Csúcson a feketemunka

Sokan csak akkor szembesülnek vele, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták őket, amikor elbocsátáskor nem kapják meg a kilépőpapírokat.

Bár jóval kevesebb céget ellenőrzött az idei első negyedévben a munkaügyi hatóság, köztük arányaiban sokkal több szabálytalan munkáltatót talált. Az ellenőrök az alig több, mint 4 ezer vizsgált vállalkozás 68 százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést, miközben tavaly még „csak” 60 százalékos volt a „találati arány”. A tavalyi és az idei első negyedévben csaknem azonos számú, mintegy 12 ezer szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalóra bukkantak így. Ám míg ez tavaly a vizsgált dolgozók felét jelentette, addig az idén több mint a kétharmadát. A feketemunkán kapott dolgozók aránya pedig 2011 óta soha nem volt ilyen magas, az ellenőrzött munkavállalók közül minden nyolcadik bejelentés nélkül dolgozott.

Ezen beszámolók a jogsértések megszaporodásakor általában arra hivatkoznak, hogy azokból azért van több, mert többre derül fény, ez pedig az ellenőrzések célzottságának köszönhető. Most viszont az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának legfrissebb jelentésében az áll: az adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert a koronavírus a munkaügyi ellenőrzésekre is hatással volt. Bár a járvány miatti korlátozások csak március közepétől kezdődtek, a jelentés az egész negyedéves negatív tendenciát a hatósági munka koronavírus miatti átszervezésével magyarázza. A helyszíni ellenőrzések száma csökkent, így elsősorban a már megkezdett vizsgálatokat zárták le, illetve a panaszokat, közérdekű bejelentéseket vizsgálták ki: ezek pedig jellemzően több szabálytalanság megállapítását eredményezik – írták.

Nem lehet ugyanakkor mindent a koronavírusra fogni: az építőipari ellenőrzések számát például nem befolyásolta a járvány (2019-ben 1172, 2020-ban 1103 ellenőrzés történt), mégis jóval több feketén dolgozó bukott le. Míg tavaly az összes feketemunkás harmada (750 fő) dolgozott az építőiparban, addig az idén 43 százalékuk (1065 fő). Ez ágazaton belül is jelentős növekedést jelent: 27 százalékról 34 százalékra ugrott a „találati arány”. A munkavállalók helyzete ebből a szempontból csak a mezőgazdaságban és a gépiparban javult, minden más ágazatban romlottak a mutatók. A személy- és vagyonvédelemben az ellenőrzött dolgozók 18 százalékát dolgoztatták feketén (tavaly 11 százalékukat), a kereskedelemben minden tizedik munkavállalót érintett a jogsértés (a tavalyi 9 százalék után). A koronavírus által különösen sújtott vendéglátásban 2011 óta nem volt ilyen magas, több mint 16 százalékos a feketén dolgozók aránya.

Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem szorította vissza a feketefoglalkoztatást. Az e téren legáltalánosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás továbbra is szándékos, adóelkerülési célzatú, a munkáltatók pedig azért nem változtatnak a „jól bevált” gyakorlatukon, mert a kevés ellenőrzés miatt nincsenek kitéve a lebukás veszélyének. Amikor mégis rajtakapják őket, „adminisztrációs hibára”, a „könyvelő mulasztására”, „próbamunkára”, vagy „első munkanapra” hivatkoznak.

Szintén gyakori a részmunkaidős bejelentés, amely mellett teljes állásban dolgoznak a munkavállalók, a fizetésbeli különbséget pedig zsebbe kapják. A heti 10-20-25-30 órás részmunkaidős bejelentés melletti heti 40 órás foglalkoztatás során a munkáltatók több havi munkaidőkeretet alkalmaznak, hogy leplezzék a szabálytalanságot. A bizonyítást az is nehezíti, hogy a dolgozók nem mernek panaszt tenni, csak ha már távoztak az adott cégtől. De sokan közülük nem is figyelnek arra, mi áll a papírokban, csak arra, mennyi pénzt kapnak a hó végén. Nem gondolnak bele, hogy egy betegség, baleset esetén a részmunkaidős bejelentés mekkora bérkiesést, anyagi hátrány jelent.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor tízezreket tettek utcára – a GKI friss felmérése szerint június elejéig mintegy 160-170 ezer főt bocsátottak el -, akiket pedig közülük feketén dolgoztattak, még álláskeresési járadékra sem jogosultak.

Az is előfordult, hogy a munkavállaló akkor szembesült azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, amikor a kilépéskor a munkáltató nem adta ki az igazolásokat. Ez az utóbbi időben egyre gyakoribb szabálytalanság. A munkáltatók sokszor nem fizetik ki az utolsó havi munkabért sem. A munkaügyi hatósághoz érkezett kérdések és panaszok alapján a jelentés megfogalmazói feltételezik, hogy a koronavírus-járvány miatt a következő negyedévben még magasabb lesz az ilyen, a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogsértések száma.