Felfedezők kamarazenekara

Publikálás dátuma
2020.07.03. 11:30

Fotó: THALER TAMÁS
20. századi, illetve kortárs magyar és lengyel zeneszerzők műveiből állította össze új CD-jének repertoárját Szefcsik Zsolt hegedűművész és együttese, az Erdődy Kamarazenekar. A varsói Dux Classics kiadónál megjelent album nemzetközi fogadtatása igen kedvező.
„Legújabb Dux-lemezünk műsorának gerincét a rajta szereplő két magyar mű adja. A hollywoodi filmzeneszerzőként világhírűvé vált Rózsa Miklós Concertójára néhány éve akadtam rá, és csodálkozom, hogy előttünk még egyetlen hazai együttesnek sem jutott eszébe, hogy műsorára tűzze. Jelentős és jellegzetesen magyar hangvételű műnek tartom, amelyben a hazai íz egyedülálló módon találkozik Rózsa amerikai koloritjával. Orbán Györggyel már több mint két évtizede vagyunk kapcsolatban. Sopra canti diversi című művét az Erdődy Kamarazenekarnak ajánlotta” – meséli Szefcsik Zsolt, az együttes alapítója és művészeti vezetője. „Simon Laks már nem az első emigráns lengyel szerző, akinek alkotásait bemutatjuk: ilyen volt az előző Dux-lemezünkön szereplő Alexander Tansman is. Ők a 20. század közepének olyan lengyel alkotói, akiknek jelentőségét hazájukban is csak az elmúlt években kezdték felfedezni. Wojciech Kilar műve, az Orawa viszont népszerű darabnak számít Lengyelországban. Itthon alig ismert, pedig annak a tátrai tájnak, Árva megye északi részének szépségét mutatja be zenei eszközökkel, amelyet éppen száz éve, a trianoni békediktátummal csatoltak Lengyelországhoz” – folytatja az áttekintést a hegedűművész. Az Erdődy Kamarazenekar 2003-ban került kapcsolatba a varsói Dux Classics hanglemeztársasággal, amelynek kiadványait világszerte – így az amerikai és a távol-keleti piacon is – terjesztik. A Dux-albumokon mindig arra törekednek, hogy nagyjából fele-fele arányban szerepeljenek lengyel és magyar szerzők alkotásai. Az együttesnek emellett számos CD-je jelent meg a Hungarotonnál, amelyeken főleg 18-19. századi szerzők magyar vonatkozású műveit rögzítették – világpremierként. „A 2000-es években ezek iránt jelentős érdeklődés mutatkozott világszerte. Saját kutatásaink alapján választottuk ki a darabokat, s több felfedezésünkkel sikerült megelőznünk nagy nyugat-európai kiadókat is.” Az egykor Pozsonyban élő bécsi klasszikus mester, Johann Nepomuk Hummel egyik miséjét például világelsőként, egy évvel korábban jelentették meg CD-n, mint a Richard Hickox vezette Collegium Musicum 90 régizene-együttes a brit Chandos kiadónál. Érdekes és szokatlan a 26 éve töretlenül működő, koncertező kamarazenekar névválasztása. Erdődy József gróf neve – Joseph Haydn neki ajánlott vonósnégyesei vagy a budavári Erdődy-palota révén – a komolyzene elmélyült ismerői számára sokat jelent, de a szélesebb közönség először nem tudja azonosítani. „Az Erdődy-palotában, azaz a Zenetudományi Intézetben kezdtük tevékenységünket. Innen kaptuk az első, 18. századi magyar szerzőktől származó kotta-ritkaságokat, s itt tartottuk első próbáinkat is. Az Esterházy-család neve – a hazai zeneélet nagyvonalú támogatójaként – jól ismert, ám velük együtt, ugyanebben az időszakban az Erdődyek is sokat tettek a mecenatúra területén. Nevüket mégsem viselte korábban egyetlen hazai együttes sem” – ad magyarázatot Szefcsik Zsolt. Amint lehetségessé válik a koncertezés, a zenekar számos új programot tervez, amelyek között ifjúsági sorozat és egyházzenei hangverseny is szerepel.

Névjegy

Az elsősorban a magyar zenetörténet értékeinek népszerűsítését és kortárs hazai kompozíciók bemutatását céljául kitűző Erdődy Kamarazenekart Szefcsik Zsolt hegedűművész alapította, 1994-ben. Az együttes – magyarországi kottatárak kéziratai alapján – több mint száz művet mutatott be évszázados feledés után, s ezzel mára a legkiterjedtebb magyar vonatkozású repertoárral rendelkező zenekarrá vált. Tevékenységüket a rádiófelvételek mellett 15 CD reprezentálja, amelyek hazai és nemzetközi szaklapok díjait nyerték el. 2005-ben a zenekar megkapta az Akadémiai Klub Művészeti Díját.

Infó:

Orbán György, Rózsa Miklós, Szymon Laks és Wojciech Kilar művei Erdődy Kamarazenekar Dux Classics Katalógusszám: Dux 1599

Témák
kamarazene

A vírus művészete: zenei analógiával modellezné a járványt Fekete-Kovács Kornél

Publikálás dátuma
2020.07.03. 11:00

A trombitaművész-komponista kilenc hangot indított útra, és a világ számos pontján élő zeneszerzőket kért fel, hogy szabadon komponáljanak a hangsorra.
Zenei analógiával szeretné modellezni a koronavírus-járványt Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője. A trombitaművész-komponista kilenc hangot indított útra, és a világ számos pontján élő zeneszerzőket kért fel, hogy szabadon komponáljanak a hangsorra. A résztvevők és egy magyar startup cég szerint a projekt megmutathatja, hogyan terjedhet egy járvány, miként mutálódhat a vírus, milyen a lappangása, az eltűnése, majd az újra felbukkanása. A kilenc hangból álló „vírustörzs”, vagyis az alapmelódia mentes a ritmustól, tonalitástól, harmóniától és nincs kontextusa sem. Ennek köszönhetően az alkotók szabad kezet kapnak egymástól teljesen különböző zenei irányzatokban, adaptálhatják saját hangzásaikat. Fekete-Kovács Kornél első körben tíz komponistát kért fel, ők pedig miután továbbírják a dallamot., újabb két-két zeneszerzőnek adják át a stafétát, ezzel megteremtve a „vírus” terjedésének első tíz ágát. Az Art of Virus aktuális helyzete a Modern Art Orchestra Facebook oldalán követhető és péntekenként 20 órától élő adásban foglalják össze, hogy milyen gyorsasággal terjed a pozitív zenei üzenet a világban. Kapcsolódott a projekthez a Poór Dénes által létrehozott Phonic Chat közösségi zenei program is, amely vállalta, hogy a közösségi alkotási folyamatot a zenészek számára kezelhetővé és a közönség számára is elérhetővé teszi egy online platform fejlesztésével.

Infó:

Art Of Virus Péntekenként 20.00 Modern Art Orchestra Facebook-oldal

Témák
vírus zene

Kávéfőző és locsolókanna – Dizájn mindenütt

Publikálás dátuma
2020.07.03. 10:40

Fotó: RÉSZLET A HYPE AND HYPER MAGAZIN VIDEÓJÁBÓL
Talán másként nézünk a régi lemezjátszóra vagy az ezer élménnyel teli hátizsákra is a felvételek után.
A dizájn mindennapjaink állandó része: az ébresztőóra, amire felkelünk, a gondosan kiválasztott vagy megörökölt étkészletünk, a műanyag szemeteskuka, a termosz, amiben a kávét hordozzuk, és a digitális kütyüjeink mind-mind a formatervezés folyamatait hordozzák magukon. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Formatervezési Tanács által felkért három stúdió minivideójában, amely az idei Design Világnap „Design a mindennapi életben” témájába illeszkedik, és egyúttal kapcsolódik az októberi Budapest Design Week tematikájához is. Az esemény Facebook-oldalán elérhető videók látványosan hívják fel a figyelmet a tervezés jelentőségére. A kétszeres Red Dot Design Award-dal elismert Flying Objects alkotóműhely egy nap történéseit sűríti bele másfél percbe, kiemelve tárgyakat, amelyek évtizedekig szolgálnak minket, akár a kávéfőzőnk vagy a kedvenc sportcipőnk. A Hype and Hyper magazin betűrendbe rendezett fogalmak mentén mutat be hétköznapi, mégis jelentéssel teli darabokat: talán másként nézünk a régi lemezjátszóra vagy az ezer élménnyel teli hátizsákra is a felvételek után. A Magyar Formatervezési Díjjal többszörösen elismert Maform Design Studio videójában egy öntözőkanna négy különböző változatát személyesíti meg kellő humorral és játékossággal fűszerezve. Ki gondolná, hogy egy locsoló is lehet több puszta funkciójánál?
Hasonlóan izgalmas projektekre és elképzelésekre számíthatunk október 1-11. között is, az online szerveződő Budapest Design Week eseménysorozatán, amelynek idei tematikája a „Tartsd körforgásban!” mottó köré épül. A fesztivál a ciklikus szemléletre koncentrál majd, és ezzel együtt olyan modellre, amely elősegítheti a világ élhetővé tételét. Az érdeklődők a dizájn és a körforgásos gazdaság területéről ismerhetnek meg megoldásokat, amelyek működőképes válaszokat adnak a fenntarthatóság követelményeire, és közreműködhetnek a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésén.
Szerző
Témák
dizájn