Előfizetés

Nagyon távoli még a közösségi immunitás

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 12:50
Tesztelés a barcelonai Szent Miklós kórházban
Fotó: LLUIS GENE / AFP
Egy nagyszabású spanyol kutatás szerint nagyon távoli lehet még a közösségi immunitás az új koronavírus ellen, több mint 60 ezer lakos közül csak mintegy öt százaléknál találtak ellenanyagot.
Közösségi immunitásról akkor beszélhetünk, ha elegendő ember fertőződött meg ahhoz, hogy megállítsa a kórokozó terjedését. Ehhez egy populáció 70-90 százalékának immunitása szükséges, hogy megóvja azokat, akik nem fertőződtek meg - írta a BBC hírportálja. Spanyolországban a parti területeken 3 százalék alatti volt azoknak az aránya, akiknél találtak Covid-19 elleni antitesteket. Magasabb volt az arány az országban ott, ahol súlyosabb volt a járványhelyzet. "Noha a járvány súlyosan érintette Spanyolországot, a becslések szerint mégis alacsony a betegség előfordulásának aránya, ami egyértelműen kevés a közösségi immunitáshoz" - írták a Lancet brit orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Kutatásuk a maga nemében a legnagyobb szabású volt Európában. Hasonlóan reprezentatív vizsgálatokat végeztek Kínában és az Egyesült Államokban, melyek megállapították, hogy "a lakosság legnagyobb része nem volt kitéve a vírusnak", még azokon a területeken sem, ahol a kórokozó erősen elterjedt - olvasható a cikkben. Spanyolországban több mint negyedmillió igazolt esetet regisztráltak és több mint 28 ezren haltak meg a betegségben.

A szívizom betegségét is jelezheti a kimerültség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.06. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A megnagyobbodott és merevvé vált szívizom miatt kardiomiopátia esetén gyengül a szív teljesítménye.
A szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek, a kardiomiopátia hátterében a szívizom károsodása áll, aminek több fajtája is létezik – mondta Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. A tágulásos (dilatatív) formájának hátterében állhat alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, szívet károsító gyógyszerek szedése és genetikai faktorok is. A hipertrófiás kardiomiopátia esetén a szövetek megvastagodnak, sokszor ez a sportolói szívhalál oka is. Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik. Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia végül szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség. Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet. Néhány esetben, főleg gyerekeknél ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak – sorolta a szakorvos.
Bármilyen típusról is van szó, a betegség jellemzője, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját, sem a vért nem tudja megfelelően pumpálni, sem a normál ritmust nem tudja fenntartani. Ennek következmény lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, valamint akár a szívbillentyű problémáknak is lehet ez a forrása.
Tünete lehet kimerültség, mellkasi fájdalom. Előfordulhat, hogy hosszú ideig egyáltalán nincs is jele a betegségnek, és az is gyakori, hogy csak a kezdeti stádium tünetmentes. Több rizikófaktor – cukor- vagy alkoholbetegség, családban lévő szívbetegség – megléte esetén érdemes rendszeres kardiológiai ellenőrzésre menni.
Fizikai terheléskor jelentkező nehézlégzés, légszomj, nyilvánvaló ok nélküli kimerültség, a végtagok, a has és nyaki vénák duzzanata, zavartság, hideg verítékezés, szabálytalan, túl gyors, lassú vagy erős, kimaradó szívverés, mozgás után tapasztalt mellkasi fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni. A kezelés része az életmód orvoslása, szükség lehet gyógyszeres kezelésre és akár szívritmust szabályozó készülék beültetésre, ritkán szívátültetésre is.

Rózsaszín havat vizsgálnak a kutatók az olasz Alpokban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 13:47

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Az elszíneződést valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.
Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.
„Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban”

– magyarázta Di Mauro, aki korábban a svájci Morteratsch-gleccser algáit tanulmányozta.

Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van, ott szintén jellemző a jégolvadás. A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri, de amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal több napfényt nyel el és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak, így színeződik rózsaszínre a 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege.
„Megpróbáljuk megállapítani, hogy az emberi tevékenységen túl más jelenségek milyen mértékben járulnak hozzá a Föld melegedéséhez”

– tette hozzá Di Mauro.