Előfizetés

A fideszes Bencsik János miniszterelnöki biztos lett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:27

Fotó: Népszava
Tatabánya és térsége országgyűlési képviselője a Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért felel.
A csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítő (a Magyar Közlöny melléklete) tartalmaz egy miniszterelnöki utasítást, melynek értelmében Bencsik Jánost 2020. július 1. napjától a Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezi ki Orbán Viktor – vette észre az mfor.hu. Feladatairól azt írja az értesítő, hogy a miniszterelnöki biztos
  • részt vesz a Térség fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozásában és végrehajtásában, valamint
  • ellátja a Térséghez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó fejlesztési források terhére támogatott projektek megvalósításával összefüggő koordinációs feladatokat.
Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra jogosult. A portál felidézi: Bencsik János 20 éven át volt Tatabánya polgármestere, később a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Jelenleg Tatabánya és térsége fideszes országgyűlési képviselője.

Erdőirtás után szebb lesz a sziget a kormány szerint

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Miniszterelnökség megnyugtatásul azt is hozzátette, hogy a fakivágás védett természeti területen kizárólag külön természetvédelmi engedély alapján végezhető, ilyen eljárás jelenleg nincs folyamatban.
Évek óta széleskörű egyetértés van arról, hogy a Hajógyári-sziget a főváros olyan kihasználatlan és rendezetlen zöldterülete, amelynek sport-, szabadidős és kulturális célú fejlesztése indokolt – válaszolta a Népszava kérdéseire a Miniszterelnökség. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Hajógyári-szigetről szóló kormányzati elképzelések évek óta ismertek. A sziget a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz – tették hozzá. Az árvízvédelmi rendszer előkészítését a kormány megbízásának megfelelően a Belügyminisztérium végzi. Jelenleg a környezetvédelmi eljárás zajlik a Pest Megyei Kormányhivatalnál, döntés még nem született. A Miniszterelnökség megnyugtatásul azt is hozzátette, hogy a fakivágás védett természeti területen kizárólag külön természetvédelmi engedély alapján végezhető, ilyen eljárás jelenleg nincs folyamatban. Az engedélyeket a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala hivatott kiadni Budapest természetvédelmi hatóságaként. Csakhogy a fakivágási kérelmekről időnként Budapest Főváros Kormányhivatalának Kiemelt ügyek osztálya dönt, amelynek vezetője Kosztyu Anikó. Az általa vezetett osztály engedélyezte korábban többek között az Orczy-park, a Kossuth tér, a Dagály és a Városliget fakivágásait is. Túl nagy szigorban tehát aligha reménykedhetnek a sziget fáiért aggódók.  Ahogy arról kedden a Népszava beszámolt, a kormány nagyszabású gátépítésbe kezdene a Hajógyári- (Óbudai) szigeten. A beruházás miatt csaknem 3 hektár erdőt kellene kivágni, de a gátak és zsilipek rendszere az árvízszintet is megemelné. A Belügyminiszter a Népszavának küldött válaszában azzal érvel a gát mellett, hogy a szigetet védmű nélkül egyre gyakrabban önti majd el az ár. Az árvízvédelmi rendszer kiépítésével azonban megvalósulna a jelenleg a nagyvízi meder részét jelentő Óbudai-sziget teljes területének árvíz- és szivárgó vizektől való mentesítése. A tárca egyúttal arról is tájékoztatta lapunkat, hogy „az előkészítési feladatokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat az Országos Vízügyi Hatóság a III. kerületi és a fővárosi önkormányzattól egyaránt megkapta”. Mindez azért különös, mert Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere egyaránt hevesen tiltakozott a gátépítés ellen a Népszavában megjelent cikk után. Kiss László egyenesen méltatlannak tartotta, hogy a nagyszabású tervekről meg sem kérdezték a kerületet, és tiltakozásra szólított fel mindenkit a gátépítés ellen, amely végérvényesen megváltoztatná a sziget képét. Karácsony Gergely főpolgármester pedig kijelentette, hogy a főváros nem járul hozzá egy olyan beruházáshoz, amely 1000 fa kivágásával, a zöldfelület megcsonkolásával járhat. Kiss László polgármester a Népszava kérdésére határozottan cáfolta, hogy a III. kerületi önkormányzat előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott volna a Hajógyári-szigeti gáthoz. A kerületvezető a Pest Megyei Kormányhivatalnak írt levelében egyebek mellett arra is felhívja a kormánymegbízott figyelmét, hogy sem a kerületi, sem pedig a fővárosi építési szabályzat szerint sem lehetséges az árvízvédelmi mű megépítése.  Kicsit másként áll a helyzet a fővárosi önkormányzattal. Az előző városvezetés az októberi választások előtt 4 nappal adott tulajdonosi hozzájárulást a tervezéshez szükséges, geotechnikai feltáró fúrások elvégzéséhez. A jelenlegi városvezetés ezzel szemben mindent elkövet, hogy a meglévő zöldfelületek megmaradjanak, azok területe ne csökkenjen.  A Miniszterelnökség azt is jelezte, hogy a Hadrianus-palota rekonstrukciójáról még nincs kormánydöntés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a kajak-kenu központ egyelőre előkészítési fázisban van. A kivitelezésről a tervek elkészülte után dönt a kormány. A sportakadémia tervezésére kiírt tender júniusban eredménytelenül zárult, mivel egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett rá.

Handó-levél: senkit nem érdekel, ki hamisított

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:00

Fotó: Népszava
Lesöpörte az Országos Bírósági Hivatal azt a bejelentést, amely segíthetett volna tisztázni, hibázott-e a Fővárosi Törvényszék elnöke a Handó-levél ügyében – tudta meg lapunk.
Úgynevezett integritássértést, nagyon leegyszerűsítve, bírói mulasztást követett el a Fővárosi Törvényszék elnöke – lényegében ezt állította bejelentésében Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) fordult. Az ügy megértéséhez érdemes felidézni az előzményeket. Tavaly novemberben nyilvánosságra került egy levél, amelyben 24 bírósági vezető „fejezte ki háláját” Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének. A levélen ott állt Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék (FT) aláírása is. Csakhogy hónapokkal később, már idén, június 8.-án a fővárosi bírák véleménynyilvánító összbírói értekezletén bejelentette: sem a saját nevében, sem az FT bíráinak képviseletében nem írta alá a Handónak címzett levelet. Mindez kérdések sokaságát vetette fel. Ráadásul Tatár-Kis Péter – aki egyébként Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora – rendre kitérő választ adott arra, hogy korábban miért nem szólt a hamisításról, kért-e vizsgálatot, tett-e feljelentést az ügyben. Mindez azért fontos, mert, ha nem lépett, és valóban nem az ő szignója állt a levélen, akkor Magyarország legnagyobb bíróságának vezetője szemet hunyt egy hamisítás felett. Ha pedig mégis az ő aláírása van ott, akkor nem mondott igazat. Egyebek mellett emiatt tette „az integritású tárgyú bejelentést” Szepesházi Péter ügyvéd, ám az OBH lesöpörte beadványát. Az OBH elnöke az ügyvédnek írt és lapunkhoz is eljutott levele szerint Tatár-Kis összbírói értekezleten elmondott felszólalásával kapcsolatosan nem történt az Integritási Szabályzat szerinti integritássértés. Az OBH nem csak Tatár-Kis szerepét nem siet tisztázni, arra sem kíváncsi, hogy ki hamisíthatta oda az elnök aláírását a levélre. Mint arról írtunk, az OBH már korábban világossá tette, hogy nem indított belső vizsgálatot, és nem kezdeményezett eljárást. Mindössze „megnyilatkoztatta az érintetteket”, de csupán arra jutott: „Nem volt megállapítható, hogy nevezett bárkit felhatalmazott volna arra, hogy helyette és nevében a levelet aláírja”. Ahogy az OBH, úgy Tatár-Kis sem akarja feltárni az ügy minden részletét. Lapunk többször kereste őt, többek között arra voltunk kíváncsiak: Hogyan kerülhetett a szignója az iratra? Ha nem ő, akkor vajon ki írta alá a nevében a levelet? Először kérdéseink pontosítását kérte, majd azzal tért ki a válaszadás elől, hogy jelezte, nem minősülnek közérdekű adatnak azok az információk, amelyek iránt lapunk érdeklődik. Bár Tatár-Kis Péter „magánlevélnek” minősíti az iratot, azon aláírása alatt – ahogy a többi bírósági vezető esetében is – ott szerepel hivatali titulusa is: a Fővárosi Törvényszék elnöke. Tatár-Kis Péter legutóbbi megkeresésünkre figyelmünkbe ajánlotta azt – az Indexen már ismertetett – jegyzőkönyvet, amely rögzítette azt a beszélgetését az OBH-elnökével a Fővárosi Törvényszék elnöki álláspályázata idején. Ebből azonban csak annyi derül ki, hogy az OBH-elnöknek arra kérdésére, miért csak az összbírói fórumon jelezte a helyzetet, Tatár-Kis azt mondta: „Nem éltem meg olyan érdeksérelemként, ami miatt nyilvánosság elé kellett volna állnom, de mint ahogy ezt korábban elmondtam, aki megkérdezte tőlem, annak elmondtam a történetet.” Így az OBH elnöke, Senyei György is tudott róla. A rendőrség először nem tudott arról, hogy az ügyben feljelentést tett volna bárki, noha a Transparency International (TI) Magyarország megtette ezt. Azóta pedig kiderült, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Tatár-Kis aláírási ügyében feltett írásbeli kérdését, és azt „elbírálás végett” az arra hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNyF) továbbította. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elmondta lapunknak: a rendőrség arról tájékoztatta a TI-t, hogy feljelentésüket – a dátum alapján legkésőbb június 16-án – továbbították a KNyF-re. Ligeti szerint a rendőrségi indoklás korrekt volt, a büntetőeljárási törvény azon szakaszára hivatkozott, amely szerint kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást „a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy – működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény” esetében. Hozzátette, mivel a feljelentés elbírálására három napja van a hatóságnak, s eddig nem kaptak annak elutasításáról értesítést a KNyF-től, ezért bízik abban, hogy folyik a nyomozás az ügyben.