Előfizetés

Meghalt Ennio Morricone

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 09:19

Fotó: Christoph Soeder / AFP / dpa Picture-Alliance
Az olasz zeneszerző 91 éves korában hunyt el.
Meghalt hétfőn, 91 éves korában Ennio Morricone kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző, karmester – közölte családja az ANSA hírügynökséggel. A legendás filmzenék komponistája hétfő hajnalban, egy római klinikán hunyt el. Karrierje során több mint 500 film zenéjét írta, köztük az Egy maréknyi dollárért és a Volt egyszer egy vadnyugat című klasszikusokét. Ügyvédje és barátja, Giorgio Assumma közleményében azt írta, Morricone elméje az utolsó pillanatig tiszta volt, halála előtt el tudott búcsúzni feleségétől, gyerekeitől és unokáitól és a publikumnak is meg tudta köszönni kreativitása állandó támogatását. Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte. Első darabjait hatévesen írta, kedvence Weber A bűvös vadász című operája volt. Konzervatóriumi tanulmányait trombita és zeneszerzés szakon végezte. Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni. Egykori iskolatársa, a rendező Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy komponáljon zenét Egy maréknyi dollárért című filmjéhez. Rendhagyó módon előbb a zene született meg, a jeleneteket ehhez igazodva forgatták, olykor később is komponált úgy, hogy egy kockát sem látott a filmből, de ismerte a forgatókönyvet és a lényeges információkat. A mozik 1968-ban mutatták be a Volt egyszer egy Vadnyugatot, s ez az év lett pályafutásának legtermékenyebb esztendeje, még 25 filmet láthatott a közönség az ő muzsikájával. Ez a műve lett minden idők egyik legkelendőbb instrumentális filmzenéje, amelyből több mint tízmillió példány kelt el, A Jó, a Rossz és a Csúf filmzenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban aratott világsikert. Bár sohasem hagyta el végleg a hazáját, a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt. Írt zenét filmdrámához, vígjátékhoz, kalandfilmekhez, horrorhoz, akciófilmhez, politikai krimihez, hollywoodi szuperprodukcióhoz, történelmi és életrajzi filmekhez egyaránt. A többi közt ő jegyzi A profi, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, a Sacco és Vanzetti, a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás, a Célkeresztben című filmek, A polip című tévésorozat, illetve a Teoréma, a Dekameron, a Canterbury mesék, a Salo, avagy Sodoma 120 napja című Pasolini-filmek muzsikáját. Számos hirdetés zenéjét is ő írta, legtöbbször a Dolce & Gabbana céggel dolgozott együtt. Öt alkalommal jelölték Oscar-díjra – 1978-ban a Mennyei napok, 1986-ban A misszió, 1987-ben az Aki legyőzte Al Caponét, 1991-ben a Bugsy, 2000-ben a Malena zenéjéért –, mielőtt 2007-ben megkapta az amerikai filmakadémia kitüntetését életművéért. 2016-ban negyven év elteltével visszatért a western műfajához, és az Aljas nyolcas című Tarantino-filmhez komponált zenéjével nyolcvanhét évesen, hatodik jelölését sikerült a kategória Oscarjára váltania, megkoronázva ezzel több mint hat évtizedes, hosszú és sikeres pályafutását. Művészeti tevékenységét az Oscar-díj mellett számtalan kitüntetéssel ismerték el. Több BAFTA- és Golden Globe-díja van, megkapta a Grammy-, a Polar-díjat, az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját, a francia Becsületrend lovagi címét. 2016 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. Magyarországi koncertje alkalmával 2017-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Pályafutása során nem egy alkalommal dolgozott magyar művészekkel: zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Perlasca című olasz-magyar háborús drámához, a Koltai Lajos által fényképezett Malena és Az óceánjáró zongorista legendája című olasz filmhez, valamint az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült, Koltai által rendezett filmdrámához. Több koncertturnéján dirigált magyar zenekarokat, fellépett a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Modern Art Orchestrával és a debreceni Kodály Kórussal is. Minden idők egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzője több mint száz klasszikus zeneművet komponált, egyebek közt Kantátát Európáért, szimfonikus műveket, továbbá versenyművet trombitára, vonósokra és ütősökre. 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, a bemutatón maga vezényelte a művet a jezsuiták Róma belvárosában lévő főtemplomában. Ő írta az 1978-as argentínai labdarúgó-világbajnokság hivatalos himnuszát, és a Pet Shop Boys brit popduóval is dolgozott. 2016-ban Morricone 60 címmel jelent meg válogatás pályafutásának elmúlt hatvan évében komponált műveiből. Az idős mester – aki még néhány éve is úgy nyilatkozott, kottapapírt tart az éjjeli szekrényén, hogy ha eszébe jutna egy dallam, le tudja jegyezni – 2017 szeptemberében bejelentette, felhagy a komponálással, s utolsó kísérőzenéjét Giuseppe Tornatore filmrendezőnek írja, a karmesteri pálcát viszont még nem teszi le.

Ígéret az örök barátságra – A Jóbarátok titkáról

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.07.06. 09:00

Fotó: AFP
Van, aki rajong érte, mást hidegen hagy, de nincs, aki ne ismerné a Jóbarátokat. A széria sikerének nyomába eredhetünk Saul Austerlitz könyvével.
Nem kell sokáig járni a hazai üzleteket, amíg az ikonikus Friends felirattal ellátott felsőt találunk, és a televíziócsatornák közt kapcsolgatva is rövid idő alatt bukkanhatunk az 1994-ben útjára indult Jóbarátok epizódjaira. Feltehetően napjainkban sincs fiatal, aki ne hallott volna az amerikai szériáról, még ha annak indulásakor meg sem született. S hogy mi tette példátlanul ismertté a szituációs komédiát, amelyben percenként a sokakat idegesítő nevetést hallani (habár közönség előtt vették fel, és nem konzervnevetést alkalmaztak), és ami hat barát időnként nagyon is átlagos hétköznapjairól szól? Miként lehet, hogy a gyártó Warner Bros. a mai napig évi egymilliárd dollárt, a színészek a becslések szerint tizenkilenc-húszmillió dollárt keresnek a 2004-ben véget ért sorozattal? Hogy kerülhetett a Jóbarátok a Netflix legnézettebb műsorainak sorába 2019-ben is, és miért fizetett az HBO Max négyszázhuszonötmillió dollárt azért, hogy megszerezze az amerikai forgalmazás jogait? (Hazánkban továbbra is elérhető a Netflix kínálatában, a változás az USA-t érinti.) Mi lehet a varázserő, ami nem csak az első sugárzás idején húszas-harmincas éveikben járó fiatalok generációját ültette a képernyők elé, de teszi azt az azóta is?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Saul Austerlitz A Jóbarátok-generáció című könyvében, amelyben bepillantást is kínál a kulisszák mögé. A magyarul a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent kötet történeti kontextusba helyezi a sorozatot, és felfedi az utat, amely a kilencvenes években egy meglehetősen szokatlan – fiatal főszereplőket bemutató – műsor megalkotásához vezetett. Megtudhatjuk, hogyan választották ki a főszereplőket, beleshetünk a gyakran éjszakába nyúlóan dolgozó forgatókönyvírók munkájába, és azt is láthatjuk, milyen csaták zajlottak a háttérben a szereplők fizetésemelése kapcsán. Az első oldalak elriaszthatják az olvasót, ha nem érdeklődik a televízió világa iránt, de megéri tovább olvasni, ugyanis később megértjük, a képernyőn túl zajló történések is alapvető szerepet játszottak a Jóbarátok sikerében. Ráadásul amint megismerkedünk a Marta Kauffman és David Crane vezette munkakörnyezettel, s az írókkal, akik a poénokért és romantikus pillanatokért feleltek, egyből otthonosan érezzük magunkat, mintha mindenkit régről ismernénk itt.
Saul Austerlitz a kezdetektől vezet minket, miközben beszél a díszletek, a jelmezek, vagy a hajviseletek kialakulásáról: Rachel ikonikus frizurája, és Phoebe különleges babaháza sem marad ki a sorból. Igazi csemegét kínál a széria kedvelőinek, felidézi, miért kedveljük a karaktereket, ugyanakkor rámutat a hiányosságokra is. Nem megy el szó nélkül amellett, hogy a sorozat lehetett volna érzékenyebb (ezt már a 90-es években is kritika alá vonták): sztereotipikusan közelít a homoszexualitáshoz, a nemi szerepekhez, és nem szerepeltet színesbőrű szereplőket. Noha, ahogy azt Austerlitz is kiemeli, valami mégis fenntartja az érdeklődést iránta a problémák ellenére: úgy véli, népszerűségéhez az epizódokat körülvevő „buborék” is hozzájárult. A történetvezetés közel sem realista, inkább a gondtalan fiatalságról szőtt fantáziaképekbe fordul, ám amíg ez egy-egy epizód erejéig kiutat kínál számunkra a politikai és társadalmi csatározások mentén zajló mindennapokból, elégedettek vagyunk.
„A Jóbarátok merészen arra épített, hogy a huszonévesekről fog mesélni, és igaza lett. A sorozat, bár vádolhatjuk azzal, hogy sok mindenről nem beszélt, vagy hogy túlzásokba esett, mindenképpen olyan dolgokról szólt, amelyek mérföldkőnek számítanak a fiatal felnőttek életében: az első munkáról, az első kapcsolatról, házasságról, családról. (…) Azt ígérte, hogy bármilyen kihívást gördít is elénk a felnőttség – szerelmi bánatot, magányt, karriergondokat –, azokat a legjobb barátaink társaságában fogjuk átvészelni. Minden változik, de a barátság örök. Ez pedig nagyon is erős ígéret egy olyan korszakban, amelyben egyébként annyi minden bizonytalan.” A szerző szerint a fiatal szereplők a széria töretlen rajongótáborának kulcstényezői is lehetnek, a korabeli nézőknek a Jóbarátok a jövőképet jelenthette, vagy épp jóleső nosztalgiát nyújthatott, míg napjainkra ez egyfajta álomképpé alakult, amelyhez bármikor visszatérhetünk: valódi kapcsolatok, élmények és lehetőségek mozgatják a történetszálakat, nincsenek diákhitelek, okostelefonok, társkereső applikációk.
Nem kétség, ez a recept könnyedén vonzhat további nézőket: a Jóbarátok képes újra és újra megteremteni az ismerősség érzetét, a megkérdőjelezhető helyzeteken és fanyar poénokon túl is szerethető. Hiszen ki ne vágyna időnként olyan barátokra, mint Rachel, Monica, Phoebe, Ross, Chandler és Joey, akikkel leülhet egy kávéra a Central Perk falai között?
Infó: Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció. Mi zajlott a színfalak mögött? 21. Század Kiadó, 2020.

Jön a folytatás

A sorozat 2004-es befejezés óta mindenki arra kíváncsi, lesz-e vajon folytatása a hat barát történetének. Az elmúlt években gyakran felvetődtek erről álhírek, ám tavaly hivatalosan is bejelentették, egy különleges rész van tervben, amelyet az újonnan indult streaming szolgáltató, az HBO Max sugároz majd. Az előzetes információk szerint, mind a hat főszereplő vállalta az epizódot, így Rachel, Monica, Phoebe, Joey, Chandler és Ross tizenöt évvel később visszatér a képernyőre.

Mi történt a színészekkel?

A Ross Gellert alakító David Schwimmer számára a Jóbarátok hozta el az áttörést, a sorozat után olyan műsorokban láthattuk, mint Az eminens, a Hat nap, hét éjszaka vagy az American Crime Story: Az O.J. Simpson-ügy. A hugát, Monicát megtestesítő Courteney Cox első filmes sikerét 1994-ben aratta, főszerepet kapott az Ace Ventura: Állati nyomozókban, ezután kezdődött a Jóbarátok forgatása. A befejezés után elindította saját sorozatát, a Született szingliket. Matthew Perry vendégszereplőként több produkcióban is felbukkant, míg megkapta Chandler Bing szerepét. Később játszott például a Bérgyilkos a szomszédom, és a Megint17 című filmekben. Az életművész Phoebe Buffay-t alakító Lisa Kudrow több szerepben is feltűnt a Jóbarátok indulását követően, láthatjuk a Dr. Dolittle 2., a P.S. I Love You filmekben, és az Űrhadosztály című szériában. Matt LeBlanc Joey Tribbiani szerepében vált sokak kedvencévé, majd mellékszálként új szériát kapott, ám ez csak két évadot élt meg. Játszott többek közt a Lost in Space és a Charlie Angyalai filmekben. A széria nyújtotta hírnévből a legtöbbet Jennifer Aniston profitálta: nem maradt meg Rachel Greenként, a Derült égből Polly, a Szakíts, ha bírsz, és a Förtelmes főnökök című filmekben és a The Morning Show című sorozatban is láthattuk.

Több mint másfél milliárd fonttal segíti a brit kormány a művészeti és kulturális intézményeket

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:02

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Ez az eddigi legnagyobb egyedi finanszírozási csomag, amelyet a szférának juttattak.
Több mint másfél milliárd fontot fordít a brit kormány a koronavírus-járvány miatt súlyos pénzügyi helyzetbe került művészeti és kulturális intézmények megmentésére. A Downing Street által hétfőn közzétett tájékoztatás szerint
a színházak, a múzeumok, a képtárak, a zenei intézmények és a nagy mozihálózatokhoz nem tartozó, független filmszínházak számára összeállított pénzügyi mentőcsomag értéke 1,57 milliárd font (613 milliárd forint).

Az angliai kulturális szektor 1,15 milliárd fontot kap; ebből 880 millió font adomány, 270 millió font hitel. A fennmaradó hányadból a brit kormány az országos kulturális intézményrendszer infrastrukturális beruházásainak újraindítását, valamint a történelmi emlékhelyek fenntartását finanszírozza. Rishi Sunak pénzügyminiszter a bejelentéshez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy azok a brit kulturális és művészeti intézmények, amelyeknek a kormány a támogatást összeállította, több mint 700 ezer embert foglalkoztatnak. A közlemény hangsúlyozza azt is, hogy
ez az eddigi legnagyobb egyedi finanszírozási csomag, amelyet a kormány a kulturális és a művészeti szférának juttatott.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások jegyében a színházaknak, a moziknak, a koncerttermeknek, a múzeumoknak, a képtáraknak, a szabadidőparkoknak, a könyvtáraknak és a turistalátványosságoknak március végén be kellett zárniuk. Pénteken ezeknek az intézményeknek a zöme kinyithatott ugyan, de jelentős járványügyi biztonsági szabályokat kell betartaniuk, a színházakban pedig továbbra sem lehet előadásokat tartani.

A vendéglátó és turisztikai ágazat is segítséget kért

Hétfőn a brit vendéglátó és turisztikai ágazat üzleti érdekvédelmi szervezete – UK Hospitality – is jelentős költségvetési támogatást kért a kormánytól. A felhívás – amelyet a szektor 120 vállalatának vezetői írtak alá – hangsúlyozza: becslések szerint az ágazat bevételei az idén 56 százalékkal maradnak el a tavalyitól, és ez 73,4 milliárd font (29 ezer milliárd forint) bevételkiesést jelentene. A közös felhívás szerint a brit vendéglátó és turisztikai szektor cégeinek fele a jövő év vége előtt nem számol azzal, hogy működése ismét kifizetődővé válik. A Boris Johnson miniszterelnöknek címzett levél aláírói azt kérik, hogy a kormány hosszabbítsa meg az adókötelezettségekre meghirdetett moratóriumot, csökkentse 5 százalékra a turisztikai szolgáltatások áfáját és járuljon hozzá a bérleti költségek finanszírozásához.