Bugyi

Amikor a politika eljut addig, hogy előkerül, vagy éppen lekerül egy női alsó, akkor már valami komoly baj van. A miniszterelnöki sajtóstáb például totálisan megbukott, amikor 2013-ban egy televíziós interjúban a riporternő nem titkoltan nem vett fel bugyit, amivel zavarba akarta hozni az ország kormányfőjét. Az eset a szomszédos Szerbiában történt. A felvételt utólag letiltották, de a híre így is terjedt, jó nagy blama volt.

Utólag már senkit nem érdekel, de tavalyelőtt, az országgyűlési választás után komolyan találgatták, hogy az Együtt párt – a szervezet megszűnéséhez is vezető – bukásában volt-e szerepe annak a ruhaszárítón lógó kis bugyinak, aminek fotójával az akkor még a párthoz tartozó Baranyi Krisztina megmutatta otthonát a választási kampányra készített, IKEA katalógust utánzó pártprogramban. Nyilván nem, de a bugyi-kérdés, konkrétan az azóta ferencvárosi polgármesternek megválasztott politikus most éppen méretesnek rajzolt alsóneműje megint meghatározó közéleti ügy lett. Ezúttal a bukásba beletörődni képtelen fideszesek jelképe.

A kerület korábbi vezetője, Bácskai János a képviselőtestületi ülésen a polgármesterről közzétett gúnyrajzzal igen előkelő helyre ugrott a legalpáribb nőgyűlölő kormánypárti politikusok Kövér László házelnök által vezetett listáján. Ráadásul most még perrel is fenyeget, mert egy momentumos jogász a tanácskozás idejére elorozta tőle a rajzot. Kíváncsian várjuk a bíróság döntését, hogy ez mennyiben korlátozta a véleménynyilvánítási szabadságát.

De ettől teljesen függetlenül ki lehet jelenteni, hogy bugyi kérdésében tényleg nagy a baj. Főként azért, mert a közéletben kirívóan kevés a nő, másrészt, mert aki mégis politikusnak áll, az számolhat vele, hogy a jobboldali pártokban működő nőtársak is ellene dolgoznak. Mindannyian mélyen hívő keresztény emberek ők, akik minden emberi gyarlóságra bűnbocsánatot remélnek. A másik megalázására ugyanúgy, mint ha több tízezer darabos gyermekpornó fotógyűjteménnyel buknak le.