Claudio Abbado;Proms;Leonard Bernstein;Golda Schultz;

- Virtuálistól a valós koncertekig

Hat hétig archív felvételek sugárzásával, két hétig élő, de minden valószínűség szerint közönség nélküli koncertekkel rendezik meg a világ legnagyobb zenei fesztiválját.

Százhuszonhatodik szezonjához érkezett a minden év nyarán július közepe és szeptember idusa között sorra kerülő Proms hangverseny-sorozat, ami azonban minden korábbitól élesen különbözik. A világ legnagyobb zenei fesztiválja, amelynek keretében tavaly százötven eseményt tartottak meg, kis híján teljesen áldozatául esett a koronavírus-pandémiának, de előkelő riválisaihoz, Glyndebourne-hoz, Salzburghoz és Lucerne-hez hasonlóan legalább morzsákat  sikerült megmenteni belőle. Ahelyett, hogy a Proms igazgatója, David Pickard a hagyományoknak megfelelően április elején felfokozott hangulatú sajtótájékoztatón ismertette volna a július 17-én kezdődő programot, a csapat és a BBC menedzsmentje különböző forgatókönyvekben kezdett gondolkozni. A brit kormány erősen vitatott koronavírus-válságkezelése nem sokat segített a döntésben: vajon az elmúlt három év teljes tervezését sutba kell- e dobni, legalább egy rövid élő koncertsorozatot tető alá lehet- e hozni, vagy kombinálni lehet a Proms archívumából válogatott felvételeket és néhány fizikai valóságában létező hangversenyt, még ha közönség nélkül is?

A július 3-án nyilvánosságra hozott, véglegesnek tekintett program úgy alakul, hogy az első hat hétben korábbi Proms csemegék csendülnek fel a BBC Rádió klasszikus zenei 3-as csatornáján, a Proms "otthonában", majd augusztus 28-tól szeptember 12-ig, ha minden jól megy, jöhetnek az igazi koncertek. Ezek fellépői és programja azonban csak a kezdéshez közelebb válik közkinccsé. Ami az első felvonást illeti, ahogy erről Pickard a The Times napilapnak adott interjújában beszámolt, bár az archívum kilencven év anyagát tartalmazza, a szerkesztők csak 1987-ig, Leonard Bernstein megkésett Proms-debütálásáig mennek vissza. Ennek magyarázata nem pusztán technikai fogyatékosságokban rejlik, hanem szerzői jogi bizonytalanságokkal is összefügg, a nyolcvanas évek közepe előtti kontraktusokban ugyanis sok a tisztázatlanság. A nyitó estén a Lucerne Festival Orchestra adja elő egy 2007-es felvételről Mahler III. szimfóniáját Claudio Abbado vezényletével, bár a műsorban találóan Harrison Birtwistle brit zeneszerző 1995-ben országos botrányt okozott Panic című alkotása is szerepel.

Az említett Bernstein-hangverseny is Mahler művet tartalmaz, az V. szimfóniát. A Times szerint az amerikai karmester-zeneszerzőnek a Bécsi Filharmonikusok élén adott koncertjét soha nem fogja elfelejteni a jelenlévő szerencsés közönség. Egy másik elmulaszthatatlan augusztus eleji estén Martha Argerich nem kevésbé legendás 2016-os fellépését idézik fel. Az argentín géniusz a honfitársa, Daniel Barenboim vezette West-Eastern Divan Orchestra kíséretében játszotta el Liszt Ferenc 1. zongoraversenyét. Az annak idején óriási sikernek bizonyult koncertet Wagner és Jörg Widmann zenéje tette teljessé.

 Az "igazi" koncertek hangulatát felidézni készülő kéthetes szakasz programját a rugalmasság jegyében véglegesítik majd. Még ha a szociális távolságtartás egyméteres követelményének és más feltételeknek - mint a kötelező arcmaszk-viselés - eleget téve szűkkörű közönség helyet is kaphatna a több mint 5200 főt befogadó kör alakú nézőtéren, szó nem lehet az arénát estéről estére szardíniaként betöltő állóhelyesek, a Prommerek beengedéséről. Márpedig nélkülük nem is Proms a Proms. Tuti, hogy elmarad a szeptember eleji, Covid-19 előtt készpénznek vett kényeztetés, amikor a világ legkiemelkedőbb zenekarai adják egymásnak a kilincset, köztük oly gyakran a Londonban is nagyra becsült Budapesti Fesztiválzenekar. Várhatóan hasonló szervezésű-elrendezésű koncertekre kell számítani, mint amilyeneket mostanában a Berlini Filharmonikusoktól lehet látni, alig néhány, de annál kiválóbb szólamvezető együttműködésével, a művészeket, különösen a fúvósokat egymástól tisztes távolságra elhelyezve. Mahler, Sosztakovics, Sztravinszkij szerelmesei jobban teszik, ha a régi felvételek hallgatásával elégítik ki szenvedélyüket, hiszen a szükségszerűen bensőséges előadásban Vivaldi, Mozart, Haydn és Beethoven művei jobban érvényesülnek.

Ahogy a Prommerek, úgy a kórusok is száműzetésbe kényszerülnek a Covid-19 vírus átadásának komoly veszélye miatt. Sakari Oramo, a BBC Szimfonikus Zenekarának vezető karmesterének ígérete szerint különösen az élő koncert-fázis nyitóestjén "egyaránt helyet kap majd a csendes reflekció és gyász, illetve az optimizmus, továbblépés érzése". A két hét már leszerződtetett szólistái közé fiatal brit kedvencek is tartoznak, mint Nicola Benedetti és Alina Ibragimova hegedűművészek, a sussexi hercegi pár, Harry és Meghan westminsteri apátsági esküvőjén felfedezett csellista, Sheku Kanneh-Mason és zongorista tetvére, Isata. Amit ugyancsak tudni lehet, hogy a méltán népszerű záróest, a Last Night of the Proms sztárja a dél-afrikai szoprán énekesnő, Golda Schultz lesz. A BAME, fekete, ázsiai és más etnikai kisebbségek közösséget képviselő művésznő kiválasztása a jelenlegi politikai hangulatban igazi telitalálat.

Golda Schultz Gershwin-felvétele: 

Mennyit ér az idő? Van jelentősége önmagunk felvállalásának? Számít, hogy nyer a focicsapatunk? Mekkora erejük van a tetteinknek? Van értelme szerelembe esni? Mit jelent az elmúlás? E kérdések egytől egyig megjelennek a könyv lapjain.