Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára erről az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének szerdai közgyűlésén a Magyar Építők beszámolója szerint azt mondta: kétféle rozsdaövezetet határoznak majd meg. Azonnali rozsdaövezeteket, ahol az előkészített projektek rögtön elindulhatnak, illetve közép- és hosszú távú akcióterületeket, ahol fizikai, illetve jogi előkészítés szükséges a munka megkezdéséhez.
Az államtitkár azt is közölte: a kormány az önkormányzatokkal egyeztetve az első azonnali rozsdaövezeteket legkésőbb szeptemberre százhektáros nagyságrendben kijelöli, az első projektekre pedig erre a hónapra várhatóan megköthetik a szerződéseket. Ezek az idén több száz, de akár ezer lakás építésének elindítását teszik majd lehetővé. A rozsdaövezeti programban a kijelölt területeken épült lakások értékesítési áfája 5 százalékos, bérbeadása pedig áfamentes lesz. E területeken mind a lakás-, mind a kereskedelmi célú fejlesztések gyorsított, egyszerűsített, a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra hasonlító engedélyezési eljárás szerint valósulhatnak meg.
Az újépítésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos lakásáfát tavaly év végén vezették ki, így ma már csak azokat lehet kedvezményes áfával értékesíteni, amelyek 2018 novembere előtt rendelkeztek építési engedéllyel. Emiatt a lakásépítések száma a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint 20-25 százalékkal fog visszaesni, ezt részben a rozsdaövezeti építkezések ellensúlyozhatják. Emellett azonban egy demográfiai célokkal összekötött közhasznú lakásépítési rendszerre is szükség volna, illetve a magánépítkezésekre adott áfavisszatérítés is ösztönzőleg hatna – véli az egyesület.
A jegybank a tavalyi 21 ezer után az idén mindössze 18 500 új lakás átadásával számol, elemzőik szerint a rozsdaövezeti építkezések hatása pedig csak 2022-ben jelentkezhet, hiszen egy társasház felépítéséhez szükség van legalább másfél-két évre. Ez a kedvezmény is csak a további zuhanást állíthatja meg, így jövőre 15 500, 2022-ben pedig 16 ezer új lakást adhatnak majd át.
