Előfizetés

Háromezer járványkárosultnak tud munkát adni a Honvédség

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.01. 14:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Eddig alig félezren jelentkeztek, országszerte 14 helyszínen képzik ki a koszt és kvártély reményében érkező civileket.
Háromezer embernek ad munkát a következő fél évben a Magyar Honvédség – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyájában szerdán; a budapesti Irinyi János laktanyában csaknem 30 speciális önkéntes tartalékos kezdte meg a kiképzését. Benkő hangsúlyozta, a Honvédség vállalta, hogy részt vesz a kormány gazdaságvédelmi akciótervében, munkahelyteremtéssel.
Jelenleg határozott idejű szerződéssel, hat hónapos önkéntes katonai szolgálatra várják a jelentkezőket. Az MTI tudósítása szerint most tizennégy helyszínen indul el mintegy 450 új speciális önkéntes tartalékos katona kiképzése. A Népszava úgy értesült, hogy a háromezres állomány a maximum, amit a honvédség át tud vállalni. Ez lényegesen kisebb szám, mint amiről a Honvédség egy héttel ezelőtt közölt lapunkkalakkor azt mondták, hogy 3800 speciális önkéntes tartalékosnak tudnának munkát adni.
Benkő Tibor sajtótájékoztatóján azt is hangúlyozta, hogy a szolgálati forma eltér a szerződéses katonai jogviszonytól, mert az önkéntesek bármikor ki tudnak lépni az állományból, ha vissza tudnak térni a polgári életbe. Mint mondta, országosan a szerződéses katonai pályát választókkal együtt jelenleg 25 helyszínen tartanak katonai kiképzést. A szerződéses katonákra szigorúbb előírások vonatkoznak, ott alkalmassági vizsgálaton kell átesni. A tapasztalatok szerint a jelentkezők 25-30 százaléka tud túljutni ezen a komoly erőpróbát jelentő tesztsorozaton vizsgálaton tartalékosok is jelentkezhetnek szerződéses katonának. Benkő arra is kérte a koronavírus-járvány miatt belépő újoncokat, hogy csak akkor hagyják el a sereget, ha odakint biztos munkalehetőség vár rájuk. Ezt kiképzés közben is megtehetik: a program sajátossága, hogy bármikor megszakítható, azaz ha valaki talált magának közben állást, úgy távozhat a honvédségtől.
A tartalékos honvédok képzésére és ellátására ötmilliárd forintot csoportosított át a kormány. A programban részt vevők egy hat hónapos, több fázisból álló katonai kiképzésen vesznek részt, ezért havonta 161 ezer forint fizetést, illetve ruházkodási, utazási hozzájárulást kapnak. Ez utóbbi azért is jár, mivel a munkaidő végén hazamehetnek a családjukhoz. Június 24-ig egyébként viszonylag kevesen, 600-an jelentkeztek a seregbe, közülük ezek szerint most 425 fő képzése indult el.

Kásler: A napokban megkapják a bruttó 500 ezer forintos juttatását az egészségügyi dolgozók

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.01. 14:15

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Úgy tudjuk, volt olyan kórház, ahol már arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy az egyszeri juttatásban részesülő dolgozók egymástól eltérő nettó kifizetéseket kaphatnak.
170 ezer egészségügyi dolgozó kapja meg bruttó 500 ezer forintos juttatását a koronavírus-járvány idején tanúsított helytállásáért szerdán, illetve a napokban; az egyszeri rendkívüli jutalomra a kormány 101 milliárd forintot biztosít – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten. Kásler Miklós a Semmelweis-nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint azt mondta, a kormány – ígéretéhez híven – meghálálja az egészségügyben dolgozók áldozatvállalását. A juttatást Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be március elején a Kossuth rádióban. Rendkívüli juttatást kapnak mások mellett a kórházak, a szakrendelők, az egynapos sebészeti ellátást nyújtó szolgáltatók, a laboratóriumi ellátást nyújtó, a művesekezelést végző szolgáltatók, az Országos Mentőszolgálat és a betegszállítást végző egyéb szolgáltatók, az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozói. A juttatást így megkapják orvosok, ápolók, asszisztensek, takarítók, valamint a műszaki és adminisztratív területen dolgozók, az alapellátásban dolgozó háziorvosok, fogorvosok, védőnők, főállású iskolaorvosok, az otthoni hospice szolgálatok és otthoni szakápolási feladatok egészségügyi tevékenységet ellátó dolgozói. Jutalmat kapnak még a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatalok, a járási hivatalok járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi dolgozói, közreműködői, az orvosegyetemeknek azok a hallgatói, akik a járványügyi küzdelemben szerepet vállaltak, valamint a Magyar Honvédség közfeladatot ellátó, védelem-egészségügyi feladatot ellátó és védelem-egészségügyben dolgozó alkalmazottai. Kásler elmondta, hogy a részmunkaidőben dolgozókat is megilleti a teljes összeg, továbbá a szabadságon, a fizetés nélküli és a betegszabadságon, a gyeden és a gyesen lévőket is. A jutalomra mindenki csak egyszer jogosult, az is, akinek több jogviszonya van – közölte. A miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány döntése értelmében júliustól 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az ágazati szakmai pótlékra minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléga jogosult – tette hozzá. Emlékeztetett, 2013 óta átlagosan 50 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, és 2010-hez képest 355 milliárd forinttal költenek többet a pedagógusok bérére. Azt hangoztatta, mindez hozzájárult a pedagógusok munkaerőpiaci helyzetének, szakmai és társadalmi megbecsültségének javulásához. Kásler Miklós arra is kitért, hogy júliustól 6 ezer intézményvezetőnek megduplázzák a pótlékát. A pótlékemelés fele megilleti helyetteseiket, valamint a tagintézmények, intézményegységek vezetőit, összesen további 9 ezer vezetőt. Mindezen túl az intézmények vezetői külön ösztönzési keresetkiegészítés megítélésére is jogosultak lesznek, ennek összege havonta akár bruttó 101 500 forint is lehet – közölte a miniszter.
Kásler Miklós beszédet mond az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Semmelweis-napi ünnepségén a Szent László Kórház udvarán 2020. június 30-án
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Eltérő összegek

Úgy tudjuk, volt olyan kórház, ahol már arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy az egyszeri bruttó 500 ezer forintos juttatásban részesülő dolgozók egymástól eltérő nettó kifizetéseket kaphatnak, ugyanis például a személyi jövedelemadó előleg számfejtése során már érvényesíteniük kell az adókedvezményeket. Tehát eltérő nettó összeget kaphat az egy, illetve a többgyerekes dolgozó.

„Éhségsztrájkra” hívtak a szociális dolgozók

Mint megírtuk, az egészségügyben több szakmacsoport is kimaradt az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért bruttó 500 ezer forintos egyszeri COVID-jutalomból. Az elégedetlenkedőknek – így például a gyógyszerészi kamarának – Kásler Miklós korábban a Demokrata című kormánylapban üzent. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke hétfőn hosszú levélben igazította helyre Kásler nyilatkozatát, erről itt írtunk bővebben. Korábban arról is beszámoltunk: július 2-án a magyar egészségügy napja alkalmából a szociális dolgozók arra kérik az egészségügyi munkavállalókat, hogy – hozzájuk hasonlóan – ebédidőben ne ebédeljenek, ezzel az „éhségsztrájkkal” hívják fel közösen a figyelmet arra, hogy a szociális szférának is jár az egyszeri bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítés. Ezzel az akcióval a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is egyetértenek.

„A multiknak nem fájt a járvány, miközben a kormány leírta a munkanélkülieket”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.01. 13:05

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
„Ne legyenek gyávák, nézzenek szembe a helyzettel” – javasolta Arató Gergely az Emmi vezetésének a parlamentben.
– A Nemzeti Együttműködés Rendszerét is egy válság hozta létre, de ez a Fidesz definíciójával ellentéten ez nem egy a magyar társadalommal, hanem kormányközeli oligarchákkal kötött szövetség volt, amely a mai napig tart, ezért nem segített a kormány a munkájukat veszített embereknek – mondta az Országgyűlésben Demeter Márta. Az LMP képviselője szerint ennek köszönhető, hogy hiába nőtt 43 százalékkal, 363 ezer emberre a munkanélküliek száma, a kormány gazdaságpolitikáját a koronavírus válság alatt sem az embereken való segítés szándéka, hanem a multik érdeke befolyásolta. Erre tökéletes példa az Audi, amely tíz év alatt 1800 milliárd forintot vitt ki az országból osztalék formájában, pedig folyamatosan kapja a busás állami támogatásokat. – A multiknak nem fájt a járvány, miközben a kormány leírta a munkanélkülieket, a kormányközeli oligarchák pedig csak idén 26 milliárd forint osztalékot vettek ki cégeikből – mondta a képviselő. Demeter Márta szerint ha az LMP osztalék adó javaslatát elfogadják, ebből a 26-ból 18 milliárd forint visszajött volna a költségvetésbe. Dömötör Csaba államtitkár válaszában azt mondta, igaz, hogy 130 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, de a kormány ezt szeretné teljes egészében korrigálni, ezért hozott gazdaságvédelmi intézkedéseket. Bértámogatást pedig sokkal több kisvállalkozás kap, mint multi. Arató Gergely a DK részéről arról beszélt, különleges tanévet zárt az oktatás a járványhelyzet miatt, a tanárok, diákok otthon erőn felül próbálták ellátni napi teendőiket. De a járvány megmutatta, hogy a magyar diákok ötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz, internetelérés az otthoni tanuláshoz. A kormány ezekről a gyerekekről és a szülőkről elfeledkezett, az ellenzéki pártok és önkormányzatok nyújtottak segítséget. – Ne legyenek gyávák, nézzenek szembe a helyzettel, támogassák a tanodákat, a felzárkóztató programokat – mondta. A kormány ne vezesse be az elavult, központosító NAT-ot, adják vissza a jó tankönyveket, a kormány teljesítse az ígéretét, hogy a minimálbérhez kössék a tanárok fizetését, mert így ez most 35 százalékkal lenne magasabb. Rétvári Bence államtitkár válaszában Arató Gergelyt idézte, miszerint „őrület járvány idején érettségit rendezni” – szerinte ez bizonyítja a DK felelőtlen hozzáállását. A kormány úgy látja, van elég digitális eszköz a magyar iskolákban. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az egészségügy napja alkalmából arról beszélt, a kormány nem becsüli meg a szféra munkavállalóit, a járvány idején például hetekig nem biztosított a kormány elég védőfelszerelést sem az egészségügyieknek, sem az embereknek, a kormány a költségvetés elfogadásakor sem veszi figyelembe a Magyar Orvosi Kamara véleményét. Rétvéri Bence válaszában azt mondta, 156 milliárd forinttal kap többet jövőre az egészségügy, miközben a Gyurcsány-kormány megszorításokat vezetett csak be. Lukács László György, a Jobbik képviselője szintén az egészség napja alkalmából beszélt arról, hogy az ápolók fizetése a legalacsonyabbak között van, ezért életpálya modellt kellene bevezetni a számukra. Rétvári Bence válaszában az egészségügyben dolgozók bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásáról beszélt és arról, hogy 4 év alatt 72 százalékkal emelkedik majd az ápolók bére.