Előfizetés

A szívizom betegségét is jelezheti a kimerültség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.06. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A megnagyobbodott és merevvé vált szívizom miatt kardiomiopátia esetén gyengül a szív teljesítménye.
A szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek, a kardiomiopátia hátterében a szívizom károsodása áll, aminek több fajtája is létezik – mondta Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. A tágulásos (dilatatív) formájának hátterében állhat alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, szívet károsító gyógyszerek szedése és genetikai faktorok is. A hipertrófiás kardiomiopátia esetén a szövetek megvastagodnak, sokszor ez a sportolói szívhalál oka is. Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik. Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia végül szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség. Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet. Néhány esetben, főleg gyerekeknél ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak – sorolta a szakorvos.
Bármilyen típusról is van szó, a betegség jellemzője, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját, sem a vért nem tudja megfelelően pumpálni, sem a normál ritmust nem tudja fenntartani. Ennek következmény lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, valamint akár a szívbillentyű problémáknak is lehet ez a forrása.
Tünete lehet kimerültség, mellkasi fájdalom. Előfordulhat, hogy hosszú ideig egyáltalán nincs is jele a betegségnek, és az is gyakori, hogy csak a kezdeti stádium tünetmentes. Több rizikófaktor – cukor- vagy alkoholbetegség, családban lévő szívbetegség – megléte esetén érdemes rendszeres kardiológiai ellenőrzésre menni.
Fizikai terheléskor jelentkező nehézlégzés, légszomj, nyilvánvaló ok nélküli kimerültség, a végtagok, a has és nyaki vénák duzzanata, zavartság, hideg verítékezés, szabálytalan, túl gyors, lassú vagy erős, kimaradó szívverés, mozgás után tapasztalt mellkasi fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni. A kezelés része az életmód orvoslása, szükség lehet gyógyszeres kezelésre és akár szívritmust szabályozó készülék beültetésre, ritkán szívátültetésre is.

Rózsaszín havat vizsgálnak a kutatók az olasz Alpokban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 13:47

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Az elszíneződést valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.
Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.
„Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban”

– magyarázta Di Mauro, aki korábban a svájci Morteratsch-gleccser algáit tanulmányozta.

Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van, ott szintén jellemző a jégolvadás. A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri, de amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal több napfényt nyel el és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak, így színeződik rózsaszínre a 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege.
„Megpróbáljuk megállapítani, hogy az emberi tevékenységen túl más jelenségek milyen mértékben járulnak hozzá a Föld melegedéséhez”

– tette hozzá Di Mauro.

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványaira bukkantak Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:40

Fotó: Daniel Bockwoldt / AFP / dpa Picture-Alliance
A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki.
Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra, egy agyagbányában folytatott ásatáson. Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője szombaton elmondta, hogy a hatalmas teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét is sikerült kiásni a Gross Pampauban felfedezett helyszínen. A kérgesteknős maradványainak feltárásán egy szakértőkből álló csoport több hétig dolgozott. A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki. A kutatók a kérgesteknős mellett egy kisebb tengeri teknős maradványait, korallokat, egy delfin állkapcsát és egy viharmadár megkövesedett csontjait is kiásták.
A lelőhely 8-20 méterre a földfelszín alatt húzódik, és szinte a teljes biodiverzitása kirajzolódik benne annak a korszaknak, amelyben a teknős élt

– mondta Höpfner.

Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője
Fotó: Daniel Bockwoldt / AFP / dpa Picture-Alliance
Teknősmaradványokat rendkívül ritkán fedeznek fel, mivel az elpusztult teknősöket gyorsan felfalták a ragadozó halak, és páncéljuk is viszonylag hamar lebomlott.