infláció;drágulás;élelmiszerárak;

Gyorsult az infláció, egekben az élelmiszerárak

Több mint 20 százalékkal többet kellett fizetni az idén júniusban a párizsiért és a kolbászért, mint egy évvel korábban, a szalámi és a sonka pedig majdnem 11 százalékkal drágult – derül ki a KSH friss havi jelentéséből.

Eszerint a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal emelkedtek egy év leforgása alatt, azaz a májusi 2,2 százalékról felgyorsult az infláció. Tavaly június óta az élelmiszerek, a szeszes italok, illetve a dohányáruk ára ugrott meg jelentősen. Előbbieké 7,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya, a friss zöldség, a friss hazai és déligyümölcs együttesen 18,1 százalékkal drágult. A sertéshúsért 17, a cukorért 14,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. Az üzemanyag azonban éves alapon még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb.

Az árak májushoz képest is emelkedtek: átlagosan 0,4 százalékkal. Az élelmiszerek viszont havi összehasonlításban némiképp – 0,6 százalékkal – olcsóbbak lettek. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ugyanakkor egyaránt 0,3 százalékkal drágultak. Az üzemanyagért pedig - az olajárak emelkedése miatt - 9,3 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint májusban.

Összességében az év első 6 hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Az elemzőket nem lepte meg az adatsor, éppen ilyen mértékű inflációra számítottak. A gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok egy hónap alatt bekövetkező jelentős drágulása áll. A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy éve, erre utoljára 2016 elején volt példa. Ennek oka részben részben a forint gyengülő árfolyama. 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, az újbóli jövedékiadó-emelés, a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Az idei év egészére 3,2 százalékos inflációval számol, míg jövőre 2,8 százalékkal.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is rámutatott: az év hátralévő részében a belső kereslet alakulása is befolyásolhatja az inflációt, az élelmiszereknél pedig a termés alakulása lesz a meghatározó. A következő hónapokban 3 százalék körüli drágulással számol, így szerinte az éves átlag 3,1 százalék lehet.