Száznál is több ötletet szült a koronavírus

Palkovics László elmondta: az első pályázatokról még gyorsított, a későbbiekben normál eljárással döntettek a támogathatóságáról.

A tudósok és a vállalkozók fantáziáját is megmozgatta a koronavírus és a pénz is megmozdult az ötletek támogatásának megvalósítására – számolt be Palkovics László miniszter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) online tudományos konferenciáján kedden. A rendezvényen államtitkárok, egyetemi vezetők, orvos-professzorok, iparági szakemberek számoltak be arról, hogyan ösztönözte modellváltásra a felsőoktatási intézményeket, milyen gyorsan alakította át a tudományos kutatásokat a járvány-elleni védekezés.

Ennek utóbbi elemei közé sorolta a tárca vezetője, hogy gyorsan és kreatívan reagáltak a hazai kutatóműhelyek a vírus elleni küzdelemben, s már néhány nap után jelentkeztek a kutatók a projektjeikkel. A jó kutatási ötleteket pedig a tárca lehetőség szerint megpróbálta gyorsan elindítani.

Száz feletti ilyen koronavírus-kutatással kapcsolatos projektjavaslat érkezett a tárcához, legtöbbjük megvalósításához néhány nap alatt forrást is találtak. (Lapunk úgy tudja: ezekre összességében körülbelül 10 milliárd forint van.) Palkovics László elmondta: az első pályázatokról még gyorsított, a későbbiekben normál eljárással döntettek a támogathatóságáról.

Az eddig támogatott kutatások a vírus megismerésével, a fertőzés-elleni védekezéssel, illetve a fertőzés nyomán kialakult betegségek kezelésével foglalkoznak. – Gyógyszerhatóanyag kutatásba kezdtünk. Ezzel kapcsolatban egyszer Keserű György professzor említette, hogy a gyógyszerek kristályosítását az űrben könnyebben lehet elvégezni, ezért nekiálltunk foglalkozni azzal, hogy ezt a hatóanyagot hogyan lehet az űrbe juttatni – jelezte Palkovics László, hogy a legmerészebb gondolatoktól sem zárkóztak el.

Az első két hónapban az innovációs alap hárommilliárd forintjából támogatták egyebek mellett az orvosképző egyetemek reprezentatív lakossági szűrővizsgálatát, a Pécsi Tudományegyetem víruslaborjában zajló koronavírus kutatásokat, a Szegedi Tudományegyetem epidemiológia és matematikai modellszámításait, valamint a gyógyszergyártás kezdeti lépéseit.

A miniszter szerint amikor a vírus terjedése elkezdődött, semmink nem volt. Kiderült menyire kiszolgáltatottak vagyunk és ezért láttak neki a védőeszközök, a maszkok, a fertőtlenítőszerek, és a vakcina gyártás elindításába. Az utóbbi megvalósításához Debrecenben lerakták a hazai gyár alapkövét. A kutatók ötleteinek valóra váltásába nagyon sok magyar cég is bekapcsolódott. S noha nulláról kellett kezdeni, de egyebek közt az országban négy helyen fejlesztettek lélegeztetőgépet, és mostanra ezek gyártása is megkezdődött.

Hozzátette: jövőre több lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs forrás. Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási intézményekben a modellváltás zajlik, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan áttekinti. Szerinte a válság idején megmutatkozott, hogy a magyar egészségipar szerkezete nem rossz, lehetőségei vannak a fejlődésre. Jelezte, hogy az idén 85 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségipari cégek támogatására. A felsőoktatás intézményi modellváltásával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: a magyar állam nem vonul ki a felsőoktatás finanszírozásából, az állam a fenntartó funkcióját vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaira bízza. A legnagyobb intézmények – köztük a négy orvosképzéssel is foglalkozó tudományegyetem, valamint az ELTE és a Műegyetem is – állami fenntartásban maradnak.