Hamis hírek hamis újságíróktól: egész hálózat elemezte a közel-keleti helyzetet

Egész hálózat épült fel nem létező újságírókból, akik a közel-keleti helyzetet elemezték. A cikkek megjelenése után a szerzők és a honlapok is eltűntek a netről. Azt nem tudni, hogy ki vagy kik állhatnak az egész mögött.

Fake news, azaz hamis hír. Viharos gyorsasággal terjedt el az angol nyelvű kifejezés az utóbbi években. Léteztek a nyomtatott sajtó aranykorában is olyan hírek, amelyek nem sok, vagy semmilyen kapcsolatot nem ápoltak a valósággal, mind a politika, mind a bulvár világában, de az a hírözön, amit az internet zúdított a világra önmagában is megnövelte ezek mennyiségét. Másrészt az online sajtó egyik sajátossága, hogy nagyon pontosan lehet az olvasottságot mérni: nem csak a kattintásokat, hanem az olvasásukkal töltött időt is. Ezt szükséges tudniuk a szájtoknak, hiszen, ha valaki rákattint egy újságra, még nem biztos, hogy végigolvassa a cikkeket, szeme elé kerülnek a reklámok, amelyekből bevételeiket szerzik. Eljött tehát a „kattintásvadászat” ideje, mindegy, hogy mire, csak kattintson az olvasó, és mindegy, hogy mit, csak olvasson, közben ugrálnak szeme előtt a ma már zömében mozgó hirdetések.

Jobb esetben semmitmondó, valójában lényegtelen, hogy megtörtént-e vagy sem tartalmakat adnak el a feltupírozott címek, de a tudatosan hamisított hírek is megjelentek. Ezek viszont egyre nagyobb károkat okoznak, főleg a politika világában. A vezető, országos újságok, világlapok és internetes változataik persze manapság is igyekeznek gondosan megválogatni, miről, hogyan írnak, e célból saját tudósítói, újságírói hálózatot tartanak fenn világszerte, bár erre az egyre csökkenő nyomtatott lapeladások miatt kevesebb az anyagi forrásuk. Ezért egyre gyakoribb, hogy pénzt kérnek a hozzáférésért a netes változataik is, hogy ne kelljen a kattintásvadász bulvár mocsarába süllyedniük, bár ez nem mindegyiknek sikerül mindig.

A kisebb hírportálok azonban kénytelenek olyan tudósításokat is feltenni oldalaikra, amelyek nem ,,kipróbált" munkatársaiktól származnak. Ezek valódiságát nehéz ellenőrizni, különösen akkor, ha azt kifejezetten csalási célzattal állítják elő. És bizonyos lapok gyakran nem is nagyon igyekeznek utánajárni az igazságnak, a fake news nagyon is jól jön olvasóik ,,etetéséhez". És amikor a cáfolatot közzé kell tenniük, az már közel sem szól akkorát, mint a hazugság.

Ezt a jelenséget lovagolja meg a fake news kifejezés elterjedéséért többek között nagyon is komolyan felelőssé tehető Donald Trump, aki minden olyan állítást, amit személyére, politikájára nézve sértőnek talál, előszeretettel bélyegez hamisnak, noha a tagadás valódiságát ő sem igyekszik semmivel sem igazolni. Követői bőven akadnak… Az az eset, azonban amelyről a Daily Beast (Napi Bestia) című, magát kifejezetten konfrontatívnak beállító amerikai újság két nappal ezelőtt beszámolt, viszont már különösen kirívó. Több konzervatív lap, köztük a Newsmax és Washington Examiner cikkeket közölt a Közel-Keleti helyzetről egy bizonyos szerzőtől, Raphael Badanitól. Ezek arról szóltak, hogyan szabadulhat meg Irak az iráni befolyástól, hogy befektetőket vonzzon, és hogy Dubaj miért a nyugalom oázisa egy forrongó területen. Azonban kiderült Raphael Badani valójában nem is létezik. Fotóját egy San Diegoi startup vállalkozás indítójának webhelyéről lopták, LinkedIn profilja, amelyben a George Washington és a Georgetown Egyetemeket megjárt személynek állítják be, szintén fiktív volt, a cikkek megjelenése után törölték is azt. Badani nem volt egyedül. Egy legkevesebb 19 kitalált taggal bíró hálózat egyike volt, amely vagy 90 véleménycikket jelentetett meg 46 helyen, közel-keleti témákban. A Washington Examiner törölte is Badani elemezését kétes eredete és szerzősége miatt. A Human Events (Emberi Események) magazin azonban egy másik hamis szerző által a Közel-Keletről írt cikk elé azt írta, hogy bár elfogadják az állítást, hogy nem igazolható a szerző kiléte, de mivel következtetéseivel egyetértenek – és ezeket a Daily Beast sem tagadja –, megtartják. Több újság, köztük a Jerusalem Post kommentár nélkül törölte Badani cikkeit.

Hétfőn a Twitter is felfüggesztette Badani és 15 másik, a Daily Beast által hamis újságírónak bélyegzett személy fiókját. A fake szerzők két webhelyhez voltak köthetők, de a The Arab Eye és Persia Now (Az arab szem és a Perzsia most) a cikk megjelenése után teljesen eltűnt, természetesen ezek is hamis oldalak voltak. A hálózat tavaly óta működik, de a mostani nagy leleplezésükig mindössze egyszer keltettek gyanút. Arról egyelőre a világon semmi sem derült ki, hogy ki vagy kik állhatnak az egész mögött.