Előfizetés

Pillangó utcai metróbaleset: nem vallották bűnösnek magukat a dolgozók, börtönt kaphatnak érte

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.08. 15:24
Mentőautók a 2-es metró a Pillangó utcai megállójánál, ahol összeütközött két szerelvény 2016. december 5-én
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Novemberben kezdődhet a büntetőper, de a csúszásgátlást, az üzemeltető és a gyártó felelősségét eddig nem firtatták.
Sem a metróvezető, sem a forgalomirányító nem ismerte el a felelősségét a 2016-os Pillangó utcai metróbaleset miatt indult büntetőeljárás előkészítő ülésén szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon; az ügyben novemberre tűzte ki az első tárgyalást a bíróság. A két férfi ellen idén januárban emelt vádat a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetése, valamint közérdekű üzem működésének különösen nagy kárt okozó, gondatlan megzavarása miatt. A vádhatóság azt indítványozta, hogy beismerésük esetén a két férfire próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbírságot szabjon ki a bíróság, valamint tiltsa el őket a foglalkozásuktól.
A vádlottak nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, így az ügyészség velük szemben foglalkozástól eltiltást, valamint letöltendő szabadságvesztést indítványozott.

Falevelek, sebesség, csúszás

Ahogyan azt a Népszava ismertette, a vádirat szerint a hatvannégy éves metrókocsi-vezető a baleset napján, 2016. december 5-én kora reggel, az Örs vezér terétől a Pillangó utcai megálló felé a felszíni szakaszon haladt. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség 70 km/h volt, az idő aznap párás, fagypont alatti volt, a metrópálya csúszott, azon falevelek és egyéb növényi hulladék csökkentették a tapadást.  A Pillangó utcai megállóban egy másik szerelvény állt. A megállóhoz közeledő szerelvényt vezető vádlott nem a forgalmi körülményeknek megfelelő, legfeljebb 28 km/h-s biztonságos sebességgel haladt, hanem felgyorsított 57 km/h-ra, emiatt a későbbi fékezés során a szerelvény megcsúszott, a metró nem tudott időben megállni, így nekiütközött a megállóban várakozó szerelvénynek.      Az ütközés következtében öt utas súlyos, további tizenhat személy könnyebb sérülést szenvedett. A baleset miatt a forgalom a metró egy szakaszán a délután végéig szünetelt, negyvenöt pótlóbusz biztosította a közlekedést, közel két millió forint plusz költséget okozva. A forgalom szünetelése mintegy 94 ezer utast érintett. A két sérült szerelvény javíttatása több, mint százötven millió forintba került.   Arról szintén beszámolt lapunk, a vádemelést követően a Metróért Egyesület megdöbbentőnek nevezte, hogy a két, végrehajtó szolgálatban dolgozó ellen emeltek vádat. Szerintük a valódi felelősség megállapítása helyett az ügyészség két bűnbakkal akarja elvitetni a tömegszerencsétlenség következményét.
„Az Alstom-szerelvények forgalomba állítása első perceitől ismert volt, hogy annak csúszásvédelme gyenge hatékonyságú. Mit tett az üzemeltető és mit tett a gyártó a probléma megoldása érdekében?”

– vetette fel a Metróért Egyesület.

A civilek szerint összességében rendszerszintű problémát jelentő hiányosságok állnak a balesethez vezető események mögött, amelyekről az ügyészség a vádiratában szót sem ejt.

Lassanként ideér az Európai Egészségügyi Unió

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.08. 13:30

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
A szisztémáról, aminek kidolgozásában egy MSZP-s politikus is részt vett, pénteken dönt az Európai Parlament.
Várhatóan nagy többséggel fogadja el az Európai Parlament plenáris ülése az „Európai Egészségügyi Unió” koncepcióját, amelyik a magyar emberek minőségi ellátását is biztosító uniós közegészségügyi stratégiát  - jelentette be Ujhelyi István. Az MSZP-s EP-képviselő, a koncepció egyik kidolgozója, rámutatott, hogy a kapcsolódó dokumentumot a szociáldemokrata frakcióval közösen jegyzi az Európai Néppárt, a liberális ReNew frakciója, de a Zöldek és a szélsőbaloldali GUE képviselőcsoport is csatlakozott az állásfoglaláshoz. A dokumentum vitáját szerdán tartják a brüsszeli intézményben, a végszavazásra pénteken kerül sor. „Az volt az egyik legfontosabb vállalásom újraválasztott EP-képviselőként erre a parlamenti ciklusra, hogy az európai döntéshozók asztalára teszem az egészségügyi minőségjavítás kritériumrendszeréről szóló javaslatot, ezzel támogatva a magyar emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését és a magyar egészségügy minőségének javítását. A koronavírus miatti járvány felgyorsította az eseményeket és az S&D frakció támogatásával már most meg tudjuk teremteni ennek a programnak az alapjait” - fogalmazott Ujhelyi. Aki szerint elfogadhatatlan, hogy jelentős minőségbeli különbségek vannak az európai tagállamok egészségügyi ellátó rendszereiben. Ráadásul nemcsak az állami rendszerek között nagy az eltérés, de Magyarországon belül is más szintű szolgáltatást kapnak a betegek, függően attól, hogy hol jelentkeznek ellátásra. A cél, hogy létrehozzák "az Európai Egészségügyi Uniót” - aminek egyik alapismérve, hogy ki kell alakítani egy olyan minőségi minimum-követelményekkel kapcsolatos keretrendszert, amely - megőrizve a tagállami hatásköröket - garantálja a minőségi ellátást, a betegbiztonságot és az egészségügyi dolgozók méltó munkakörülményeit. Ujhelyi az állásfoglalással kapcsolatban kiemelte azt is, hogy a dokumentum történelmi áttörésként rögzíti a tagállami ellátórendszerek közötti súlyos egyensúlytalanságok tényét és az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása miatt kialakult tagállami egyenlőtlenségek veszélyét is. Az MSZP európai politikusa hozzátette: fontos eredmény, hogy az európai újjáépítési csomagban 9,4 milliárd eurót rendeltek az egészségügyi programok finanszírozására, amely sokszorosa a korábbi költségvetésekben erre a területre költött összegnek. „Az állásfoglalásban azt is rögzítjük, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben az egészségügyre szánt források mértéke nem korlátozható, ugyanis hosszútávú beruházásokra és kötelezettségvállalásokra van szükség.

Freund Tamás: a tudomány és a politika együttműködése nemzeti érdek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.08. 13:02

Fotó: Szigeti Tamás / MTA
„A kiválóságot minden tudományterületen, politikai állástól függetlenül támogatom, de a gyengeséget mindig kritizálni fogom” – mondja a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnöke.
 A tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését tekinti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik legfontosabb feladatának Freund Tamás, az MTA kedden megválasztott új elnöke, aki szerdán online sajtótájékoztató keretében számolt be elképzeléseiről. Mint mondta, az Akadémia közössége nem zárkózhat elefántcsonttoronyba – ezt azt is jelenti, hogy nemcsak a társadalommal, hanem a politikával is jó kapcsolatokat kell ápolni. – A tudomány és a politika együttműködése, egymást tisztelő kapcsolata nemzeti érdek. Természetesen helye van a kormánykritikának, de az szigorúan csak szakmai alapokon nyugodhat – mondta. Freund reagált korábbi kijelentéseit ért kritikákra is. Mint a Népszava is megírta, a Mandinernek adott múlt heti interjújában egyebek mellett olyan társadalomtudósokról beszélt, akiknek teljesítménye – szerinte – „nemzetközi mércével mérve elégtelen”, és külföldön csak akkor fogadják el írásaikat, ha azokban a magyar kormányt kritizálják. Kijelentései ellen 66 magyar tudós nyílt levélben tiltakozott. Freund azt mondta: a kiválóságot minden tudományterületen, politikai állástól függetlenül támogatja, de a „gyengeséget” mindig kritizálni fogja. Hozzátette azt is, hogy az ideológiai sokféleség a társadalmi fejlődésben alapvető. Beszélt az MTA előtt álló legfontosabb teendőkről is. Személy szerint a legsürgetőbb teendőnek a 18 ezres köztestületi tagság megszólítását tartja, mert ők olyan szellemi tőkét képviselnek, amit a nemzet jövője érdekében hasznosítani kell. Az Akadémia legfontosabb feladatának tekinti a minőség biztosítását, a tudományos eredmények minél hatékonyabb kommunikációját a társadalom felé, az Országgyűléssel és a kormánnyal fenntartott kétirányú kapcsolat ápolását, az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak erősítését.