Dolce vita helyett precíz élet – Rácáfoltak az előítéletekre az olaszok

Türelmesek, szabálykövetőek – általában nem ez az első, ami az olaszokról az ember eszébe jutna. Pedig a koronavírus-járvány idején pontosan követték az előírásokat és kulturálisan is felnőttek a feladathoz – állítja a Milánóban élő Scheiring Gábor volt képviselő.

Európában elsőként Olaszországban okozott tömeges megbetegedéseket a koronavírus-járvány, ami egészségügy, majd gazdasági sokkot okozott. Saját bőrükön tanulták meg az olaszok és a római kormány is, hogy a fertőzéseket muszáj komolyan venni és kizárólag a karantén elrendelésével és szigorú betartásával lehet úrrá lenni a járványon – mondta az Új Egyenlőség legújabb podcast adásában Scheiring Gábor egykori LMP-s, majd Párbeszédes parlamenti képviselő, aki jelenleg is Milánóban él.

– Onnantól, hogy a kormány elkezdte komolyan venni a helyzetet, az emberek gyorsan alkalmazkodtak. A patikák fel voltak szerelve maszkokkal meg kézfertőtlenítőkkel, hiánnyal nem találkoztam – fogalmazott Scheiring. Érdekes volt látni, ahogy az olaszok, akik amúgy szeretnek közösségi életet élni és nem mindig szabálykövetőek, most fegyelmezetten tartották a boltokban a sort, a megfelelő védőtávolságot és viselték a maszkokat. Semmiféle „lázadás” nem volt, szemben például Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal, ahol az embereknek egy idő után elegük lett a bezártságból és sokaknál a „nehogy már megmondják, hogy mit csináljak” hozzáállás kerekedett felül. Ennek köszönhetően mostanra jelentősen csökkent az új esetek és a halálozások száma is Olaszországban, és nem volt a vírusnak második hulláma.

Mivel az olasz egészségügyi rendszer sokkal kevésbé központosított, mint például a magyar vagy a német, az országon belül egészen máshogy teljesítettek az egyes tartományok. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt például a lombardiai egészségügyből, és a magánszolgáltatók kaptak teret. A válság azt mutatta meg, hogy éppen ezekkel a magánszolgáltatókkal volt a legnagyobb probléma. A kibontakozó gazdasági válság egyik fő kérdése pedig az, hogy mennyire erősödik fel az eurózónán belüli Észak-Dél ellentét. A magukat fegyelmezettnek tartó országok (például Ausztria, Hollandia) folyamatosan felelőtlennek állítják be például az olasz kormányokat, amelyek hagyták elszállni a költségvetési hiányt. Scheiring Gábor elmondta, hogy ezt nem támasztják alá a gyakorlati adatok, hiszen fegyelmezett gazdálkodás folyt évek óta a költségvetési területen.

Érdekesen alakult az olasz belpolitikai helyzet is. A Matteo Salvini vezette Liga tavaly kormányválságot okozott, amellyel az előrehozott választások kikényszerítése volt a célja. Ennek elkerülése érdekében a baloldali pártok és a több elemében baloldalinak számító Öt Csillag Mozgalom egy sok szempontból kényszerű koalícióval megmentették a helyzetet. A válság talán váratlan módon az ő erősödésüket hozta. Míg tavaly év végén 31 százalék feletti eredményt mutattak a Liga számára a közvélemény-kutatások, addig ez jelenleg 25-26 százalékos. Persze a gazdasági válság mélységét még Olaszországban sem látni, ezért nehezen becsülhető meg, hogy a következő hónapok mennyire írják felül a mostani pártpreferenciákat.