Előfizetés

Rájár a rúd az RTL Klubra, most a Médiatanács büntette meg őket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.01. 17:40

Fotó: Népszava
Két nap alatt 21 millió forintos bírságot kapott az egyik legnézettebb hazai csatorna.
Összesen 1,1 millió forintos bírságot szabott ki az RTL Klub szolgáltatójára a Médiatanács, mert egy műsorát támogató vállalkozást szabálytalanul népszerűsített - jelentette be szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatósága. Az MTI-nek küldött tájékoztatás szerint a Médiatanács egy tavaly decemberi adás miatt lépett: Az Édesítő magazin műsorában a programot támogató takarítócég "szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözték a nézőket azok részletes bemutatásával", és ez már nem először fordult elő a csatornánál. A műsorszámban kiemelték a támogató cég által nyújtott szolgáltatásokat és pozitív tulajdonságaikat - állítja az NMHH.
Kedden pedig a Gazdasági és Versenyhivatal bírságolta meg 20 millió forintra a tévét, „eljárás elhúzása és tényállás feltárásának akadályozás miatt”, a Centrál Média megszerzése körüli jogi huzavonával kapcsolatban. Az ügy 2016-ban kezdődött, amikor a médiatanács nem járult hozzá, hogy az Magyar RTL Televízió Zrt megszerezze a Central Digitális Média Kft.-t. A tranzakciót emiatt a versenyhivatal megtiltotta, de a Kúria felülvizsgálatának eredményeként új eljárást kellett indítania. Az új vizsgálat során hívta fel a GVH az M-RTL-t, hogy mutassa be az aktuális piaci adatokat és a tranzakció jelen körülmények közötti kereteit. Idén áprilisban a csatorna a koronavírus-járványra hivatkozva kérte az adatszolgáltatási határidő 45 nappal történő meghosszabbítását, május végéig. A hivatal ezt jóvá is hagyta – állítja a GVH – ennek ellenére a tévé május végi beadványában nem szolgáltatta a kért adatokat, arra hivatkozva, hogy nem ért egyet a GVH gyakorlatával. 

Dolce vita helyett precíz élet – Rácáfoltak az előítéletekre az olaszok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.01. 16:39

Fotó: Matteo Trevisan / AFP/NurPhoto
Türelmesek, szabálykövetőek – általában nem ez az első, ami az olaszokról az ember eszébe jutna. Pedig a koronavírus-járvány idején pontosan követték az előírásokat és kulturálisan is felnőttek a feladathoz – állítja a Milánóban élő Scheiring Gábor volt képviselő.
Európában elsőként Olaszországban okozott tömeges megbetegedéseket a koronavírus-járvány, ami egészségügy, majd gazdasági sokkot okozott. Saját bőrükön tanulták meg az olaszok és a római kormány is, hogy a fertőzéseket muszáj komolyan venni és kizárólag a karantén elrendelésével és szigorú betartásával lehet úrrá lenni a járványon – mondta az Új Egyenlőség legújabb podcast adásában Scheiring Gábor egykori LMP-s, majd Párbeszédes parlamenti képviselő, aki jelenleg is Milánóban él. – Onnantól, hogy a kormány elkezdte komolyan venni a helyzetet, az emberek gyorsan alkalmazkodtak. A patikák fel voltak szerelve maszkokkal meg kézfertőtlenítőkkel, hiánnyal nem találkoztam – fogalmazott Scheiring. Érdekes volt látni, ahogy az olaszok, akik amúgy szeretnek közösségi életet élni és nem mindig szabálykövetőek, most fegyelmezetten tartották a boltokban a sort, a megfelelő védőtávolságot és viselték a maszkokat. Semmiféle „lázadás” nem volt, szemben például Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal, ahol az embereknek egy idő után elegük lett a bezártságból és sokaknál a „nehogy már megmondják, hogy mit csináljak” hozzáállás kerekedett felül. Ennek köszönhetően mostanra jelentősen csökkent az új esetek és a halálozások száma is Olaszországban, és nem volt a vírusnak második hulláma. Mivel az olasz egészségügyi rendszer sokkal kevésbé központosított, mint például a magyar vagy a német, az országon belül egészen máshogy teljesítettek az egyes tartományok. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt például a lombardiai egészségügyből, és a magánszolgáltatók kaptak teret. A válság azt mutatta meg, hogy éppen ezekkel a magánszolgáltatókkal volt a legnagyobb probléma. A kibontakozó gazdasági válság egyik fő kérdése pedig az, hogy mennyire erősödik fel az eurózónán belüli Észak-Dél ellentét. A magukat fegyelmezettnek tartó országok (például Ausztria, Hollandia) folyamatosan felelőtlennek állítják be például az olasz kormányokat, amelyek hagyták elszállni a költségvetési hiányt. Scheiring Gábor elmondta, hogy ezt nem támasztják alá a gyakorlati adatok, hiszen fegyelmezett gazdálkodás folyt évek óta a költségvetési területen. Érdekesen alakult az olasz belpolitikai helyzet is. A Matteo Salvini vezette Liga tavaly kormányválságot okozott, amellyel az előrehozott választások kikényszerítése volt a célja. Ennek elkerülése érdekében a baloldali pártok és a több elemében baloldalinak számító Öt Csillag Mozgalom egy sok szempontból kényszerű koalícióval megmentették a helyzetet. A válság talán váratlan módon az ő erősödésüket hozta. Míg tavaly év végén 31 százalék feletti eredményt mutattak a Liga számára a közvélemény-kutatások, addig ez jelenleg 25-26 százalékos. Persze a gazdasági válság mélységét még Olaszországban sem látni, ezért nehezen becsülhető meg, hogy a következő hónapok mennyire írják felül a mostani pártpreferenciákat.

Szakácsot ígértek Németh Szilárdnak az SZFE-törvény vitájában

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.01. 16:14

Fotó: Népszava
Az LMP annyit kért a kormány képviselőjétől, legalább azt árulja el, honnan érkezett a politikai diktátum az intézmény ellehetetlenítésére.
Élesen és egységesen bírálta az ellenzék az Országgyűlésben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) működtetését alapítványi kezelésbe adó törvényt a parlamenti vitában. Mint ismert, a modellváltás ellen tüntetést is szerveztek a közelmúltban. A fideszes Ágh Péter azt mondta, a SZFE működése, struktúrája harminc év alatt nem változott, ezért van szükség a módosításra, aminek révén „rugalmasabban lehet alakítani az intézmény tevékenységét, a közalkalmazotti státuszból kikerülő oktatók pedig magasabb bért kaphatnak.
A DK-s Arató Gergely károsnak, rossznak nevezte a javaslatot, ezért szerinte a kormánynak vissza kellene vonnia azt. Főleg azért – tette hozzá – , mert a szakmaiság és az egyetemi autonómia minimumát garantáló ellenzéki javaslatokat is elutasította a kormánytöbbség. A képviselő szerint a törvény nem csak az alkotmánnyal, de a felsőoktatásról szóló nemzetközi egyezménnyel is ellentétes. Legalább egy év átmeneti időt kellene biztosítani az átalakításra. Az pedig bosszúra utalhat szerinte, hogy az átalakítással párhuzamosan lecserélik az egyetem vezetését, miközben az egyetemi szenátus által kinevezett rektort fél éve nem nevezik ki. Az új rektort pedig már nem az egyetem saját döntéshozó szervezete, hanem az alapítvány kuratóriuma nevezi majd ki, amelyben a kormány által kinevezett tagok lesznek többségben.
A független Varga-Damm Andrea az egyetem vezetésének levelét olvasta fel. Ebben azt írták: az új modellben sem az egyetemi autonómia, sem a szakmaiság feltételei nincsenek biztosítva, kétségeikre, észrevételeikre nem válaszolt érdemben a kormány. Eközben több kormánypárti képviselő korábban nyíltan az „egyetem megregulázásáról” beszélt. - Végül azt szeretném mondani, Magyarországon a kultúra Vidnyánszky Attilán túlmutatóan is működik – fejezte be felszólalását a politikus.
Gurmai Zita (MSZP) a neves művészek által aláírt tiltakozó levelet olvasott fel. Arató Gergely ezután felidézte, hogy Németh Szilárd honvédelmi államtitkár azzal kommentálta az aláírók listáját: „Szakács nincs köztük”. Arató azt mondta, az SZFE időközben megígérte, ha ez kell, lesz szakács is. Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, nem lehet megbízni a kormányban, mert az eddigi egyetemi kuratóriumokba is csak saját kádereit nevezte ki. Keresztes László Lóránt szerint még Bódis József államtitkár is méltatlan helyzetbe került, mert arról próbálja meggyőzni a közvéleményt, hogy szakmai döntés született, miközben nyilvánvaló, hogy politikai diktátumot hajt végre a minisztérium. - Legalább azt mondja el, milyen formában érkeznek ezek a politikai diktátumok? - kérte.
Bódis József erre azt mondta, a kormányt korábban azért bírálták, mert mindent centralizálni akar, most amikor decentralizáció folyik az egyetemek működésében, emiatt kapnak kritikákat. Az államtitkár szerint eleget egyeztettek, de „az egyetem vezetése nem túl pozitív hozzáállásról tett tanúságot”, pedig a kormány „szakmai szempontok szerint fogalmazta meg javaslatait”.