Előfizetés

Törvényeket módosítottak: kijelölhetik a rozsdaövezeteket

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.03. 16:36

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több olyan törvény módosítását is megszavazta pénteken a parlament, amelyek lehetővé teszik, hogy kedvezményes, 5 százalékos áfával legfeljebb 150 négyzetméteres lakások épülhessenek a városok rozsdaövezeteiben. Hogy hol lesznek ilyen akcióterületek, azt a kormány jelölheti ki.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára erről az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének szerdai közgyűlésén a Magyar Építők beszámolója szerint azt mondta: kétféle rozsdaövezetet határoznak majd meg. Azonnali rozsdaövezeteket, ahol az előkészített projektek rögtön elindulhatnak, illetve közép- és hosszú távú akcióterületeket, ahol fizikai, illetve jogi előkészítés szükséges a munka megkezdéséhez.  Az államtitkár azt is közölte: a kormány az önkormányzatokkal egyeztetve az első azonnali rozsdaövezeteket legkésőbb szeptemberre százhektáros nagyságrendben kijelöli, az első projektekre pedig erre a hónapra várhatóan megköthetik a szerződéseket. Ezek az idén több száz, de akár ezer lakás építésének elindítását teszik majd lehetővé. A rozsdaövezeti programban a kijelölt területeken épült lakások értékesítési áfája 5 százalékos, bérbeadása pedig áfamentes lesz. E területeken mind a lakás-, mind a kereskedelmi célú fejlesztések gyorsított, egyszerűsített, a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra hasonlító engedélyezési eljárás szerint valósulhatnak meg. Az újépítésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos lakásáfát tavaly év végén vezették ki, így ma már csak azokat lehet kedvezményes áfával értékesíteni, amelyek 2018 novembere előtt rendelkeztek építési engedéllyel. Emiatt a lakásépítések száma a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint 20-25 százalékkal fog visszaesni, ezt részben a rozsdaövezeti építkezések ellensúlyozhatják. Emellett azonban egy demográfiai célokkal összekötött közhasznú lakásépítési rendszerre is szükség volna, illetve a magánépítkezésekre adott áfavisszatérítés is ösztönzőleg hatna – véli az egyesület. A jegybank a tavalyi 21 ezer után az idén mindössze 18 500 új lakás átadásával számol, elemzőik szerint a rozsdaövezeti építkezések hatása pedig csak 2022-ben jelentkezhet, hiszen egy társasház felépítéséhez szükség van legalább másfél-két évre. Ez a kedvezmény is csak a további zuhanást állíthatja meg, így jövőre 15 500, 2022-ben pedig 16 ezer új lakást adhatnak majd át.  

Betilthatóvá vált több egyszer használatos műanyag termék

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 13:04

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Emellett létrehozták a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát.
Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyag terméket. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát. A kormány a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján
a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.

A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát, amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával. Megalkották a könnyű, valamint a nagyon könnyű műanyag hordtasokok fogalmait is, előbbiek falvastagsága 50 mikronnál, utóbbiaké pedig 15 mikronnál kevesebb. Mint megírtuk, a kormány június 3-án nyújtotta be ismét az egyszer használatos műanyagok tilalmáról szóló törvényjavaslatát. Az ügy pikantériája, hogy korábban visszavonták az ugyane célt maga elé tűző kezdeményezésüket. A mostani változatban számos szakmai újdonság fedezhető fel. Bevezetik a biológiailag lebomló műanyag fogalmát. Míg az ilyen zacskók kilónkénti termékdíját 500, addig a többiét 1900 forintban állapítják meg.

Elfogadták a jövő évi költségvetést

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.03. 12:27
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal (a pulpituson) a 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazáson, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A képviselők 133 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot.
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. Megvan a fedezete a járványügyi készültségnek és a gazdaság újraindításának. Köszönöm a Fidesz és KDNP frakcióknak a támogatást. Van 133 bátor ember! így örömködött a Facebookon Varga Mihály pénzügyminiszter a szavazás után. A vicc szerint falnak menő ló nem vak, hanem bátor, ami relativizálja a 133 fideszes képviselő bátorságát, ugyanis ki lehet jelenteni, hogy túlnyomó többségük látatlanban fogadta el a 2021-es büdzsét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy míg az ellenzék 800 módosító javaslattal rukkolt elő a vita a során, addig egyetlen egy fideszes képviselői módosítás sem született. Igaz tavaly sem.  
A büdzsé azzal számol, hogy az idei három százalékos visszaesés után jövőre 4,8 százalékos gazdasági növekedés jöhet – a piaci előrejelzések fényében mindkét szám meglehetősen optimista, igaz az MNB szerint éppen, hogy pesszimista az előrejelzés. A korai költségvetés elfogadása egyik évben sem vált be, ugyanis jelentős tervezési pontatlansággal dogozik a pénzügyi tárca, és ez most súlyosbítva a Covid-19 járvánnyal, szinte megjósolhatatlan, hogy milyen éve lesz 2021-ban a magyar gazdaságnak. A parlament a 2021-es költségvetést 23 456 milliárdos kiadási főösszeggel és 1491 milliárd forintos hiánnyal fogadta el, így a deficit az idei évihez képest mintegy 400 milliárd forinttal lehet kisebb. A költségvetésben helyet kapott a gazdaságvédelmi alap – ám ebben a fejezetben olyan költések vannak, mint a paksi atomerőmű beruházás vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal átépítése. A járvány elleni alap pedig nem más, mind az eddigi egészségbiztosítási alap új néven. A 2021-es büdzsében kevés a direkt gazdaságösztönző kiadás, ezt uniós pénzekből és jegybanki programokon keresztül intézi a kormány, az önkormányzatok támogatásai csökkennek, az oktatási kiadások reálértéke stagnál, míg az egészségügyi és szociális kiadásoké kismértékben nő. A 2021-es költségvetés abszolút nyertesei honvédségi fegyverszállítók, ugyanis a védelmi kiadások egy év alatt 28 százalékkal nőnek. Mindezt teszi a kormány egy gazdasági válság kellős közepén, mutatva, hogyan is gondolja a járvány elleni küzdelmet és a gazdaság újraindítását.
Varga Mihály szavaz
Fotó: Kovács Tamás / MTI

13. havi nyugdíj

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára. A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget. A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet rendelkezik majd. A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.