Előfizetés

Gyorsult az infláció, egekben az élelmiszerárak

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.09. 06:20
Béres Márton
Fotó: Népszava
Több mint 20 százalékkal többet kellett fizetni az idén júniusban a párizsiért és a kolbászért, mint egy évvel korábban, a szalámi és a sonka pedig majdnem 11 százalékkal drágult – derül ki a KSH friss havi jelentéséből.
Eszerint a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal emelkedtek egy év leforgása alatt, azaz a májusi 2,2 százalékról felgyorsult az infláció. Tavaly június óta az élelmiszerek, a szeszes italok, illetve a dohányáruk ára ugrott meg jelentősen. Előbbieké 7,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya, a friss zöldség, a friss hazai és déligyümölcs együttesen 18,1 százalékkal drágult. A sertéshúsért 17, a cukorért 14,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. Az üzemanyag azonban éves alapon még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb. Az árak májushoz képest is emelkedtek: átlagosan 0,4 százalékkal. Az élelmiszerek viszont havi összehasonlításban némiképp – 0,6 százalékkal – olcsóbbak lettek. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ugyanakkor egyaránt 0,3 százalékkal drágultak. Az üzemanyagért pedig - az olajárak emelkedése miatt - 9,3 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint májusban. Összességében az év első 6 hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az elemzőket nem lepte meg az adatsor, éppen ilyen mértékű inflációra számítottak. A gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok egy hónap alatt bekövetkező jelentős drágulása áll. A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy éve, erre utoljára 2016 elején volt példa. Ennek oka részben részben a forint gyengülő árfolyama. 
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, az újbóli jövedékiadó-emelés, a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Az idei év egészére 3,2 százalékos inflációval számol, míg jövőre 2,8 százalékkal. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is rámutatott: az év hátralévő részében a belső kereslet alakulása is befolyásolhatja az inflációt, az élelmiszereknél pedig a termés alakulása lesz a meghatározó. A következő hónapokban 3 százalék körüli drágulással számol, így szerinte az éves átlag 3,1 százalék lehet.

Csökkentek a lakásárak, nem is akárhogyan

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.08. 19:18
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Meglepő adat érkezett a lakásárakról: éllovasból sereghajtó lett Magyarország.
A 27 vizsgált ország közül utolsó helyen áll az ingatlanár-változásban Magyarország az Eurostat szerdán megjelent, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint. A reál, azaz inflációval korrigált lakásár ugyanis egy év alatt 5,4 százalékkal csökkent. Fél évvel ezelőtt még 10,5 százalékos drágulással az élmezőnyben volt hazánk – emlékeztetett Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki szerint, bár volt jele a lassulásának, a 22 negyedéven át tartott folyamatos drágulás után igencsak váratlan, hogy az év elején sereghajtó lett hazánk.  Az országok döntő többségében egyébként még emelkednek az árak, az élen álló Luxemburgban például 12,3 százalékos volt az éves lakásár-drágulás. A korábbi évek gyors ütemű drágulása miatt ugyanakkor 2015-höz képest még mindig csaknem 45 százalékkal drágábbak Magyarországon a lakások, amivel még mindig tartja hazánk európai elsőségét. Valkó Dávid hangsúlyozta: az árindex-mutatók igen hamar nagy kilengéseket tudnak produkálni, így messzemenő következtetést a fenti adatból még nem lehet levonni. Trendszerűvé csak több negyedév azonos irányba mutató változása után válik az ármozgás. Az biztos, hogy a jelenlegi látványos, már 2019-ben elindult, és elsősorban Budapestet sújtó forgalomcsökkenés meghatározó az országos árindex alakulásában – tette hozzá, megjegyezve: az utóbbi hetekben ugyanakkor élénkülő érdeklődés tapasztalható a lakáspiacon.    

Önti a pénzt a kormány a vidéki turizmusba, csak Budapest maradt szárazon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:33

Fotó: Népszava
Valamiért csak a fővárosi szállodák nem pályázhatnak az állami forrásokra, közben 60 milliárdot osztanak szét az igénylők között.
Bár a koronavírus-járvány miatt főleg a budapesti turizmus omlott össze, ennek ellenére az Orbán-kormány egy fillérrel sem támogatja a budapesti szálláshelyeket a Kisfaludy-programon keresztül, míg a vidéki szálláshelyekre valósággal öntik a pénz – írja az mfor.hu. Míg vidéken gyakorlatilag már az összes szálloda kinyitott és például Visegrádon már közel telt házzal mentek a hétvégén, addig Budapesten számos, nemzetközileg is ismert szálloda még zárva van. 
A Danubius-lánchoz tartozó Astoria, Gellért vagy Hilton külföldi vendégek nélkül nem nyit ki, de Budapesten számos kisebb panzió is működik, amelyek ugyanúgy bajba kerültek a koronavírus-járvány miatt.
Eközben  vidéki Magyarország összes, legfeljebb 8 szobás szálláshelyének tulajdonosai részt vehetnek egy 60 milliárd forint keretösszegű támogatási programban.

Ennek célja, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forint támogatást kapjon még ebben az évben, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban - szól a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legutóbbi pályázati felhívása.
A támogatási igényt július 15-ig lehet benyújtani. Mindenki pályázhat, kivéve a budapestiek. A felhívásban nem indokolják, hogy a budapestiek miért nem kaphatnak támogatást. Az ugyanis aligha feltételezhető - jegyzi meg a lap -  hogy a budapesti szálláshelyek mindegyike annyira remek állapotban van, hogy nem szorulnak rá a felújításra, és az sem valószínű, hogy a szálláshelyeket működtető kisvállalkozók annyira stabil anyagi helyzetben lennének, hogy meg sem kottyan nekik, hogy március óta elfogytak a vendégek. Az igaz, hogy a Kisfaludy-pályázatokat eredetileg a vidéki szálláshelyekre találták ki. Normál esetben egy vidéki szálláshely profitabilitása és a fenntarthatósága sokkal gyengébb, mint egy budapestié. A korábbi Kisfaludy-pályázatokat is kizárólag vidéki szállodák, panziók nyerték meg, például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot kapott, míg Tiborcz István ügyvédjének veszteséges pécsi panziója 5,6 millió forintot. 
Ezek a pályázatok azonban még a COVID-válság előtti időszakból erednek, amikor még a budapesti szállodák, panziók többsége valóban dugig volt külföldi vendégekkel. Most viszont előbb fog kapni állami támogatást egy nyitva lévő balatoni szálláshely, mint egy hónapok óta bezárt budapesti.  Mint a lap hangsúlyozza, 
a magyarországi vendégéjszakák 40-45 százalékát Budapesten töltik a turisták, ahol minimális a belföldi vendég, ellenben az árbevétel közel kétharmada külföldi utazótól származik, akik nem tudnak SZÉP-kártyával fizetni.