat is szimulálnak velük.
Az új komputer teljes tudásával csak 2021 áprilisától szolgálja majd a kutatókat. A COVID-19-cel kapcsolatos kísérleti kutatásokhoz azonban már jelenleg is használják, ezek között diagnosztizálás, a SARS-CoV-2 vírus terjedésének szimulálása, és egy új japán, a kontaktokat nyomon követő telefonos alkalmazás vizsgálata szerepel.
A Fugaku, ami a Fuji-hegy másik neve, fejlesztése hat évig tartott és egy milliárd dollárba került.
A szuperszámítógépek TOP 500-as listáján jelenleg 226 kínai, 114 amerikai és csak 30 japán gép van.
